Az árvízben született város
Belvárosi híd
A híd építése 1881-83 között
A belvárosi híd ma
#/media/F%C3%A1jl:1_Szeged_View.jpg){kind=link}
A híd építése 1881-83 között
Forrás:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szegedi_nagyarviz/
A belvárosi híd ma
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Belv%C3%A1rosi_h%C3%ADd_(Szeged)#/media/F%C3%A1jl:1_Szeged_View.jpg
A hely jelentősége
Sétánk során a híd jelképezi az „origót” Szeged történetében: a Nagyárvizet, amelynek során a város gyakorlatilag elpusztult, és az újjáépítést is, amely egy olyan korszerű, Európai léptékű várost eredményezett, amely be tudott kapcsolódni a századfordulón a Kiegyezés utáni és Milleneumi fejlődésbe. A város újjáépítését meghatározó szellemiséget érzékelteti a következő idézet:
„Az árvíz Szegedből fehér lapot csinált. A szerencsétlenség, mely e várost érte, alkalmat ad a nemzetnek, hogy mintegy gyakorlati vizsgát tegyen európaisága, vagy ami többet mond, amerikaisága, kultúrképességéről. Itt egy nagy várost kell, illetőleg lehet néhány év alatt merőben újból alapítani, fölépíteni. E város tükre lehet haladásunknak, fokmérője korszerű műveltségünk színvonalának. Tervszerűsége czél- és okszerűségében vetekednie kell az amerikai Chicagóval, vagy épen fölülmúlnia azt.”
(Politikai Újdonságok c. lap, 1880. június 30. idézi Kiss, 2019
A hely története
1879. márc. 11-én hajnali fél háromkor Szegeden megszólaltak a vészharangok. A megáradt Tisza áttörte a gátakat és a hatalmas víztömeg órák alatt elöntötte a várost. A víz augusztusig ott maradt. 200 ember életét vesztette, a több mint ötezer épületből 265 maradt meg. A város lakosságának 80%-a hajléktalanná vált. Szeged gyakorlatilag elpusztult. A tragédia Európa-szerte hírt keltett, amit csak növelt, hogy az uralkodó, Ferenc József március 17-én látogatást tett a helyszínen. A látványtól megrendült uralkodó ezután számos intézkedéssel segítette az újjáépítést. Pénzadományok érkeztek Európai fővárosokból, ennek hálás emlékét őrzi azóta is a Bécsi, Londoni, Brüsszeli, Párizsi, Római és Berlini körút elnevezések. Az óriási munka Tisza Lajos királyi biztos vezetésével, Lechner Lajos tervei alapján zajlott. Az újjáépítés elképzelhetetlenül gyorsan, 4 év alatt végbement. Szegedből egy modern szerkezetű, közművekkel, közintézményekkel, parkokkal árvízi védművekkel Budapest mintájára gyűrűs-sugaras szerkezettel. A város újjáazületett: paloták, közhivatali épületek, lakóházak, utak, parkok, színház, szállodák épültek, felpezsdült a gazdasági élet. A Tisza két partját összekötő közúti híd átadása 1883. szeptember 16-án az újjászületés ünnepe volt. Szeged építése ezután is folytatódott. A milleneumra (1896) időzítve kiemelkedően sok épület készült, de a fejlődés kitartott az I. világháborúig. A régi hidat 1944. szeptember 3-án légitámadás érte, majd október 9-én a visszavonuló német csapatok a hidat felrobbantották. Az új híd 1948-ban készült el.
Az árvízi Szeged
Szeged, Nagyárvíz, 1879 tavasz. Mentőcsónakok a mai Honvéd-tér környékén.
A háttérben a nagy épület az egykori Főreáltanoda (mai Rektori Hivatal) a Dugonics téren, ami alig pár évvel korábban épült
Árvízi városrészlet
Ferenc József meglátogatja az árvíz sújtotta Szegedet
Vágó Pál „Szeged szebb lesz mint volt” című festményének részlete (Móra Fernc múzeum tulajdona)
Az épülő Szeged
A Postapalota az épülő Széchenyi tér keleti oldalán
Megfigyelhető, hogy a város szintjét árvízvédelmi okokból feltöltötték. 1881 és 83 között két év alatt épült fel. (fotó: Fortepan/Fődi Gábor)
Az 1902-ben átadott vasúti állomás
Szeged Trianon előtt forgalmi csomópont volt
Az 1907-ben elkészült Reök palota
A magyar zecesszió kiemelkedő alkotása. (Tisza Lajos körút 56.). A megrendelő Reök Iván, a folyammérnöki hivatal vezetője, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő volt. A tervező a tehetséges fiatal építész Magyar Ede, aki 35 évesen öngyilkosságot követett el
1885-ben épült fel a Tisza Szálló épülete (a Széchenyi tér keleti oldalán)
A szegedi társas élet egyi fő színhelye. Dísztermében bálokat, koncerteket rendeztek. Többször fellépett Bartók Béla is zongora koncerttel
Az 1883-ban elkészült egykori Európa szálló a Klauzál téren
Az 1950-es években a helyi áramszolgáltató (Démász) székháza lett
Az Új Zsinagóga
1900 és 1902 között két év alatt készült el, Baumhorn Lipót terve alapján
Források
A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Örökségtár.
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szegedi_nagyarviz/
Árvízben született város. 2019. március 11., JTom „Ritkán látható történelem” blog.
Az Új Zsinagóga
https://szzsh4.wixsite.com/szzsh/a-zsinagoga-toertenete
Kaján Imre és Zombori István (szerk.) (2004). A szegedi Nagyárvíz és újjáépítés. Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. Vízügyi Múzeum és Könyvgyűjtemény, Budapest és a Móra Ferenc Múzeum, Szeged. E-könyv:
https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Szegedi_nagyarviz/
Kiss Eszter: Négy év alatt a semmiből húzták fel az Alföld Chicagóját. Index, 2019.09.05. https://index.hu/kultur/2019/09/05/szeged_nagy_arviz_tisza_lajos_ujjaepites_alfold_chicagoja_vizugyi_emlekhely/
Ritkán látható történelem
www.ritkanlathatotortenelem.blog.hu
Szeged Panoráma
https://szegedpanorama.blogspot.com/2013/02/a-szegedi-varoshaza.html
Virtual Szeged
http://www.virtualszeged.hu/
Képek:
https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2019/03/11/arvizben_szuletett_varos
https://24.hu/tudomany/2019/03/12/szeged-arviz-aradas-tisza/
https://index.hu/kultur/2019/09/05/szeged_nagy_arviz_tisza_lajos_ujjaepites_alfold_chicagoja_vizugyi_emlekhely/
https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2019/03/11/arvizben_szuletett_varos
http://www.virtualszeged.hu/virtualszeged/szeged_kepek_regmult/9.html
http://szecesszio.iweb.hu/
http://www.tiszahotel.hu/a_szalloda_tortenete
https://mandadb.hu/tetel/614063/Europa_Szalloda_Szeged_1898
http://szegedtourism.hu/hu/az-uj-zsinagoga-tortenete/