Pszichológia Kolozsvárott és Szegeden
A pszichológia történetének áttekintése a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a kezdetektől a rendszerváltást követő évekig, kitérve a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola egy fejezetére.
A kolozsvári egyetemen korán megjelent a lélektan mind a bölcsészeti, mind az orvosi vonalon, neves képviselőkkel. Trianon következtében az egyetem Szegedre települt. Itt 1929-ben sor került az ország első tartósan fennmaradó, korszerű lélektani intézetének felállítására. Ennek élére Várkonyi Hildebrand Dezső került, aki egy évtizeden át sikeresen működtette az intézetet. 1941-ben Bognár Cecil Pál vette át az intézet vezetését. 1950-ben történt kényszernyugdíjazása után a pszichológia leépült. 1970-ben Pszichológiai Tanszék létesült, de az oktatás egészen az 1990-es évek végéig a tanárszakosokra korlátozódott. 1999-ben jött létre önállóan akkreditált pszichológusképzés Vajda Zsuzsanna vezetésével. Fokozatosan egy széles kutatási és képzési spektrumú pszichológiai intézet jött létre.
1. PSZICHOLÓGIA A KOLOZSVÁRI EGYETEMEN
A LÉLEKTAN MEGJELENÉSE A FILOZÓFIÁBAN ÉS A PEDAGÓGIÁBAN
Böhm Károly a kolozsvári egyetem iskolateremtő filozófia professzora volt. Három kötetes fő műve „Az ember és világa” címmel jelent meg az 1890-es évek elején. Rendszeresen tartott lélektani előadásokat, tájékozott volt a korabeli lélektani munkák terén és kritikával kezelte azokat.
Böhm Károly
1846 – 1911
Böhm Károly
1846 – 1911
„A lelki életet… elemi képekből megszerkeszteni nem lehet. A szellem nem minimális részecskék gépezete, hanem komoly jelentések organizmusa. Ezen jelentések vonatkozása az organizmus egységére – a lélektan legfőbb problémája, melyet pedig a mai lélektannak egyike sem tart fejtörésre méltónak. Ellenkezőleg, a részletek kutatása annyira lábra kapott, hogy az egyes lelki tevékenységek pillanatnyi nyilvánulásai felett az egészet átfogó egységet s össztevékenységének alaptörvényét felkeresni teljesen elmulasztották. A kísérleti lélektannak aprólékos piszmogásai s a magát tévesen „pozitívnak” nevező lélektan mellett helyén valónak látszik azon nyomatékos figyelmeztetés, hogy a részeknek csak az egészben van értelmük.”
Böhm Károly: Ember és Világa II., 1892, 17-18.o. /idézi Séra 2021, 68.o.).
Felméri Lajos a pedagógia tanszéket vezette. Skóciai és angliai tanulmányútja alatt ismerkedett meg a progresszív liberális eszmékkel. Elutasította a német pedagógiát meghatározó és a korabeli lélektan egyes irányzataira is kiható spekulatív herbartiánus nézeteket.
„… e műben mindenekelőtt arra az örökké mozgó, ezernyi-ezerféleképpen alakuló és változó tényezőre fordítottam figyelmemet, melyet elmének vagy léleknek hívnak. Ennélfogva bevezetem az olvasót abba a lélektani laboratóriumba, hol oly édesen esik megfigyeléssel tölteni az időt. Hiszen, ha a nevelés igazi jelentésében nem egyéb, mint alkalmazásban levő psychológia: akkor abban a fősúly az ifjú elméje működéseinek megfigyelésére esik.”
Felméri Neveléstan c. munkájából (1890) idézi Séra, 2021, 60.o.
