Kozmutza Flóra
(Illyés Gyuláné)
1905. november 21. (Budapest) –
1995. május 14. (Budapest)
Gyakorló pszichológus, gyógypedagógus, a hazai gyógypedagógiai pszichológia jelentős alakja. Görögkatolikus családba született dr. csernefalvi Kozmutza Hermil ítélőtáblai tanácsjegyző albíró és Nieszner Flóra gyermekeként. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, közben két évig Párizsban, a Sorbonne-on tanult (1927-1928). Párizsban írt bölcsészdoktori értekezését 1931-ben védte meg Budapesten. Ebben az évben jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Tanárai között volt Szondi Lipót, Tóth Zoltán és Bárczi Gusztáv, akik nagy hatással voltak rá. Végzése után a főiskolán maradt gyakornokként, de tanított a siketeknél, a nehezen nevelhetőknél és az értelmileg sérültek osztályaiban is. 1937-ben találkozott József Attilával, aki második találkozásukkor feleségül kérte. 1938-tól végzett, öt éven át, Doboz községben, nyári szabadsága idején nincstelen falusi gyermekek szellemi fejlődésére irányuló pszichológiai vizsgálatokat. Ezek egy része megjelent Illyés Gyula: Lélek és kenyér című munkájában.
1939-ben házasságot kötött Illyés Gyulával. A Lipótmezei Elmegyógyintézetben is végzett lélektani vizsgálatokat. 1936. és 1940. között a Szondi Lipót által vezetett Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium munkatársa volt. A labort 1940. és 1944. között Bárczi Gusztáv vette át, miután Szondinak a zsidótörvények miatt távoznia kellett. Kozmutza állandó alkalmaztatási helye 1979-es nyugdíjbavonulásáig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola maradt, amelynek 1972-től igazgatója volt. Nevéhez fűződik az óvodáskorú középsúlyos értelmi fogyatékos és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek speciális óvodai fejlesztési modelljének kidolgozása. Az ő elképzelései szerint valósult meg a világon egyedülálló Gyógypedagógiai Óvoda, amely 2005-től ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ.
Publikációk (válogatás)
Értelmességi és ösztönvizsgálatok falusi gyermekeken. (In: Illyés Gyula: Lélek és kenyér. Bp., 1940)
Az örökléstudomány fejlődéstörténete. (Gyógypedagógiai Nevelőintézet évkönyve. 1939/40. Bp., 1940)
Kórlélektani vizsgálatok ikreken. (Az ikrek testi és lelki tulajdonságai. Bp., 1941)
Adatok a családfa szerkesztéséhet. (Gyógypedagógiai Nevelőintézet évkönyve. 1941/42. Bp., 1942)
Vezérfonal a gyermekmegfigyeléshez. Főisk. jegyz. (Bp., 1950)
Vezérfonal a gyógypedagógiai pszichológiához. I–II. köt. Gyógypedagógiai tanárképző főisk. jegyz. (Bp., 1959–1960, utánnyomások: 1961-től)
Gyógypedagógiai lélektan. I–III. köt. Főisk. tankönyv. Szerk. Illyés Sándorral és Lányi Miklósnéval. (Bp., 1964–1969, 11. kiad. 1984, új kiad. 2003)
Bevezetés a gyógypedagógiai lélektanba. (Bp., 1967)
Gyógypedagógiai pszichológia. Főisk. tankönyv. Szerk. Illyés Sándorral, Jankovich Lajosnéval és Lányi Miklósnéval (Bp., 1968; 2. kiad. 1971; 3. kiad. 1978; 4. kiad. 1987)