A Bölcsészkar
Egyetem utca 2.
A Vasúti leszámoló Hivatal az 1910-es években, a Bölcsészkar későbbi épülete
A Bölcsészkar épülete ma
A Vasúti leszámoló Hivatal az 1910-es években, a Bölcsészkar későbbi épülete
A Bölcsészkar épülete ma
A hely jelentősége
Az Egyetem u. 2. sz. alatti neoromán stílusú épületben nyert megfelelő elhelyezést a kolozsvári egyetem bölcsészkara 1925-ben, és a Kar azóta is ott működik. A két világháború között a Kar oktatói között neves tudósok voltak (a fentiek mellett pl. Bibó István, Imre Sándor, Málnási Bartók György, Sík Sándor, Várkonyi Hildebrand Dezső), a hallgatók között volt József Attila és Radnóti Miklós. Szegedre költözésekor megmaradt a kolozsvári egyetem szervezeti kerete, ám az átszervezések teret adtak új tanszékek és intézetek létesülésének. Imre Sándor professzor, a Neveléstudományi Intézet vezetője elsőként kezdeményezte, hogy a lélektant önálló tudományágként oktathassák a szegedi Bölcsészkaron, Málnási Bartók György pedig a filozófiai tanszék professzoraként támogatta a rektor elé felterjesztett kérelmet. Így jöhetett létre 1929-ben a Ferencz József Tudományegyetemen Magyarország első tartósan fennmaradó, sikeresen működő lélektani intézete ( Pedagógiai-Lélektani Intézet), Várkonyi Hildebrand Dezső vezetésével, a második emelet néhány szobájában. Az intézet komoly kutatólaboratóriummal rendelkezett, amelyek Klebelsberg Kuno támogatásával a Rockefeller Alapítvány finanszírozásával sikerült létrehozni. Az intézethez kapcsolva egy reformiskola (Kerti Iskola) is működött Újszegeden.
A hely története
Az épületet eredetileg az 1887-ben Szegedre települt, több száz alkalmazottat foglalkoztató Magyarországi Vasúti Központi Leszámoló Hivatal rendelte meg. (A Monarchiában Szeged fontos vasúti csomópont volt.) Az építkezés az elhanyagolt állapotban lévő „korcsolyázó-tó” területére esett. A nyertes pályázat kivitelezési munkálatai 1911. júliusában kezdődtek meg, a természetes tó feltöltésével. 700-800 munkás végezte a munkát. Az építkezést sok kiváló helyi iparos és cég végezte. A központi fűtés és a vízvezetékek kiépítését egy budapesti cég végezte, az épületbe egy milánói gyár liftjei kerültek (a két lift egyike ma is– 2021 – működik, ez Szeged városának legrégibb felvonója). A hatalmas épület feszített munkatempóban, egy év alatt készült el, 1912. augusztus 1-én átadásra került. 1925-ben a MÁV átadta az épületet az egyetemnek, és a természettudományi kar egy része és a bölcsészettudományi kar egésze ide költözött a Dugonics téri épületből. Az oktatási igények miatt 1930-ban hozzáépítettek egy félköríves bővítést, ahol kialakították a 260 főt befogadó Auditorium Maximumot.
További képek az épületről
Korcsolyázó-tó a BTK helyén a századelőn
A természetes tó elfoglalta a mai BTK és a TIK helyét
Az épület az 1920-as években
Az épület az 1930-as bővítés után
Források
A Bölcsészettudományi Kar 100 éves épülete. SZTE BTK
https://arts.u-szeged.hu/karunkrol/epulet/bolcseszettudomanyi-kar
Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon Szerkesztette M. Pelesz Nelli. (2019). Radnóti Szegedi öröksége Alapítvány.
https://www.veritasintezet.hu/images/2019/Orosz_L_2019.pdf
Szegedi Egyetemi Tudástár 8. Egyetemtörténeti fotóalbum Szerkesztette: Gausz Ildikó Kokas Károly Laczkó Sándor Pap Kornélia (2014). Szegedi Egyetemi Kiadó
http://acta.bibl.u-szeged.hu/40151/1/tudastar_008.pdf
Apró Ferenc: Szegedi Képeslapok – A képeslapok Szegedje
https://arts.u-szeged.hu/karunkrol/epulet/bolcseszettudomanyi-kar