Felméri Lajos
1840 – 1894
Lechner Károly munkássága az orvoskaron
Lechner Károlyt 1889-ben hívták meg nyilvános rendes tanárnak az orvosi kar újonnan létesített Ideg-elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékére, amelyhez elmekórház („Elmekórtani Kóróda”) is tartozott. Lechner előadásaiban pszichofizikai és pszichofiziológiai témákat érintett. Korszerű kísérleti laboratóriumában Wundt vizsgálataihoz hasonló kutatásokat végzett. Saját fejlesztésű koponyamérő eszközével elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíját.
Lechner Károly
1850 – 1922
Lechner Károly
1850 – 1922
Lechner Károly pszichofiziológiai laboratóriuma (1903)
A képen balra a Wundt féle „inga” berendezés, a jobb szélén a Hipp-féle kronoszkóp.
Forrás:
KlasszikusOrvosiKonyvek, 1903, 394.o./ Séra, 2021, 64..o.)
Lechner Károly Cephalograph-ja (koponyamérő) eszköze,
amellyel elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.
Forrás:
Balázs-Spielmann, 1956 / Séra, 2021, 63.o.
1901 és 1903 között „a ragyogó tehetségű Lechner Károly … olyan mintaszerű, pavilonrendszerű intézetet emelt, amelynek a külföld is csodájára járt. Ebben a fényes hajlékban nem kevésbé tündöklő tudományos munka folyt.”
Miskolczy Dezső Lechnerről, 1930. Forrás: Séra, 2021, 61.o.
Lechner kolozsvári klinikája
Forrás:
Séra, 2021, 61.o.
1909 nyarán Ady Endre Lechner kolozsvári klinikáján kezeltette magát.
„7 éve luese volt, melyet 3 évig kezelt. Alkohol élvezetét nagy mértékben concedálja. 60-70 cigarettát szív naponta. Sokat éjjelezik. 2 éve veronállal él […] Anaemiás. Lesoványodott. Tüdők szabadok. Szív normális […] Hangulat: esékeny […] Élénk ínreflexek. Kezekben tremor”
Részlet Ady június 29-én történt kivizsgálásának kórlapjából
Forrás: “… rettenetes barbár hely ez”, Maszol.ro portal
„Édes, jó Adél,
Nehéz dolog ám a gyógyulás, sok és sokfajta reakciót érzek. Az agyam mintha kiszikkadt volna, kis társaság, olvasás halálra fáraszt. Egy bizonyos: az ital szinte eszembe se jut, cigarettázni kevesebbet szívok, és három ember helyett eszek. De az álom minden fürdetések, mesterkedések dacára késik.”
Részlet a július 12-én Lédához írt levélből.
Forrás: “… rettenetes barbár hely ez”, Maszol.ro portal
2. A VÁRKONYI-FÉLE LÉLEKTANI INTÉZET LÉTREJÖTTE ÉS MŰKÖDÉSE
A pedagógiai-lélektani intézet, Várkonyi vezetésével
1929 – 1941
A kolozsvári egyetem Trianont követően (egy budapesti kitérő után) 1921-ben Szegedre költözött. A bölcsészkar megkapta – a mai helyét is jelentő -Egyetem utcai vasúti leszámolópalotát. Itt kapott helyet az 1929-ben létrehozott Pedagógiai –Lélektani Intézet. Ez lett az ország első tartósan működő, az egyetemi rendszerbe formálisan beépülő, korszerű lélektani intézete. Az intézet élén Várkonyi Hildebrand Dezső bencés szerzetesrendi bölcsész professzor állt az elkövetkező 10 évben.
A kolozsvári egyetem mozgása 1919-21-ben (felső térkép), majd 1940-ben (alsó térkép).
A kolozsvári egyetem mozgása 1919-21-ben (felső térkép), majd 1940-ben (alsó térkép)
Várkonyi széleskörű szakmai tájékozottsággal és általános műveltséggel rendelkezett. Párizsi tanulmányútja révén jól ismerte a francia pszichológusok, illetve Piaget munkáit. Egyetemi előadásaiban ismertette a kísérleti pszichológia, a fejlődéslélektan, a gyermektanulmányozás és a pszichoanalízis nézőpontjait. Rendkívül népszerű tanár volt, óráit hallgatta többek között József Attila, Radnóti Miklós, Ortutay Gyula.
