Gyömrői (eredetileg Gelb) Edit 1896-ban született Budapesten, jól szituált, asszimilálódott zsidó családba. A három gyermek édesapa Gelb Márk bútorgyáros, királyi magyar udvari tanácsos, az édesanya Pfeifer Ilona volt. Az édesapa 1899-ben Gyömrőire magyarosította családnevüket. Nagybátyja volt Hollós István elmeorvos, a magyar pszichoanalízis alakja, Ferenczi Sándor közeli barátja. Gyömrői Edit apja kívánságára egy iparművészeti iskolában belsőépítészetet tanult, de ezt három év után, házassága előtt félbehagyta. 1914-ben házasságot kötött Rényi Ervin vegyészmérnökkel. Saját emlékei szerint nem volt szerelmes, csak el akart szakadni otthonról. A baloldalon belül is a kommunista csoportokhoz kötődött, emiatt családjával viszonya megromlott.

Részt vett az 1910-es évek szellemi pezsgésében. 1918-tól eljárt a Vasárnapi Kör összejöveteleire, ahol összebarátkozott többek között Lesznai Anna költő – grafikussal és Spitz René pszichoanalitikussal (akinek nevéhez fűződik a hospitalizáció jelenségének elnevezése és kutatása). Itt ismerte meg Lukács Györgyöt, Mannheim Károlyt, a Polányi családot, és a magyar avantgárd művészet több képviselőjét, így az író-költő-festő, Raith Tivadart, és rajta keresztül Kassák Lajost. 1916-ban az asszimiláns zsidó körökben elterjedt módon ő is kikeresztelkedett, bár valláshoz való viszonya ekkor már inkább kritikus volt. Hollós István hatására az 1910-es években érdeklődni kezdett a pszichoanalízis iránt. 1918-ban jelen volt a Budapesten tartott V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson.

2017-ben fia született Rényi Ervintől, de egy év múlva elvált a férjétől. 1919-ben verseskötete jelent meg Rényi Edit versei címmel. A kötetről Lesznai Anna írt kritikát a Nyugatban. A Tanácsköztársaság idején Gyömrői a Közoktatási Népbiztosságon dolgozott és az ifjúsági irodalom tartozott a hatáskörébe. A kommün bukása után Jászi Oszkár lakásán bujkált, de besúgták, így Bécsbe menekült Lukács György első feleségével, Jelena Grabenko orosz festőnővel együtt. Bécsben esernyőüzemi munkás, majd elárusító volt egy könyvesboltban, elutasítva a szülői segítséget. Baráti köréhez olyan baloldali művészek tartoztak, mint Egon Erwin Kisch publicista, a szocialista forradalmár Duczynska Ilona, Balázs Béla író, filmrendező, Sinkó Ervin író. Bécs után rövid prágai, temesvári és kolozsvári tartózkodás következett. Közben megismerkedett Tölgy (Glück) Lászlóval, aki a szovjet kereskedelmi képviseleten dolgozott Prágában, és férjhez ment hozzá. Miután kommunista tevékenysége miatt Romániából kiutasították, férjével Berlinbe költöztek. 1923 és1933 között Berlinben élt. Filmekhez tervezett ruhákat, közben fordításokat végzett a kommunista szakszervezet kiadójának, tolmácsolással, fotózással is foglalkozott, és egy ideig a Rote Hilfe című kommunista pártlap szerkesztésében is részt vett.

Berlinben kapcsolatba került a Német Pszichoanalitikus Egyesülettel. Kiképző analízisbe járt Otto Fenichelhez, majd megkezdte saját analitikus praxisát. Hitler hatalomra jutása után egy páciense feljelentette, ennek következtében 1933-ban több kollégájával együtt Prágába emigrált, ahol pszichoanalitikus-pedagógiai szemináriumokat és előadásokat tartottak. 1934-ben visszatért Budapestre, és a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület rendkívüli tagja lett. Ekkor nagybátyja, Hollós István volt az egyesület elnöke, aki Ferenczi halála után vette át ezt a posztot. Korábban Hollós (háborús katonaorvosi szolgálata után) a lipótmezői elmegyógyintézetben dolgozott főorvosként, de 1927-ben, 55 éves korában nyugdíjazták zsidó származása miatt (1927-ben jelentette meg Búcsúm a Sárga Háztól című kötetét, amelyet több nyugati nyelvre is lefordítottak). Hollós a Pszichoanalitikus Egyesület elnöke volt egészen 1944-ig.

