Harkai Schiller Pál

 

1908-1949

Született

1908. november 4.

Budapest

Elhunyt

1949. május 1.

(40 évesen)

Mount Washington (USA)

Állampolgárság

magyar

Házastársa

Imrédy Klára

Ki volt Harkai Schiller Pál? – dióhéjban

Harkai Schiller Pál a két világháború közötti magyarországi pszichológia fontos személyisége, az alaklélektani irányzat képviselője volt, aki 1947 után Amerikában folytatta karrierjét rövid ideig. Budapesten született 1908. november 4-én. Neve összefonódott a Lélektani Intézet újraindításával a Budapesti Egyetemen 1936-ban. Cselekvéstani irányzata jelentős elméleti munka volt. Emellett bevezette az állatkísérleti kutatásokat és sokféle irányban ösztönözte az alkalmazott pszichológiai kutatásokat. 1947-ben az Egyesült Államokba kényszerült emigrálni, ott folytatta pályafutását, de 40 évesen, 1949. május 1-én életét vesztette egy síbalesetben.

Családi háttere, életének fő eseményei

Harkai Schiller Pál 1908. november 4-én született, Budapesten, középosztálybeli családba. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter unokaöccse volt. Huszonkét esztendős korában a Budapesti Egyetemen doktori végzettséget szerzett filozófiából (disszertációja a lélektani kategóriák rendszeréről szólt), az akkor Pauler Ákos vezette tanszéken. Végzését követően Ranschburg Pál kutatóintézetében (Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratórium) kezdett dolgozni. Egyetemista korától kezdve rendszeresen publikált a Magyar Psychologiai Szemlében és más folyóiratokban. Az 1930-as évek közepén lehetősége adódott a Berlini Egyetemen Wolfgang Köhler gestaltpszichológus intézetében két évet töltenie kutatóként. Hazatérése után 1936-ban a Budapesti Tudományegyetemen magántanári habilitációt szerzett, és a Kornis Gyula által létrehozott lélektani laboratórium vezetését vette kezébe. Ezzel a budapesti egyetemen ismét működni kezdett lélektani intézet (amelyet először 1918-ban Révész Géza szervezett meg, de Tanácsköztársaság bukása után nem működött tovább).

Harkai 1940-ben feleségül vette Imrédy Klárát, aki Angliában járt egyetemre angol irodalom szakon, majd 1934-től a budapesti egyetemen tanult pszichológiát (édesapja Imrédy Kálmán volt, m. Kir. kormányfőtanácsos, államtitkár, 1942 és 1944 között a MÁV vezérigazgatója, az 1946-ban háborús bűnökért kivégzett Imrédy Béla miniszterelnök öccse). Harkai ebben az időszakban a pszichológiai közélet aktív szakmai szereplőjévé vált. Nevéhez fűződik a Magyar Pszichológiai Társaság gyakorlati szakosztályának megszervezése. Részt vett a Honvéd Képességvizsgáló Intézet alapításában, a Magyar Államvasutak (MÁV) és néhány nagyüzem pszichotechnikai állomásának berendezésében. Szerkesztette a Lélektani Tanulmányok c. könyvsorozatot, közreműködött a Mai lélektan (Bp., 1946) c. mű megírásában. Sokat publikált német nyelven.

Kutatói érdeklődése széles körű volt, a képességvizsgálatok mellett olyan témákkal is foglalkoztak vezetése alatt, mint a dohányzási és gyümölcsfogysztási szokások vizsgálata. Kiemelkedő tanítványok nőttek fel keze alatt, például Rapaport Dezső Dávid, Bakay Éva, Marton L. Magda és Barkóczi Ilona. Tanítványai a legkülönfélébb témákkal foglalkoztak, mint pl. firkálás, a babrálás, álom elemzés. Állatkísérleteket folytatott a Tihanyi Biológiai Intézetben és az Alsógödi Biológiai Állomáson. Bakay Éva visszaemlékezése szerint energikus, kreatív személyiség volt, aki széles kapcsolatrendszerrel rendelkezett és embermentő akciókat is szervezett a nyilas uralom alatt. Látogatta a rejtekhelyen tartózkodó Ranschburg Pált és a nyilasok által üldözött Kornis Gyulát. Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását követően (II. bécsi döntés) a Magyarországhoz visszakerült kolozsvári egyetemre ment tanítani (miközben Budapesten is oktatott). Egy darabig 1945 után is aktív szerepet vállalt a kolozsvári egyetemen. 1945-ben megalapította az MTI keretében működő Közvéleménykutató Intézetet.

