A TÁRSASÁG ÉS A SZEMLE MEGALAKULÁSA
1. ELŐZMÉNYEK
Érett a helyzet
Az első világháború és Trianon után konszolidálódott Magyarországon a pszichológia már javában meghonosodott tudománynak tekinthető, amely kitörni igyekezett a filozófiai és pedagógiai keretek köréből. A kísérleti lélektant Ranschburg Pál és Révész Géza, a pszichoanalízist Ferenci Sándor, a gyermektanulmányi mozgalmat Nagy László neve fémjelzi.
A fejlett nyugati országokban a századforduló óta folyamatban volt a nemzeti pszichológiai társaságok és pszichológiai folyóiratok megalapítása. Magyarországon is érett a helyzet a pszichológia önállósulására és szervezeti kereteinek megteremtésére.
A Társaság és a Szemle létrejöttéről Boda István beszédéből értesülünk (megjelent a Szemle első lapszámban).
Illusztratív meghívó a Philológiai Társaság ülésére. Forrás: Online Papírrégiség Antikvárium
Először lap, azután társaság? Mással vagy önállóan?
A Társaság létrejöttének előzményeiről az 1928-as első lapszámban, Boda István beszédéből értesülünk.
A lapindítás tervét Ranschburg Pál vetette fel először. Az első elképzelés az volt, hogy induljon egy lélektani folyóirat, és alakuljon Lélektani Szakosztály a Magyar Filozófiai Társaságon belül.
1927. február 9-én felolvasóülést tartott a Budapesti Philologiai Társaság, itt került szóba először a lap terve, és itt értesült róla Hornyánszky Gyula klasszika-filológus, , Kornis Gyula filozófus, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára és Pauler Ákos filozófus is, akik szerkesztőként közreműködtek később a lapkiadásban.
„Van-e szükség Magyar Psychologiai Társaságra? (…) a tudománynak, mint olyannak, kétségtelen nemzetközisége mellett minden egyes, a kultúrát szolgáló nemzet tudósai igyekeznek kutatásaikat, még pedig teljes joggal, nemzeti zászló alatt, mint a francia, mint a német, az angol, amerikai, olasz stb. szellem teljesítményét, a maguk súlyával szerepeltetni a világot előbbre vinni s boldogabbá tenni hivatott kultúra mérlegén.”
Ranschburg Pál cikke a Magyar Pszichológiai Szemle 1. számában. Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 1-2, 104.o.
Ranschburg Pál, Magyar Psychológiai Társaság első elnöke
2. AZ MPT MEGALAKULÁSA
Előbb a társaság, azután a lap, önállóan!
Az önálló tudományos társaság alapításának gondolata csak később került szóba. Végül mégis a Társaság jött létre előbb. alakuló közgyűlést 1928. február 24-én, a Magyar Tudományos Akadémián tartották. A Magyar Pszichológiai Társaság több tudományos társaság közreműködésével jött létre.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete Budapesten
Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 1-2, 145.o. Forrás: Arcanum.
A Magyar Psychológiai Társaság megalakulásáról a napilapok is tudósítottak.
Budapesti Hírlap, 1928. február (48. évfolyam, 26-49. szám)1928-02-25 / 46. szám. Forrás: Arcanum
A Magyar Pszichológiai Társaság első tisztségviselői
Elnök: Ranschburg Pál
Társelnökök:
Fináczy Ernő (pedagógia professzor),
Gombocz Zoltán (nyelvtudós),
Hornyánszky Gyula (klasszika-filológus),
Kornis Gyula (filozófus, államtitkár),
Nagy László (pedagógus), Oláh Gusztáv (elmeorvos),
Pauler Ákos (filozófus),
Schütz Antal (teológus)
Ügyvezető titkár: Boda István
Titkár: Juhász Andor
Pénztáros: Schwarz Ireneusz
Ellenőr: Focher László
Számvizsgáló Bizottság:
Balta Gyula dr.
Glück Frigyes
Petrovics Ferenc dr.
Röthy Károly
A vezetőséget az elnök, a társelnökök és a Választmányi tagok jelentették.
Választmányi tagok
Alszeghy Zsolt, dr.
Bartók György dr. /Szeged
Bartucz Lajos dr.
Bálint Antal
Benedel László dr. /Debrecen
Bognár Cecil /Győr
Dékány István dr.
Eckhardt Sándor dr.
Éltes Mátyás
Fabinyi Rudolf dr.
Hajós Lajos dr.
Hermann Imre dr.
Imre Sándor dr.
Kaufmann Irén dr.
Kenyeres Elemér dr.
Kluge Endre dr.