Várkonyi Hildebrand Dezső
1888 – 1972
Várkonyi Hildebrand Dezső
1888 – 1972
Szerezte és előadja: Palatiuns Zsolt
Várkonyi órái az 1931-32-es tanév első félévében
A Ferncz József Tudományegyetem tanrendje, Szeged
Forrás:
Szokolszky, 2021, 134. o.
Az Egyetem utcai vasúti leszámolópalota, ahol a Bölcsészkar és a Pedagógiai Lélektani Intézet is helyet kapott.
Az Auditórium Maximumot magában foglaló felköríves hozzáépítés még nem készült el
Forrás:
https://arts.u-szeged.hu/karunkrol/epulet/bolcseszettudomanyi-kar
„Az egyetemi előadások új stílusa volt ez. Egy társalgó hang, a gondolatok menet közbeni születése. Ezzel máris közvetlenebbé és érdekfeszítőbbé vált, mint a hagyományos katedrai retorika képviselői. Időnként olyasmiről is beszélt, amiről akkoriban az orvostudományi kar kivételével még nem illett szólni. Nem meglepő, hogy az apácák többsége kezdett elmaradozni az óráiról. Másokra viszont a szenzáció erejével hatottak a Várkonyi-előadások és szemináriumok. A modern pszichológia szinte valamennyi jelentős képviselőjével megismerkedhettünk nála, így Pavlovval, Junggal, Adlerrel, hogy csak azokat említsem, akikről akkoriban nem sokat beszéltek egyetemi katedrákról. Aligha túlzok, amikor azt állítom, hogy azt a korszerű lélektani műveltséget nálunk akkoriban csak a szegedi egyetemen lehetett megszerezni.”
Az egykori tanítvány, Baróti Dezső visszaemékezése, 1988, idézi Szokolszky, 2021, 135.o.).
A Várkonyi vezette intézetben számos neves pszichológus dolgozott, köztük több nő (Baranyai Erzsébet, Dolch Erzsébet, Tomori Viola). Várkonyi népes doktorandusz csapattal is rendelkezett.
Várkonyihoz írt doktori értekezések szerzői és témái
(Forrás: Pukánszky, 2002)
Várkonyihoz írt doktori értekezések szerzői és témái
(Forrás: Pukánszky, 2002)
A labor
A Várkonyi intézetben jól felszerelt kutatólaboratórium működött, amely Klebelsberg kultuszminiszter támogatásával, a Rockefeller Alapítvány segítségével jött létre. A vizsgálatok elsősorban iskoláskorú gyermekek egyéni vizsgálatát jelentették (emlékezet, fantázia, figyelem, matematikai képességek és egyéb “értelmességvizsgálatok”.
A Várkonyi labor felszerelése
Várkonyi 1934-es beszámolójából. A műszerek mellett a műszerfejlesztők neve szerepel.
Idézi Szokolszky, 2021. 139.o.).
A Várkonyi labor felszerelése
Várkonyi 1934-es beszámolójából. A műszerek mellett a műszerfejlesztők neve szerepel.
Idézi Szokolszky, 2021. 139.o.).
„A tesztek nem mérik és nem leplezik le az egyénben azt, ami benne sokszor a legértékesebb: a spontaneitást, a feladatait s ezek megoldásait önként kereső szabad „intelligenciát”, hanem csak a reaktiv teljesítményben megnyilvánuló képességeket; ugyanis a tesztmegoldások mesterséges reakciókat kiváltó próbák, kérdések, melyekre választ várunk, nem szabad és független megnyilvánulások. Úgyszintén nem adnak a tesztvizsgálatok megbízható képet .a személyiség erkölcsi, karakterológiai sajátosságairól sem. Inkább csak az érzéki, szenzomotoros és értelmi teljesítményekről nyerünk a tesztekkel értesülést, de itt csak a „pszichográfiai minimumról. …
A tesztek, bármennyire kritizálhatók is, mindenesetre jobbak, mint minden hasonló eljárás hiánya. A tudományos emberismeretnek sincs más módszere, mint a tesztmódszer és a megfigyelés. És ezeknél is nem az eredmények egyszerű regisztrálása (összeadása, középértéke) a fontos, hanem ezeknek az öszszemélyiségre való vonatkoztatása; az élet egészébe való belehelyezése.”
