Pszichoanalitikus, pszichoterapeuta, gyermekpszichológus, mozgásművész, főiskolai tanár. Pszichoanalitikus munkája mellett a magyar gyermekpszichológia fejlődéséhez is meghatározóan járult hozzá. Apja, Nemes József rövidáru kereskedő volt, anyja, Klein Irma. Anyai nagybátyja, Kende Zsigmond orvos, a Polgári Radikális Párt és a Galilei Kör alapító tagja volt. Középiskoláit Budapesten végezte, de a zsidótörvények miatt tanulmányait már nem tudta befejezni, így iparrajziskolába iratkozott be. Pszichoanalitikusi képzése a negyvenes évek elején kezdődött Bak Róbertnél, még páciensként. A háború után megszerezte az érettségit és beiratkozott a budapesti egyetemre, ahol filozófiát, pedagógiát és lélektant hallgatott, mellette tanársegédként tanított is. Kiképző analízisét a hatvanas évek közepétől kezdte újra és fejezte be Hermann Imrénél. 1949-től 1950-ig az Országos Neveléstudományi Intézetben dolgozott Mérei Ferenc munkatársaként, közben tanított főiskolán, tanítóképzőben. Mérei munkatársaként részt vett számos óvodai és iskolai vizsgálatban, valamint a szociometriai módszer kidolgozásában.

Az ötvenes évek elején elvesztette állását, munkanélküli lett, majd textilgyári munkásként dolgozott 1956-ig. 1957. és 1959. között az Országos Pedagógiai Intézet előadója volt. 1959-ben a Mérei-féle politikai koncepciós per során az 1956-os forradalommal összefüggésben államellenes szervezkedés vádjával letartóztatták és öt évi börtönbüntetésre ítélték. Három évig börtönben volt Kalocsán. Ez a Székács Istvánnál folytatott kiképzését is megszakította. A börtön után sokáig nem kapott állást, majd 1962-től dr. Levendel László alkalmazta őt az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, pszichológusként. 1968-tól 1980-ig a Fővárosi Gyermekpszichológiai Szakrendelő, „a Faludi” vezető pszichológusa volt. 1980-ban a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül szervezője, majd vezetője lett az 1950-es éveket követően elsőként hivatalosan elfogadott pszichoanalitikus csoportnak (Pszichoanalitikus Munkacsoport). A munkacsoport, majd az Ideiglenes Pszichoanalitikus Társaság elnökeként döntően hozzájárult ahhoz, hogy a magyar pszichoanalitikus mozgalom ismét elfogadottá váljon nemzetközileg. Az ő elnöksége alatt szerveződött a háború utáni első nemzetközi pszichoanalitikus konferencia Budapesten 1986-ban, amelynek központi témája a trauma volt.

Publikációk (válogatás)

Okos, gyermek, buta gyermek. In: Öröm és gond a gyermek Budapest, Bibliotéka Könyvkiadó, 52-59 .1958.

Pszichogén tünetképződés a kisiskolás korban. (Pszichológia a gyakorlatban sorozat). Budapest, Akadémiai Kiadó (1974)

A neurotikus személyiségfejlődés kezdetei. In: Baj van a gyerekemmel. (Szerk.: F. Várkonyi Zsuzsa). Budapest, Gondolat Kiadó, 9-49. (1977)

Psychoanalisys in Hungary: Its Past and Present Situation. Bulletin of European Federation, 26/27, 1986, 83-92. Németül: S. Freud-House Bulletin, 10, Special Issue, 1986, 325-333. (1986)

Freud and Ferenczi: A Possible Interpretation of their Relationship. In:Contemporary Psychoanalysis, 24:240-249.; Magyarul lásd „Adalék a Freud-Ferenczi viszonyhoz: Egy lehetséges interpretáció” címmel, in: Alkotó és alkotás (1994), 144-158. (1988)

Egy halálból megmenekült levele: Hollós István Paul Federnhez (Nemes Lívia bevezetőjével). Thalassa, (13) 2002, 1-2: 118-120. (2002)

A bennünk élő gyermek. Filum Kiadó, Budapest (2000)

Források

Kép:
https://psychoanalysis.hu/rolunk/magyar_analitikusok_arckepcsarnoka#Nemes%20L%C3%ADvia 

Bodor P., Lányi G., Pléh Cs. (1998) Pályaképem in Önarckép Háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó, Budapest

Gál Éva (2008). Az államvédelem és Nemes Lívia pszichológus Publicisztika – LII. évfolyam 48. szám, 2008. november 28.
https://www.es.hu/cikk/2008-12-01/gal-eva/az-allamvedelem-es-nemes-livia-pszichologus.html 

Wikipedia: Nemes Lívia.
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemes_L%C3%ADvia&oldid=23665899.

Psychoanalytikerinnen. Biografisches Lexikon
https://www.psychoanalytikerinnen.de/hungary_biographies.html#Liebermann