Filozófiával, pedagógiával és pszichológiával foglalkozó professzor volt a pozsonyi és budapesti egyetemen, emellett a két világháború közötti időszakban a felsőoktatás vezető alakja Klebelsberg Kuno államtitkáraként. Vácott, illetve Kecskeméten végezte középiskolai tanulmányait. 15 évesen belépett a piarista rendbe, 6 évvel később ünnepi fogadalmat tett, és 1908-ban pappá szentelték. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott, ahol 1907-ben szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát. Ezt követően a budapesti piarista gimnázium tanára lett. 1916-től a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen oktatott filozófiát, ahol 1918-ban része volt a bölcsészkar megszervezésében. 1911-ben középiskolásoknak írt nagy sikerű tankönyvet „Elemi psychológiai kísérletek” címmel. 1917-ben „Lelki élet” címmel írt három kötetes művet. 1920-tól 1947-ig a budapesti egyetemen filozófiát oktatott, illetve 1920-tól 1932-ig a pedagógia professzora volt. Az 1933/34-es tanévben a Bölcsészeti Kar dékánja, majd az 1935/36-os tanévben az egyetem rektora volt.

Tekintéllyel rendelkező személyként döntő szerepe volt abban, hogy a forradalmi évek után diszkreditált kísérleti pszichológiát visszaemelje a pesti bölcsészkar világába. Ennek is köszönhető, hogy az egyetemen Lélektani Tanszék alakulhatott Harkai Schiller Pál vezetésével. 1927-től 1931-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára volt Klebelsberg miniszter mellett. 1931–1939 között kormánypárti országgyűlési képviselő, 1938-tól az Országgyűlés elnöke.

Többször megnyilvánuló ntiszemitizmusa ellenére következetesen náciellenes nézeteket vallott. Egyetemi rektorként fellépett az egyetemen zajló antiszemita rendzavarásokkal szemben, 1938-ban pedig résztvett Imrédy Béla megbuktatásában. 1944-ben letartóztatta a Gestapo. 1945-tól 1946-ig az MTA elnöke volt, de 1948-ban akadémiai tagságát nem tarthatta tovább. 1951-ben kitelepítették Poroszlóra. 1958-ban hunyt el Budapesten, 73 évesen. 1989-ben posztumusz visszakapta MTA-tagságát.

Publikációk (válogatás)

Elemi pszichológiai kísérletek, Budapest (1911)

A lelki élet I-III. Budapest (1917-1919)

Bevezetés a tudományos gondolkodásba, Budapest (1922)

A pszichológia és a logika elemei középiskolások számára, Budapest (1926)

Kultúra és nemzet, Budapest (1928)

Magyar filozófusok, Budapest (1930)

Az államférfi, Budapest (1933)

Szellemi élet, Budapest (1938)

A tudományos gondolkodás, Budapest (1943)

Források

Kép:
https://edit.elte.hu/xmlui/static/uv/uv.html?key=10831/39280&fname=2008.102.1.jpg.jpg

Arcanum. Kornis Gyula.
https://www.arcanum.com/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kornis-gyula-765D3/

Magyar Elektronikus Könyvtár. Kornis Gyula.
http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.htm

Magyar Katolikus Lexikon. Kornis Gyula.
http://lexikon.katolikus.hu/K/Kornis.html

Somos Róbert (2019). Kornis Gyula korai pedagógiai tárgyú munkái és tankönyve. Történelemtanítás 10. évf. 2. sz (2019)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2019/05/10_02_09_Somos.pdf