Várkonyi értékelése a tesztekről (1934). Idézi Szokolszky, 2021. 141.o.).
A kerti iskola
Várkonyi 1936-ban egy kísérleti iskolát hozott létre Újszegeden, egy kertes családi házban. Az iskola működését saját jövedelméből finanszírozta. Vezetésével a gyakornokként mellette működő doktori hallgatóját, Dolch Erzsébetet bízta meg. Az iskola az akkor Magyarországon működő reformiskolák gyermekközpontú pedagógiáját valósította meg.
Dolch Erzsébet kis tanítványaival az újszegedi kerti Iskolában
(Közli Fizel, 2021, 116. o.)
Dolch Erzsébet kis tanítványaival az újszegedi kerti Iskolában
(Közli Fizel, 2021, 116. o.)
Az SZTE Pszichológiatörténeti Intézet tanulóinak flashmobja a konferencián
Az intézet Bognár Cecil Pál alatt
1883 – 1967
Észak-Erdély visszakerülésével 1940-ben újraindították Kolozsvárott az egyetemet, de Szegeden az egyetem „Horthy Miklós Tudományegyetem néven tovább működött. Várkonyi sok más professzorral együtt vállalta az újraindítással járó feladatokat és Kolozsváron folytatta munkásságát. Az intézet vezetését Bognár Cecil Pál (szintén bencés szerzetes) egyetemi tanár vette át tőle. pályája elején tanárként indult. A logika és az értékelmélet filozófiai problémáitól jutott el a gyermeklélektanig és a hazai pszichológia ismert alakjává vált. Bognár10 éven át vezette a szegedi intézetet, egyre nehezebbé váló időkben 1950-ig, amikor is kényszernyugdíjazták.
Bognár Cecil Pál
1883 – 1967
Bognár Cecil Pál
1883 – 1967
Bognár Cecil 1937-ben megjelent könyve
Több kiadást ért meg
Forrás:
https://www.regikonyvek.hu/kiadas/mi-es-masok-iii-kiadas-kiralyi-m-egyetemi-nyomda
Bognár középiskolai tanítványa volt a híres stresszkutató Selye János. Selye Kanadában élt a világháború után, onnan levelezett Bognárral az 1960-as években, amikor Bognár “nem kívánatos” személy volt. A levelezést a Pannonhalmi Apátság levéltára őrzi.
Selye utolsó (ismert) levele Bognárhoz 1966-ból
Közli Kiss, 2017, 155.o.
Selye utolsó (ismert) levele Bognárhoz 1966-ból
Közli Kiss, 2017, 155.o.
Agykutatás Szegeden – Miskolczy Dezső
Az 1930-as évek szegedi egyetemi palettáján a pszichológiához közelálló területeket művelő kiemelkedő professzor volt Miskolczy Dezső, a magyar agykutatás úttörője, nemzetközileg elismert tudós. Rockefeller-ösztöndíját 1924–25-ben a Nobeldíjas Santiago Ramon y Cajal agykutató intézetében töltötte Madridban. Cajalhoz baráti szál is fűzte. 1930 és 1940 között tanszékvezető volt az Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán. Szegedi évei alatt agykutató intézetet és biokémiai laboratóriumot hozott létre.
„Megtanulta mesterétõl és egy életre vezérfonala lett a cajali jelige: „In minimis perfectio” (Tökéletesség a legkisebb dologban is!).”