1947-ben családi kapcsolatai miatt nem kívánatos személlyé vált. Ebben az évben féléves meghívást kapott a Columbia Egyetemre. Nagy nehézségek árán, Winthrop Rockefeller anyagi segítségével sikerült az utat megszervezni. Feleségével Amerikába távozott, és onnan többet már nem tért haza. 1948-ban az ismert pszichológus Karl Lashley vezetése alatt álló floridai Yerkes Laboratories of Primate Biology-ban (Orange Park) kapott állást. Itt jelentős cselekvéskutatási programot dolgozott ki, amely többek között állatok kitérő viselkedésére és csimpánzok rajzaira is kiterjedt. 1948-ban polipok tanulásának tanulmányozására nyert el jelentős pályázati támogatást, és lehetőséget nyert arra, hogy az amerikai pszichológia akkor legjelentősebb behaviorista pszichológusával, B.F. Skinnerrel együtt dolgozzon annak Harvard Egyetemen lévő laboratóriumában. Tavasszal Bostonba ment Skinnerhez. Schiller (az amerikai életszakaszban ezen a néven vált ismertté) kiváló sportoló volt, úszott, vitorlázott, hegyet mászott. Bostoni tartózkodása alatt 1949. május 1-én a New Hampshire-i Mount Washingtonra ment síelni, ahol balesetet szenvedett és elhunyt, mindössze 40 évesen. Angol nyelvű cikkei nagyrészt barátja – és özvegyének második férje -, Karl Lashley gondozásában kerültek publikálásra halála után.

Munkássága, jelentősége

Harkai Schiller Pál elméletalkotóként, kutatóként és szervezőként is a magyar pszichológia egyik kiemelkedő alakja volt. Elméletalkotóként Wolfgang Köhler, Jean Piaget és Karl Bühler gyakoroltak rá nagy hatást. Az 1930-as években Piaget tanításainak terjesztését szorgalmazta Kiss Tihamér Lászlóval és Várkonyi Hildebrand Dezsővel együtt. Funkcionális cselekvéselméletét 1940-es könyve, A lélektan feladata foglalja össze (a könyvet 2002-ben újra kiadták Pléh Csaba utószavával). Ebben a ma is releváns műben Harkai a karteziánus örökség ellenében az arisztotelészi hagyományt követi, mely az a célzottan cselekvő egységes emberből indul ki.

Kutatói érdeklődése sokrétű volt. Az összehasonlító lélektan kísérleti meghonosítása jelentős mozzanat volt a magyar pszichológia tudományos fejlődésében. Elméleti munkássága mellett az alkalmazott lélektannak is elkötelezett művelője volt. Legjelentősebb munkái a fogyasztói magatartás vizsgálatára irányultak, de kutatta például a sajtóhibák létrejöttének lélektanát is. A harmincas években kereskedelmi- és gazdaságpszichológiai felmérésekben vett részt a közgazdász Varga István vezette Magyar Gazdaságkutató Intézet keretében – ekkor vizsgálta többek között a bor- és gyümölcsfogyasztási, valamint dohányzási szokásokat. Foglalkozott politikai pszichológiával és közvéleménykutatással is. Gyakorlati tevékenységének egyik fontos része volt a katonai pszichológia, amelyet a M. Kir. Honvéd Képességvizsgáló Intézet keretében művelt, a második világháború alatt is. Erről beszámolt „A katonai jellemvizsgálatokról” szóló dolgozatában (1941). A laboratóriumi vizsgálatokban francia és német intelligencia-tesztekre, ügyességi próbákra, akarat- és döntésképességi, valamint jellem és a karaktervonás vizsgálatokat végeztek. Harkai a jellemet elsősorban a cselekvésen keresztül kívánta megragadni, valós szimulációs helyzetekben, elméleti irányultságával összhangban.

