Szeged és Trianon

Dugonics tér, egyetemi főépület

A szegedi egyetem főépülete a Dugonics téren

A szegedi egyetem főépülete a Dugonics téren

A hely jelentősége

Az egyetem történetében az „origót” a Dugonics téren található neoklasszicista épület képezheti, ahol a rektori hivatal található.  Azért ez az épület, mert 1921 októberében itt kezdte meg működését a Szegeden befogadott kolozsvári egyetem. Ezt megelőzően az épületben az Állami Főreáliskola működött, és itt nyílt meg 1883-ban a Somogyi-könyvtár is.  Az iskola közművelődési feladatokat is ellátott, tanárai nyilvános előadásokat tartottak, amit a városi polgárok látogattak. Az 1920-as években még ebben az épületben működött a Bölcsészkar, amelynek dékánja 1925-ben berendelte magához József Attilát, az egyetem francia-filozófia szakos diákját, hogy „eltanácsolja” az egyetemről a Szeged c. lapban megjelent „Tiszta szívvel” című verse miatt. A téren található a matematikus, tudós egyetemi tanár, piarista szerzetes Dugonics András (1740-1818) emlékműve, amely Szeged első (1876) nem egyházi köztéri szobra.

A hely története

Előzmények

A nagyárvíz előtt a téren búzapiac működött. Az impozáns épületet 1883-ra építették meg, az Állami Főreáltanoda elhelyezésének megoldására.  A korabeli oktatási rendszerben ez olyan középiskola volt, amelyik felsőfokú műszaki tanulmányokra készített fel. A szegedi Főreáltanoda elhelyezésének ügyét maga Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter karolta fel. A miniszter személyesen jött Szegedre, hogy tárgyaljon a város és az állam összefogásáról és a költségek megosztásáról. Az iskola mellett az épület helyt adott az 1883. október 16-án ünnepélyesen megnyílt Somogyi-könyvtárnak is.1894-ben a Főreáliskola új helyre költözött és a Dugonics téri épületbe a Királyi Ítélőtábla (az 1868-as bírósági reform által létrehozott bírósági testület) költözött. Az ítélőtáblát 1921-ben kiköltöztették, amikor sürgősen helyet kellett találni a Kolozsvárról menekülő egyetem számára.

Szeged a forradalmak és Trianoni időszakban

1919-ben az országban teljes volt a káosz. Budapesten a Károlyi kormányt követte a bolsevik kormány. Az országba behatolt tízezer román katona, északon a csehek, délen a szerbek foglaltak el területeket.  Szeged francia és szerb megszállás alá került. A Tanácsköztársaság minössze 6 napig volt uralmon Szegeden. A budapesti bolsevik kormány ellenében Szegeden Horthy Miklós részvételével ellenkormány alakult. Trianon alapvetően megrendítette a város helyzetét. Az ország belső részén lévő csomópontból Szeged csökkent jelentőségű határmenti város lett. A határon túlról özönlő menekülőket barakkokban, iskolákban, és vasúti vagonokban kellett elszállásolni, mindezt a gazdasági összeomlás közepette. A menekültek egy része a kolozsvári egyetem hallgatói közül került ki.

A kolozsvári egyetem Szegedre kerülése

A Trianon miatt menekülő kolozsvári egyetem oktatói először Budapesten próbálták fenntartani az egyetem működését. Megfelelő megoldás akkor érkezett, amikor – viták és küzdelmek között – Szeged város elnyerte a lehetőséget, hogy befogadja az egyetemet. A tanévet 1921. október 9-én Horthy Miklós kormányzó és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében nyitották meg a vot Főreáltanoda épületében.

A Horthy Miklós Tudományegyetem megalakulása

A 2. bécsi döntés teremtette helyzetben a Ferenc József Tudományegyetem „búcsúzott” Szegedtől 1940. szeptember 16-án, és visszatért Kolozsvárra.  Két hónap alatt megszületett a döntés, hogy a kialakult egyetem mindamellett Szegeden maradjon és így a város saját jogon egyetemet kapjon. 1940 őszén indult az oktatás a Horthy Miklósról elnevezett, törvényileg új egyetemen, amelynek első rektora az ország egyetlen Nobel-díjas tudósát, Szent-Györgyi Albert lett, Klebelsberg miniszter jelölése szerint. Az ünnepélyes megnyitó, amelyre Horthy Miklós kormányzó ismét Szegedre érkezett, nagy esemény volt a városban.

További képek az épületről

Trianoni menekültek