Forrás:

Aranyi Zoltán felvétele

A hely jelentősége

A szegedi egyetem hallgatói 1956. október 20-án, a bölcsészkar nagyelőadójában, az Auditórium Maximumban tartott nagygyűlésükön megalakították a MEFESZ-t – a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetségét és forradalmi követeléseket fogalmaztak meg, és felhívták a többi egyetm és főiskola hallgatóit a csatlakozásra.  Az 1956-os forradalom követelései először nem Budapesten, hanem Szegeden fogalmazódtak meg, a MEFESZ október 20-ai nagygyűlésén. Ennek állít emléket a Bölcsészkar és a Tanulmányi és Információs Központ közötti parkban felállított emlékmű.

A hely története

Az SZTE Hallgatói Önkormányzatának felkérésére készült gránit emlékművet 2006-ban adták át a bölcsészkar és a Tanulmányi és Információs Központ közötti parkban. Az ötvenes évek kezdetére a felsőoktatás autonómiája megszűnt, az oktatás teljes spektrumát átitatta a kommunista ideológia. 1949 és1953 között kötelező volt az orosz nyelv tanulása a felsőfokú oktatásban is. 1953-tól 1955-ig választhatóvá tették a tárgyat, 1955-ben azonban ismét kötelező lett az orosz.  A hallgatók tiltakozása eleinte a kötelező orosz tanulás ellen irányult, de gyorsan tágabb célok kerültek elő. „Teremtsünk szabadabb, igazi demokrata, önálló egyetemi életet!” – volt a mottója annak a gyűlésnek, amit október 16-ára hívtak össze az Auditorium Maximumba. A forró hangulatú nagygyűlésen megalakítottak az új, független diákszervezetet. Az október 20-i több karról vettek részt diákok, és néhány oktató is.  A MEFESZ nevében követeléseket fogalmaztak meg, ezek között szerepelt az egyetemi autonómia, a szovjet csapatok kivonása, demokratikus választások, kereskedelmi szerződések felülvizsgálata, kilépés a Varsói Szerződésből. Felhívást intéztek az ország többi felsőoktatásban tanuló hallgatójához a csatlakozásra. Mindezzel lényegében a szegedi egyetemisták tették meg a kezdő lépéseket a forradalom kirobbanása felé.

A forradalom alatt, és után

Október 24-én közel 2000 egyetemista tüntetett a Dóm téren, innen a Klauzál térre vonultak, majd a kendergyárhoz, hogy a munkásságot csatlakozásra szólítsák fel. A tömeg a belvárosba vonult. A Kossuth-szobornál egy munkás is felszólalt. Aznap este az ÁVH Belső Karhatalom fellépett a tüntetők ellen, és katonai közigazgatást vezettek be. Október 26-án 30-40 000 ember tüntetett. A tömeg a városháza felé indult. A tűzparanccsal bíró katonaság a Takaréktár utcai torkolatnál a levegőbe adott le sortüzet, de a lövedékek egy része az épületekről a tömegbe csapódott. Egy tüntető munkás meghalt, sokan megsérültek.  November 6-án több szovjet harckocsi hatolt be a Belvárosba, körülfogták a városháza épületét. A Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságot feloszlatták, tagjait letartóztattak, majd a Szovjetunióba deportáltak. Aznap délután az orosz csapatok megszállták a város középületeit. A forradalom leverése után a MEFESZ vezetőség több tagja elhagyta Magyarországot. Az itthon maradtak közül sokakat perbe fogtak, börtönbüntetésre ítéltek, vagy kizártak minden felsőoktatási intézetből.

További képek

Források

„Kimondtuk a kimondhatatlant” Beszélgetés Kiss Tamással, a MEFESZ egyik vezéralakjával.  Képiró Ágnes, Bene Tamás. Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat 2018.03.30.
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2018/03/30/kepiro-agnes-kimondtuk-a-kimondhatatlant/  

„Magam előtt látom a rémült arcokat” 1956. október 26., Szeged – A Takaréktár utcai sortűz egy egykori gimnazista szemével. Belvedere Meridionale 29. évf. 1. sz. 127–130. pp
http://acta.bibl.u-szeged.hu/48151/1/belvedere_2017_001_127-130.pdf 

1956 – A legnagyobb küzdelem. Egyetem Szegeden. Oktatók és hallgatók a változásért
https://edu.ek.szte.hu/egyetem-szegeden-nyitooldal/oktatok-es-hallgatok-a-valtozasert-1956/ 

Szegedi pillanatképek 1956-ból és további fényképek
https://szegedma.hu/2012/10/pillanatkepek1956