Nemzetközi hatása nagyrészt a harmincas években németül, és a világháború után angolul megjelent kísérleti cikkei alapozták meg. Amerikában a háború után csak két évet dolgozhatott, de ezalatt igen jelentős munkát végzett, amit az amerikai közeg is elismert.

Életének jelentős helyszínei

Néhány jelentős szakmai kapcsolata

Ranschburg Pál – mestere

Várkonyi Hildebrand Dezső – kollégája

Kornis Gyula – kollégája

Rapaport Dezső Dávid – tanítványa

Marton L. Magda – tanítványa

Bakai Éva – tanítványa

Barkóczi Ilona – tanítványa

Kardos Lajos – tanítványa

Wolfgang Köhler – mestere

Lashley, Karl – barátja, munkatársa

Skinner, B.F. – kollégája

Ízelítő írásából

A mai lélektan kevésbé hasonlít néhány évtizedes elődéhez, mint bármely nemzedék felfogása az előzőéhez. Korunk átfogóbb szemlélete a nem-tudatos lelki jelenségekkel gazdagította a lélektant, a funkcionális gondolkodás pedig a jelenségek rendeltetése iránt tett fel kérdést. Így lett a lélektanból tudatelemzés helyett cselekvésleírás, mert felismertük, hogy tudatos és nem tudatos jelenségek annyiban tartoznak össze, hogy egyaránt a cselekvések irányítására szolgálnak. Munkámban megkísérlem a lélektan fogalomtörténetének kidolgozását, annyiban, amennyiben ez a leíró cselekvéstan alapvetését adhatja. Lesznek, akik a lélektan tárgyának általam megkísérelt meghatározását behaviorista, és lesznek, akik alakelméleti felfogásnak fogják minősíteni.”


 
A lélektan feladata. 1940 Előszó.

Emlékezete

Magyarországon személyét politikai okokból évtizedekig alig méltatták figyelemre, neve homályba veszett. Tanítványai (Barkóczi Ilona, Marton L. Magda, Kardos Lajos) viszont az 1960-as évektől jelentős szerephez jutottak a magyar pszichológiában. Részletesen először P. Bakay Éva emlékezett meg ról az „Önarckép háttérrel” című kötetben (szerk. Bodor Péter, Pléh Csaba, Lányi Gusztáv). Munkásságát több A lélektan feladata c. könyvét 2002-ben újra kiadták Pléh Csaba utószavával. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének könyvtára a Harkai Schiller Pál nevet viseli.

Felhasznált források

Pléh, Cs. (2005). A katolikus hagyomány a magyar pszichológia korai szakaszában: Harkai, Dienes, Schütz. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 6(1), 5-16.

Lénárd F. (1991) Az Egyetemi Lélektani Intézet 1932–1947 között végzett munkájáról. In Kiss Gy. (szerk.) Tanulmányok a magyar pszichológia történetéből. Budapest: Akadémiai Kiadó.

 Bakay É. (1998) Pszichológusi pályafutásom. In Bodor P. – Lányi G. – Pléh Cs. (szerk.) Önarckép háttérrel, 200–220.

Zemplén, G. (2004). Átélés helyett élet-Harkai Schiller Pál: A lélektan feladata. Budapesti Könyvszemle-BUKSZ, 16(01), 23-29.

Pléh, Cs.: Hungarian Contributions to Modern Psychology. Hungarian Studies 12 (1997) 1–2, 47–71. old.

Pléh Csaba: A pszichológiai történetírás hagyományai: Magyar hozzájárulások a modern pszichológiához. Világosság, 39 (1998) 12, 30–46. old

Dewsbury, D. A. (1994). Paul Harkai Schiller. The Psychological Record, 44(3), 307-319.

Dewsbury, D. A. (1994). A Supplement to Karl Lashley’s Biographical Sketch of Paul Harkai Schiller. The Psychological Record, 44(3), 320-325. https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/BF03395917.pdf

Dewsbury, D. A. (2012). Paul Harkai Schiller: The Influence of His Brief Career. Portraits of Pioneers in Psychology: Volume II, 2, 281.