Orvos, pszichoanalitikus, a Pesti Izraelita Hitközség kórháza belgyógyászati osztályának főorvosa, majd a Szabolcs utcai Zsidó Kórház igazgatója, a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület egyik alapító tagja, Ferenczi páciense, később orvosa volt. Intellektuális zsidó család harmadik gyermekeként született. Orvosi diplomáját a budapesti egyetemen szerezte. Kezdetben a Rókus kórház ideg-ambulatóriumán dolgozott beosztott segédorvosként és belgyógyász-gyakornokként, majd alorvosként. Itt ismerkedett össze Ferenczi Sándorral, akinek első állása szintén a Rókus Kórházban volt. Barátságuk ezt követően több mint három évtizeden keresztül, Ferenczi 1933-ban bekövetkezett haláláig tartott. Lévy külföldi tanulmányokat folytatott Heidelbergben és Münchenben. Belgyógyászati szakvizsgát Thübingenben tett. Külföldi tanulmányai során a heidelbergi Ludolf Krehl (1861-1937) belgyógyász professzor, a pszichoszomatika egyik előfutára, gyakorolt rá különösen nagy hatást.

A Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület öt alapító tagjának egyike, ő lett az Egyesület pénztárosa. Az 1918. szeptember 26-28-án Budapesten megrendezett V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus titkári tisztét látta el. Belgyógyászként jelentős szaktekintélynek számított. 1917. és 1928. között a Gyógyászat című orvosi hetilap főszerkesztője volt. Több száz szerkesztői vezércikk és tárca jelent meg tollából, melyekben alapos tájékozottsággal ismertette az akkor még Magyarországon kevésbé ismert külföldi orvosi szakirodalmat. Lévy ismertette meg itthon először többek között az inzulint, illetve egyike volt az elsőknek, akik Magyarországon EKG-laboratóriumot szerveztek. Lévy hosszú élete során csak néhány, a pszichoanalízishez kapcsolódó írást publikált. Az I. világháborút követően zsidó kórházba került, előbb belgyógyász főorvos, majd igazgató volt 1936-tól az intézmény 1944-es megszűntetéséig. 1945-ben nyugdíjazták. Miután hajlandó volt 6 ezer kötetes könyvtárát a budapesti Orvostudományi Egyetem könyvtárának adományozni, 1954-ben feleségével Lévy (Freund) Katával kivándorolhatott Nagy-Britanniába. A Lévy-házaspár Londonban Anna Freud szomszédságában lakott, akivel felesége, Lévy Kata már évtizedekkel korábban szoros barátságot kötött. Lévy Lajos honosítás hiányában Angliában orvosként már nem praktizált. 1961-ben bekövetkezett haláláig a náci üldözöttek peres ügyeiben végzett orvosi tanácsadást.

Publikációk (válogatás)

Bonctani hasonlatok a lelkiélet vizsgálatában. In: Gyógyászat, 426-428. o. (1900)

A heroin alkalmazása szívbetegeknél. In: Gyógyászat, 119-120. o. (1901)

„Ein Großvatertraum”, In: Internat. Zeitschrift für ärztliche Psychoanalyse 1, 1913, p. 475. (1913)

Az epilepsia katonaorvosi megállapítása. (Pach Henrikkel) In: Gyógyászat, 568-569. o. II. 582-584. o. (1915)

Bevezetés Sigmund Freud „Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?” című írásához. In: Gyógyászat, 191. o. (1919)

Válasz Oláh Gusztáv „A pszichoanalízis egyetemi oktatásának kérdéséhez” című írásához. In: Gyógyászat, 407-408. o. (1919)

Euthanazia. In: Orvosi Napló, III. Melléklet. 84-87. o. (1936)

Morphine and Coronary Occlusion, The Lancet. 258(6695) p.1183. (1951)

Források

Kép:
https://xn--fnykpek-byad.hu/picture.php?/8890

Arcanum. Lévy Lajos. Retrived on May 17, 2021.
https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/l-76823/levy-lajos-769E5/ 

Hidvégi, M. (1997) Freud Kőbányán, Dr. Tószegi Freund Antal emlékezete. Retrived on May 17, 2021. from
https://ligetmuhely.com/liget/hidvegi-mate-freud-kobanyan/ 

Magyar, L. A. (2018). Lévy Lajos. Retrived on May 17, 2021. from
http://ferenczisandor.hu/wp-content/uploads/2018/10/Levy-Lajos.pdf.

Vér, A. (1929) Lévy Lajos, In Újvári, P. (szerk.), Zsidó Lexikon, (Zsidó Lexikon Kiadó, p.533)