Az 1930-as években Gyömrői Edit Pikler Emmivel kéthetente szemináriumokat tartott anyáknak és pedagógusoknak gyakorlati nevelési kérdésekről a Pszichoanalitikai Egyesület Mészáros utcai ambuláns rendelőjében. Részt vett a Kovács Vilma lakásán tartott esetmegbeszélő szemináriumokon. Szociáldemokrata szervezetekben tartott előadásokat nőknek a szexualitásról, és gyermekpszichológiai cikkeket publikált. 1935-ben vette át Rapaport Samu pszichoanalitikus elmeorvostól a súlyosan depressziós József Attila kezelését, miután Rapaport nem vállalta többé a költő analízisét. A költő tünetei Gyömrőivel folytatott kezelése során tovább erősödtek, állapota rosszabbodott, Gyömrőihez írta Gyermekké tettél, és Nagyon fáj c. verseit. 1936 végén a terápiát rövid időre Eisler József, majd Bak Róbert pszichiáter, pszichoanalitikus vette át.

1937-ben Budapesten feleségül ment harmadszor, Újvári Lászlóhoz. A zsidótörvények miatt azonban 1938-ban abbahagyta praxisát és férjével elhgyták Magyarországot. Fia Magyarországon maradt, munkaszolgálatos lett, és 1943-ban, orosz hadifogságból való szökése során meghalt tífuszban. Ceylonban telepedtek le 1939-ben, de férje nemsokkal ezután elhunyt leukémiában. 1942. március 25-én Gyömrői férjhez ment Lyn Ludowykhoz. Jelmezek és díszletek tervezésével foglalkozott. Tagja volt az Indiai Pszichoanalitikus Egyesületnek, és bekapcsolódott a helyi baloldali és nőmozgalmakba is. Pszichoanalitikus témájú előadásokat és szemináriumokat tartott, rádióadásokban beszélt a nevelésről. Keleti filozófiát tanult és 1944-ben doktori disszertációt írt a buddhizmusról. 1947-ben több baloldali nővel együtt megalapította az első autonóm ceyloni női egyesületet, a United Women’s Frontot, amely elsősorban a munkásnők érdekvédelmével foglalkozott. Szövőiskolát alapított ceyloni asszonyoknak, faliszőnyegeivel nemzetközi kiállításokon is díjakat nyert. Ceylonban ismerte meg negyedik férjét, Lyn Ludowyk Shakespeare-kutatót.

1956-ban Londonba költöztek, ahol kialakította analitikus praxisát. A Brit Pszichoanalitikus Egyesület tagja lett. Anna Freud köréhez tartozott, a Hampstead Clinic (a mai Anna Freud Intézet) munkatársaként dolgozott elismert analitikusként. Egészen nyolcvanéves koráig folytatott pszichoanalitikus praxist. 1987-ben hunyt el, 91 éves korában, Londonban.

Elsősorban gyakorlati munkája volt jelentős. Legismertebb tanulmánya a több nyelvre lefordított „Egy koncentrációs tábort túlélt fiatal lány analízise” című esettanulmány. Az Anna Freud Intézetben analitikusokat képzett, nemzetközi kongresszusokon vett részt, szakmai tanulmányokat publikált, viszonylag kevés számban. Angliában elismertté vált pszichoanalitikus körökben. Többször hazalátogatott; 1975-ben a budapesti Pszichológiai Intézet meghívására előadást tartott.

A verseken és néhány novellán kívül két német nyelvű regényt is írt. Az egyik a bibliai tárgyú „Megbékélés”, amely 1979-ben jelent meg magyarul. Másik, a háború utáni években befejezett, és sokáig kéziratban maradt önéletrajzi műve a „Gegen den Strom” 2014-ben jelent meg németül, 2015-ben pedig „Szemben az árral” címmel magyarul is. A regényben az európai politikai és a ceyloni szerelmi szál jelenik meg, pszichoanalitikusi tevékenységéről nem ír.

Hollós István – rokon, pszichoanalitikus társ

Anna Freud – szakmai befolyást gyakorló kapcsolat

Pikler Emmi – pszichoanalitikus társ

Rotter Lillián – pszichoanalitikus társ

Hermann Alice – pszichoanalitikus társ

József Attila – páciens

Magyar Életrajzi Lexikon (Arcanum): Gyömrői Edit https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gyomroi-edit-75AE6/

2008

Borgos Anna-Árral és ár ellen. Gyömrői (Gelb, Rényi, Glück, Ujvári, Ludowyk) Edit életútjai In: Erős Ferenc, Lénárd Kata, Bókay Antal (szerk.) Typus Budapestiensis. Tanulmányok a pszichoanalízis budapesti iskolájának történetéről és hatásáról.Thalassa Alapítvány, Budapest, 2008. 139-168.

http://www.inco.hu/inco13/filo/cikk10h.htm

2017

Borgos Anna-„Kerted tele van virággal’: Gyömrői Edit és Lesznai Anna barátsága (L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017)