Koszó János dr.
Magyary Zoltán dr.
Máday István dr.
Mester János dr.
Mitrovics Gyula dr. /Debrecen
Nagy József dr. / Pécs
Nógrády László dr.
Nyírő Gyula dr.
Rácz Lajos dr. /Sárospatak
Hrabovszkyné Révész M. Dr.
Ritoók Emma dr.
Rottenbiller Fülöp dr.
Schnell János dr.
Selig Árpád dr.
Somogyi József dr.
Szabó József dr. /Szeged
Szelényi Ödön dr.
Szondi Lipót dr.
Thienamann Tivadar dr. / Pécs
Tóth Tihamér dr.
Tóth Zoltán dr.
Várkonyi Hildebrand dr. Pécs
Weszely Ödön dr. / Pécs
Zolnai Béla dr. /Szeged
Tagság
Tiszteletbeli tag – a közgylés által választott, élethosszig tartó tagság.
Alapító tag – közgyűlés ááltal választott, az alapíást 200 pengővel támogatta.
Működő tag – két választmányi tag javasolj, a választvámy támogatja. Évi 10 pengő tagdíj, 3 éven belül székfoglaló ülés tartása kötelező.
Pártoló tag – Közgyűlésen tanácskozói jog, szavazati jog nélkül, évi 10 pengő tagdíj.
Külső tag – a közgyűlés által megválasztott külföldi, tagdíj nélkül. 3 éven belül székfoglaló ülés tartása kötelező.
A Magyar Pszichológiai Társaság céljai
- „(A tudomány szempontjából:) A tiszta és alkalmazott lélektani kutatás összes irányainak és ágazatainak, valamint egyéb tudományokkal érintkező határ-területeinek művelése”
- „(A magyar tudomány szempontjából:) A lélektan magyar művelőinek tudományos munkájukban minden rendelkezésre álló eszközzel való támogatása, a lélektani kutatások sokoldalúságának és egyben tervszerűségének biztosítása, az egységes magyar lélektani terminológia kialakításának előmozdítása”
- „(A gyakorlati élet és az általános kultúra szempontjából:) A lélektan tudományosan igazolt gyakorlati jelentőségű tételeinek a nemzeti kulturális élet minden körében való minél teljesebb érvényesítése; a magyar és a külföldi tudományos élet kapcsolatainak mélyítése és szélesítése”
Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 1-2, 3. o., Forrás: Arcanum
“A Magyar Psychologiai Szemle törekedni fog arra, hogy közleményei a tudomány mindhárom feladatát szolgálják, hogy munkája ne csak a teoretikus lélektan fejlesztésének szolgálatában, de az egyetemes emberi és nemzeti materiális és — elsősorban — morális emelkedés céljának szolgálatában is eredményes legyen.”
Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 1-2, 8. o. Forrás: Arcanum
A Magyar Psychológiai Társaság 1928-ban választmányi ülést és három felolvasó ülést tartott.
Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 1-2, 8. o. Forrás: Arcanum
A működés módjai
KÖZGYŰLÉSEK – Évente legalább egy közgyűlés, amelyet az elnök a lélektan valamely időszerű kérdését érintő beszéde nyitott meg.
VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEK – A választmányi tagok rendszeres ülései, áltlában a felolvasó üléseket megelőzően.
FELOLVASÓ- ÉS VITAÜLÉSEK – Évente néhány alkalommal szervezett tudományos ülések.
“Beküldött hírek”
Magyar Hírlap 1930. jan.28, 6.o. Forrás: Arcanum
„ A mai napon megint egy új követ illesztünk bele a magyar kultúra templomába, mely anélkül hiányos lenne. Ez az egyesület hivatva lesz a legmagasabbat, amivel bírunk, kutatásai tárgyává tenni – az emberi lelket.”
Oláh Gusztáv korelnök megnyitó beszéde. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1928, 96.o. Forrás: Arcanum.
Oláh Gusztáv elmegyógyintézeti
Igazgató, Lipótmező (1857 – 1944).
3. A MAGYAR PSYCHOLÓGIAI SZEMLE ELSŐ SZÁMAI
A Magyar Pszichológiai Szemle elsőként megjelent 1928!1-2-es száma.
Forrás: Arcanum
Megjelenés: 1928 nyara, a Magyar Pszichológiai Társaság megbízásából
Szerkesztő: Boda István
Másodszerkesztő: Juhász Andor
A szerkesztésben közreműködött: Kornis Gyula, Ranschburg Pál
Az 1928/1-2 szám tartalma
Forrás: Arcanum
Az 1929/1-2 szám tartalma
Forrás: Arcanum
