Magyarországon és külföldön is elismert jogbölcsész és pszichológus. A pozitivista állam- és jogbölcselet nagy hatású hazai képviselője. A Társadalomtudományi Társaság alapító tagja, 1901-től alelnöke, majd 1906. és 1920. között elnöke volt. Zsidó kispolgári családba született, apja Pikler Lipót tanító, anyja Singer Josefin voltak. A gimnáziumot Ungváron, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem jogi karán végezte. 1891-től a pesti jogbölcselet tanszék címzetes, 1896-tól (Pulszky Ágost utódjául) nyilvános rendkívüli, majd rendes tanárává nevezték ki. Bár 1910. után az egyetemen továbbra is a jogbölcseletet tanította, tudományos tevékenysége a lélektan, majd a pszichofiziológia irányába tolódott el. Részt vett a Huszadik Század című folyóirat indításában (1900), a Galilei Kör megalapításában (1908), illetve a Társadalomtudományi Könyvtár kiadásában.

Tanítványi köréből kerültek ki a XX. század eleji progresszív társadalomtudomány legismertebb személyiségei: Jászi Oszkár, Somló Bódog, Vámbéry Rusztem. Évekig harcban állt a konzervatív és klerikális irányzatok képviselőivel. Az 1918-as „őszirózsás” forradalom eseményei még lelkesítették, de a proletárdiktatúra eszmeiségét nem fogadta el. Szabadelvű nézetei miatt az egyetem proletárdiktatúra által kinevezett vezetősége fegyelmileg fellépett ellene. 1919 tavaszán egészségi okokra hivatkozva szabadságot kért és Bécsbe távozott. 1920-tól már nem vett részt az oktatásban. 1925-ben végérvényesen nyugdíjazták. Az 1900-as évektől magyarul és idegen nyelven (elsősorban németül) jogbölcseleti publikációi mellett pszichológiai és fiziológiai tanulmányai is megjelentek, melyek külföldön is érdeklődést keltettek. Nyugdíjazását követően visszavonultan élt családja ecsédi szőlőbirtokán, ahol látásfiziológiai megfigyelésekkel, kísérletekkel és elméleti pszichológiával foglalkozott. A témával foglalkozó kortársakkal nem állt szoros munkakapcsolatban. A világtól visszavonultan, 73 éves korában hunyt el Budapesten.

Publikációk (válogatás)

Pikler, Gy. (1892). Bevezető a jogbölcseletbe. Budapest, 1892. XXXII. 166 oldal.

Pikler, Gy. (1987). A jog keletkezéséről és fejlődéséről. Budapest, Politzer Zsigmond könyvkereskedő kiadása.

Pikler, Gy. (1990). Az objektív létben való hit lélektana. I. rész: Megjelenő objektumok. II. rész: Az Idő és Tér objektivitása. Budapest, Révay Leó kiadása Angolul: Pickler, J. (1890). Psychology of the Belief in Objective Existence, Part 1. Objectiva Capable of Presentation. Edenborough, Williams and Norgate.

Pikler, Gy. (1907). Lélektan és társadalmi tudomány. Huszadik Század. jan.–jún. szám. „Objektív szociológia” és induktív logika. Huszadik Század 1907. jan.–jún. 229–235. o.

Pikler, Gy. (1909). A lélektan alapelvei: az élmény megmaradása és ellentétessége. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata

Források

Kép:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9a/Pikler_Gyula_%28A_H%C3%A9t%2C_1897%29.jpg

Dienes, V. (1911). Pikler Gyula pszichológiája. Nyugat, 1911. 7. szám.

Digitalizált Törvényhozási Tudástár: Pikler Gyula.
https://dtt.ogyk.hu/hu/component/k2/item/483-pikler-gyula

Kovács Gábor (szerk.) (2012). Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944. ELTE Eötvös Kiadó
http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf 

Seltmann, R. (1929) Pikler Gyula, In Újvári, P. (szerk.), Zsidó Lexikon, Zsidó Lexikon Kiadó, p. 709

Szabó, I. (1973). A múlt tudósai: Pikler Gyula.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/pikler-gyula-5076/