Pásztor Emil tanulmánya Miskolczyról, 2002, 342.o.
Miskolczy Dezső
1894 – 1978
Miskolczy Dezső
1894 – 1978
3. A PSZICHOLÓGIA SZEGEDEN 1950 ÉS 1990 KÖZÖTT
Az 1950-es és ’60-as évek
1948-49 után a pszichológia országosan, így a szegedi egyetemen is háttérbe szorult. Bognár Cecil Pált”reakciós – klerikális” elemként nyugdíjazták, művei tiltólistára kerültek. A Lélektani Intézetet 1950-ben beolvasztották a pedagógiai intézetbe. A lélektan oktatása az ötvenes években visszaszorult a marxista szemléletű általános lélektani stúdiumok oktatására, heti 2 órában. Emellett azonban folyhattak az elfogadott irányzatok égisze alá tartozó pszichológiai kutatások. Várkonyi Hildebrand Dezső 1945 után egy rövid ideig részt vett a szakmai életben, az 1950-es évek elején azonban ő is mellőzötté vált, munkái szintén tiltólistára kerültek.
A „szegedi katica”
Muszka Dániel építette meg a szegedi egyetemen 1956-57-ben a Szegedi Katicabogarat, egy fényérzékeny szenzorokkal felszerelt robotot, amelyik mozgásával modellezte a pavlovi feltételes reflexeket. A robot mozgása fénnyel és hanggal irányítható volt. A koncepció kialakításában részt vett Király József pszichológus is, aki a pszichológiai tanszéken dolgozott. Muszka Dánielt a Magyar kibernetika úttörőjeként tartjuk számon.
Muszka Dániel a Katicával
Muszka Dániel a Katicával
Geréb György
A pszichológiát magas szinten művelték Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán az 1960-as és 70-es években Geréb György vezetése alatt. Geréb 1963-tól állt a pszichológiai tanszék élén, ezt a tisztséget haláláig, 1982-ig töltötte be.
Geréb György
1923 – 1982
Geréb György
1923 – 1982
Geréb György 1956-ban írt “Pszichológiai atlasz” c. munkája sok kiadást megért és a pszichológia oktatásának egyik alaptankönyvévé vált.
Dúró Lajos a tanszék élén
1970 – 1990
1970-ben önálló Pszichológia Tanszék alakulhatott a szegedi egyetem bölcsészkarán. Élére Dúró Lajos került, aki 20 éven át, a rendszerváltást követő évig vezette a tanszéket.
Dúró Lajos
1928 – 2015
Dúró Lajos
1928 – 2015
Carl Rogers Szegeden
1983-ban és 1986-ban Carl Rogers, a kiemelkedő amerikai humanisztikus pszichológus munkatársaival együtt nemzetközi összejövetelt tartott Szegeden. Rogers-t Klein Sándor meghívására érkezett, aki akkor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezetője volt Geréb György utódaként. Mindez akkor történt, amikor még a nyugattal való szakmai kapcsolat ellenőrzött és korlátozott volt.
Klein Sándor
1941 –
Carl Rogers
1902 – 1987
„… a 80-as évek elején részt vettem Nyugat-Európában egy személyközpontú képzésen, és megismerkedtem Carl Rogers gondolataival. … A képzésem vezetője Chuck Devonshire, Carl Rogers közeli munkatársa volt. Ő vetette föl, hogy szervezzünk nemzetközi találkozót Magyarországon, és én azonnal lelkesedtem az ötletért. Úgy döntöttünk, hogy 1983-ban „próbaként” egy kétnapos összejövetelt tartunk: A személyközpontú megközelítés tapasztalt „szakemberei” vállalták, hogy „megéreztetik a magyarokkal”, mi ennek a sajátos megközelítésnek a lényege. A ma Délvidék Ház néven működő intézmény színházterme rögzített székeivel teljesen alkalmatlan volt őszinte, spontán beszélgetésre, és hozzájárult ahhoz az általános megrökönyödéshez, amit az váltott ki, hogy a távolról jött „hírességek” rövid üdvözlés után átadták a szót a jelenlevő tanároknak, pszichológusoknak, vállalati vezetőknek: „beszéljünk arról, ami valóban foglalkoztat bennünket.” Ma már elképzelhetetlen, mennyire szokatlan volt ez a strukturálatlanság, milyen felkavaró volt az érzés, hogy senki nem mondja meg nekünk, hogy mit csináljunk. A második nap végére azonban sok új hazai híve lett a személyközpontú megközelítésnek (bár az is igaz, hogy voltak, akik arra jöttek rá: „ez nem nekem való”).”
