Pszichoanalitikus, fő érdeklődési területe a pedagógia és a gyermekanalízis volt. Nagyiparos zsidó családban született. Gyógypedagógiát tanult, de ilyen irányú végzettségét nem gyakorolta. Szegényeket segítő munkát végzett Budapesten. Pszichoanalitikus kiképzését Ferenczi Sándornál kapta, 1928-ban lett az egyesület tagja. Férje Lévy Lajos belgyógyász, a Pesti Izraelita Hitközség kórházának belgyógyász főorvosa, majd a Szabolcs utcai Zsidó Kórház igazgatója, a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület egyik alapító tagja, Ferenczi páciense, később orvosa volt. Testvére, Freund Antal filozófus, a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. ügyvezető igazgatója a magyarországi pszichoanalízis legjelentősebb anyagi támogatója volt. 1918-ban az V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus budapesti megrendezése idején Sigmund Freud a Lévy házaspár vendéglátásával a család kőbányai villájában tartózkodott. Cserébe Freud ekkor kezdte analizálni Lévy Katát, majd az analízis 1920-ban folytatódott Bécsben, ahol azután maga is laikus analitikusként tevékenykedett és több cikket is publikált.

Freuddal a későbbiekben is levelezésben maradt. Az 1930-as években pszichoanalitikus szemináriumokat vezetett pedagógusoknak, és pszichológiai rendelést tartott serdülő lányoknak a Zsidó Gimnáziumban. 1936-ban részt vett Anna Freud bécsi szemináriumán, akivel egy budapesti vakáció során életre szóló barátságot kötött és szinte nővéri szerepbe került. A német megszállás idején a házaspár elvesztette minden vagyonát, de a vészkorszakot túlélte. 1954-ben emigráltak Angliába. Londonban Anna Freud közvetlen szomszédai lettek. Lévy Kata a brit pszichoanalitikus egyesület tagja lett, és az Anna Freud által alapított londoni Hampstead Clinic gyermekanalitikusaként dolgozott. 1969-ben Londonban hunyt el.

Publikációk (válogatás)

A gyermek ágybavizeléséről. In E. Almásy, S. Ferenczi, V. Kovács, F. Sigmund (Eds.), Lélekelemzési tanulmányok, (105-123). Párbeszéd T-Twins. (1933).Vom Bettnässen des Kindes. Zeitschrift für pychoanalytische Pädagogik, 8(5), 178-195. Lévy, K. (1934)

Európai pszichoanalítikusok konferenciája. Embernevelés, 3, 472-474. (1947)

The eternal dilettante. A contribution to female sexuality. In K. R. Eissler (Ed.), Searchlights on Delinquency. New Psychoanalytic Studies, (65-76) International University Press, (1948)

Silence in the analytic session. International Journal of Psychoanalysis, 39, 50-58. (1958)

Simultaneous analysis of a mother and her adolescent daughter. The mother’s contribution to the loosening of the infantile object tie. Psychoanalytic Study of the Child, 15(1), 378-391. (1960)

Források

Kép:
https://psychoanalysis.hu/rolunk/magyar_analitikusok_arckepcsarnoka

Borgos, A. (2017). Lévy (Freund) Katáról. IMÁGÓ Budapest, 6(3), 149-164.

Muhi Barnabás (2018). Lévy Lajos. Ferenczi Sándor Egyesület.
http://ferenczisandor.hu/wp-content/uploads/2018/10/Levy-Lajos.pdf