Gyermek- és ideggyógyász szakorvos, az orvostudományok kandidátusa. Antiszociális, ideges, nehezen nevelhető, illetve bűnöző gyermekek és fiatalkorúak gyógyításával, nevelési problémáival, üldözött családok gyermekeinek szocializációjával foglalkozott, ő a magyarországi kriminálpszichológiai kutatások elindítója és a II. világháború után az első pszichoterápiás intézet létrehozója. Szolnokon született Löwy Mihály gabonaforgalmazó és Klein Cecília gyermekeként. Orvostanhallgatóként találkozott Révész Margittal, aki 1911-től a hűvösvölgyi Gyermekszanatórium megszervezője és vezetője volt és véleményezte az 1913-ban alapított Fiatalkorúak Bírósága elé került gyerekeket. Ennek hatására 1919-ben a Fiatalkorúak Bírósága mellett működő kriminálpszichichológiai laboratórium munkatársa lett. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg orvosi oklevelét 1922-ben, azonban állást nem kapott. Az 1920-as évektől a budapesti Apponyi Albert Poliklinikán Ranschburg Pál osztályán kriminálpszichichológiai szakrendelést vezetett. 1930-ban Herzog Erzsébettel a budapesti Hársfa utcában önálló kriminálpszichológiai szakrendelőt szervezett.

A zsidótörvények következtében elvesztette állását, s így az Országos Izraelita Patronázs Egyesületben dolgozott tovább: speciális óvodát, napközi otthont létesített, gyermekambulanciát és pályaválasztási tanácsadót vezetett. A második világháború után különböző speciális otthonokat szervezett züllésnek indult gyermekek részére és többféle gyermek-szakrendelésen dolgozott. 1962-ben Kossuth-díjat kapott a nehezen nevelhető gyermekek és fiatalkorúak gyógyító-nevelése terén végzett sok évtizedes munkájáért.

1968-ban kinevezték a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Rendelőintézet – a híressé vált „Faludi utcai rendelő” igazgató főorvosává. A „Faludi utca” volt életművének kiteljesedése: ez volt az első olyan magyar egészségügyi intézmény, amelynek fő profilja a pszichoterápia volt. Emlékére a Magyar Pedagógiai Társaság Gyermekvédelmi Szakosztálya és a Magyar Pszichológiai Társaság György Júlia-emlékérmet alapított.

Publikációk (válogatás)

Züllöttség és neurózis (Psychológiai Tanulmányok, Budapest, 1929)

Adatok a gyermekkori psychoneurosisok ok-, kór- és gyógytanához. Klinikai közlemény. br. W. Herzog Erzsébettel (Budapest, 1936)

A gyermekvédelem országos problémáiról. Tanulmányok a gyermekvédelem köréből. (Budapest, 1960)

A szülői alkoholizmus hatásai a gyermek mentális, ill. személyiség-fejlődésére (Ideggyógyászati Szemle, 1964)

Adalékok a gyermekkori szökés-csavargás szindrómájához. Pszichológiai Tanulmányok. (Budapest, 1965)

A nehezen nevelhető gyermek. A veszélyeztetett gyermek. (Budapest, 1965)

Az antiszociális személyiség (Budapest, 1967)

Az antiszociális személyiség kialakulása. Baj van a gyerekemmel. (Budapest, 1977)

Források

György Júlia. In Wikipedia, The Free Encyclopedia. Letöltve: 2021.06.17.,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgy_J%C3%BAlia

György Júlia. In Névpont. Letöltve: 2021.06.17.,
https://www.nevpont.hu/palyakep/gyorgy-julia-642ea

Szabó D. (2020). Egy „harcos humanista” pályaképe: György Júlia gyógyító pedagógiája. Imágó Budapest 9(2). 74-88. Letöltve: 2021.06.17.,
http://imagobudapest.hu/images/lapszamok/2020_2_Gyerekek_pszichoanalizisben/IB_2020_2sz_pp74-88_SzaboD.pdf

György Júlia. In Arcanum. Letöltve: 2021.06.17.,
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/g-gy-757D7/gyorgy-julia-75B0B/