… Ahogy azt a „Hitelesség, elfogadás, megértés” című könyvben írtam: „Kis túlzással elmondható, hogy a személyközpontú megközelítés a 80-as évek elején Szeged felől érkezet Magyarországra.”
Klein Sándor visszaemlékezése, 2021, 161. o.
4. AZ EZREDFORDULÓ ÓTA ELTELT IDŐSZAK
A rendszerváltást követő átmenet után Vajda Zsuzsanna vette át a tanszékvezetést 1994-ben. Erőfeszítéseinek köszönhetően az 1996/1997-es tanévben kezdődhetett Szegeden a pszichológia szakos oktatás, kezdetben a debreceni egyetem Pszichológiai Intézetének kihelyezett tagozataként. A szak 1999-ben nyerte el az önálló akkreditációt. Vajda Zsuzsannát Szokolszky Ágnes követte az intézet vezetésében 2005 és 2014 között, tőle pedig Szabó Éva vette át az intézet vezetését.
Vajda Zsuzsanna
1949 –
Vajda Zsuzsanna
1949 –
2007-ben az addig tanszéki keretben működő pszichológia a Neveléstudományi és Pszichológiai intézetből kivált és önálló intézetté alakult. 2008-ban az intézet átköltözött régi –új helyére, a bölcsészkar Egyetem utcai épületébe és laborterülettel bővült. A szegedi Pszichológiai Intézet ma a pszichológusképzés jelentős bázisa, ahonnan új generációk sora kerül ki.
A 80. évfordulóra kiadott intézet történeti kötet
Szerk. Szokolszly Ágnes, társ szerk.: Pataki Márta, Polyák Kamilla)
A 80. évfordulóra kiadott intézet történeti kötet
Szerk. Szokolszly Ágnes, társ szerk.: Pataki Márta, Polyák Kamilla)
Felhasznált források
Fizel Natasa (2021). Várkonyi Hildebrand, Dolch Erzsébet, és szegedi Kerti Iskola. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszervá́ltás utáni évekig. 99-118. JATE Press
Kiss László (2017) Selye János levelei egykori komáromi tanárához, Bognár Cecilhez. Orvosi Hetilap, 158 (4), 153–155
Klein Sándor (2021). Carl Rogers és a személyközpontú pszichológia a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszékén, az 1980-as években. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 161-166. JATE Press.
Pásztor Emil (2002) Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője Ideggyógyászati Szemle, 55 (9-10).
Pukánszky Béla (2002): Reformpedagógiai Szegeden a két világháború között. In Németh András (szerk.): Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Budapest: Osiris. 101-120
„…rettenetes barbár hely ez…” – Ady Endre egy hónapja Kolozsváron. Maszol portál.
https://maszol.ro/kultura/107405-rettenetes-barbar-hely-ez-ady-endre-egy-honapja-kolozsvaron
Séra László (2021). A pszichológia története a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, a II. világháború előtt. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.
Szokolszky Ágnes (szerk.) (2009). A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen : 1929-2009 társszerk. Pataki Márta, Polyák Kamilla. Szeged, JATE Press
Szokolszky Ágnes (2021) A szegedi pszichológia elfeledett története. Szubjektív indíttatású áttekintés és reflexió. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 129-160. JATE Press.