A nagy építkezések, Klebelsberg szerepe

Dóm tér

Fogadalmi templom 1930-ban, a felszentelés évében

Fogadalmi templom 1930-ban, a felszentelés évében

A hely jelentősége

Az 1930 október 4-én felszentelt Dóm és a Dóm-tér a magyar városépítészet remeke. A körülötte lévő téren egyetemi természettudományos intézetek kaptak helyet. Ide kerültek a Csanád megyei püspökség intézményei is. A teret körbeölelő árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnok több mint száz szobra képviseli a magyar történelem, tudomány és művészet kimagasló egyéniségeit. A tér a Horthy-korszak tudatos kultúrnemzet koncepciójának és gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter koncepciójának megtestesülése volt.  A tér üzenetét az építkezések lezárásának ünnepi hetéről beszámolva a korabeli sajtó így fogalmazta meg: „ígéret arra, hogy az ország is feltámad még úgy, ahogyan Szeged a nagy árvíz után feltámadott” (idézi Vajda, 2019).

A hely története

1880-ban a város fogadalmat tett, hogy Szeged újjáépítéséért hálából, és az újabb árvizektől való menekülésért, monumentális templomot emeltet Szűz Mária tiszteletére.  A pénz előteremtése és a hely kijelölése sokáig húzódott. Végül a 11. századi alapokon álló Szent Demeter plébániatemplom lebontása és a helyére történő építkezés mellett döntöttek. Az építkezés 1913-tól 1930- ig tartott.  A felszentelés 1930 október 24-én zajlott Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg kultuszminiszter, egyházi előkelőségek, valamint 30 000 ember jelenlétében. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Az épülő Dóm körül rendezetlen, sivár terület állt. Az építkezést vezető Rerrich Béla visszaemlékezése szerint „1928. év őszén gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter vetette fel azt az eszmét, hogy már a nagyjából befejezés alá kerülő szegedi fogadalmi templomot…egységes hangulatú, árkádos térrel kellene körülvenni úgy , hogy ez a tér átriuma, előudvara legyen a székesegyháznak” (idézi Vajda, 2019, 6. lábjegyzet). Klebelsberg határozata alapján a teret körülvevő épületekbe természettudományos intézetek, kutatólaborok költöztek be. A Biokémiai Intézet 1935-ben költözött be a Dóm téri új egyetemi épületbe – ennek keretében működött az Orvosi Vegytani Intézet Szentgyörgyi Albert vezetésével. Klebelsberg Szegedet  „Tisza-parti Göttingává” kívánta fejleszteni. Szorgalmazta és támogatta a nagyszabású egyetemi építkezéseket, amelyek kiterjedtek a klinikákra. A Rákosi korszakban igyekeztek mindenTrianonra és Horthy korszakra emlékeztető mozzanatot eltüntetni a térről, amit a görög kommunista Nikosz Beloianniszról neveztek el.

További képek az épületről

A szegedi Ferenc József tudományegyetemi klinika alapkőletétele

1926. október Magyar Híradó 139. Nemzeti Filmintézet Filmarchívum.