A debreceni egyetemen korán megjelent a pszichológia képviselete mind a kutatás, mind az oktatás területén. Az orvoskaron az Ideg- és elmeklinika professzora, Benedek László tartotta fontosnak a lélektan alkalmazását a pszichiátriában. A tanszéki beosztottak közül Benedek magántanára, Máday István a magyar individuálpszichológia megteremtője volt. A bölcsészkaron Mitrovics Gyula pedagógiaprofesszor segítette elő a pszichológia beépülését az oktatásba és a kutatásba, majd Karácsony Sándor hozott létre Társaslélektani Intézetet és dolgozott ki egy saját nézőpontú társaslélektant. A pécsi egyetem bölcsészkarán a II. v.h. előtt Bognár cecol Pál és Weszely Ödön pedagógia professzorok neve fémjelezte a lélektant.

„Lóháton érkezett reggel 8:00 órakor a nagyerdei klinika elé,  inasa átvette a kantárt, portása a kabátot levette róla, a lépcsőn a tanársegéd feladta a köpenyét és 8 óra egy perckor megkezdte az előadását. Gyakran jár Debrecenből Budapestre. A vonat elsőosztályú fülkéjében Szolnokon ebédet adtak neki, és a budapesti pályaudvaron várta kocsija ugyanazzal a sofőrrel, aki őt kivitte a debreceni pályaudvarra” – emlékezett vissza tanítványa, Juhász Pál, a késői utód a klinika élén.”

Idézi Mudrák, 2021, 183.o.

„Az ő javaslatára 1932 januárjában a debreceni Tisza István-Tudományegyetem Orvostudományi Kara alapító tagként egyhangúlag és testületileg belépett a Magyar Pszichológiai Társaságba.”

Mudrák, 2021, 186.o.

Benedek László, mint a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke,  debreceni kollégájával, Mitrovics Gyulával és Boda Istvánnal, a Társaság főtitkárával közösen 1932-ben javaslatot készített a lélektan terjesztése és hasznosítása céljából „A Magyar Psychológiai Társaság Elaborátuma a lélektani ismeretek terjesztése és nagyobbfokú nemzeti-kulturális értékesítése tárgyában” címmel.

„Nem jelentéktelen az a segítség, amelyet a kísérleti pszichológia a törvénykezésnek és a törvényszéki elmekórtannak nyújtott a vallomástétel értékének kutatása által. A figyelem ébersége, terjedelme, az észrevevés, megjegyző- és reprodukálóképesség, a térnek, időnek becslése, a sugalmazhatóság módszeres vizsgálattal állapíttattak meg. Idevonatkozóan W. Stern, Jaffa, Sommer, Ranschburg, Bernstein, Bogdanoff, E. Bernheim és mások példái után számos közlés látott napvilágot.”

A pszichológia alkalmazásáról, az 1932-es „Elaborátum”-ból Benedek, Boda, Mitrovics, 1932, idézi Mudrák, 2021, 216.o.

Benedek és a magyar eugenika

Benedek foglalkozott az öröklődő tehetségek, valamint ideg- és elmebajok hátterével és gyakoriságával. Ez megalapozta eugenikai érdeklődését. 1931-ben az Uppsalai Egyetem felkérte eugenikai előadások tartására, 1934-ben pedig a londoni székhelyű Nemzetközi Antropometria Committee pszichiátriai tanácsadónak kérte fel. Az 1930-as években Benedek volt a hazai eugenika egyik fő népszerűsítője.  1939-ben megbízást kapott egy eugenikai törvény előkészítésére, ilyen azonban sohase lépett érvénybe. 

„Benedek László azt szorgalmazta, hogy az elmebetegek szaporodását – a skandináv országokban és az Egyesült Államokban bevezetett gyakorlat mintájára – Magyarországon is sterilizációs műtétekkel akadályozzák meg. Más vezető pszichiáterek – így Oláh Lajos, Nyírő Gyula, Fabinyi Gusztáv – ezzel szemben a „pozitív eugenika” hívei voltak (mentálhigiéné, házasság előtti tanácsadás, felvilágosítás stb.). Ranschburg Pál és Szondi Lipót ugyancsak szorgalmazták a házasság előtti kötelező tanácsadás bevezetését a degeneratív pszichés betegségek megelőzése céljából.  …  Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon az eugenika kezdetben elsősorban szociálpolitikai, közegészségügyi törekvésként jelentkezett, a Huszadik Század köréhez tartozó polgári radikális Madzsar József orvos és szociológus kezdeményezésére. Az eugenikai mozgalom azonban hamarosan a jobboldali, nacionalista politikusok és tudósok (Apáthy István, Teleki Pál és mások) befolyása alá került, s így a nemzeti radikalizmus, a fajvédelem természettudományos-biológiai megalapozásául szolgálhatott.”

Erős Ferenc „A nemzetpolitikai lélektantól a tudományos fajelméletig c. cikkéből, 2015, 83.o.

Máday együtt dolgozott a gyermektanulmányi mozgalom képviselőivel, gyakorlati munkát  végzett több budapesti nevelési tanácsadó intézményben, és rész vett a Magyar Szülók Szövetségének megalapításában és vezetésében.

Pedagógiai rendszerében fontoshelyet foglalt el a művészeti nevelés és ennek pszichológiai vonatkozásai. Ide vonatkozó kutatásokat is folytatott. Létrehozta a Magyar Pszichológiai Társaság Esztétikai Szakosztályát,  amely 1937-től önálló Magyar Esztétikai Társasággá alakult.

Karácsony az 1920-as években szülőfalujában, Földesen „parasztgimnáziumot” szervezett.

Az 1950-es és ’60-as évek

Az 1950-es években a Debreceni egyetemen is jellemző volt a személyi tisztogatás, a pszichológia  háttérbe szorulása.  A Neveléstudományi Tanszék vezetője Jausz Béla volt, akinek működése alatt a tanszék az előírt marxista vonalat követte. A pszichológia oktatása a tanárjelöltek felkészítésének szolgálatára korlátozódott. Benedek László, Mitrovics Gyula  és Karácsony Sándor egyaránt tiltó listára kerültek, munkásságukat nem volt tanácsos említeni. 

2. A PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE A PÉCSI EGYETEMEN

„… különös hálával tartozom Weszely Ödön professzor úrnak, nagyrabecsült tanáromnak, aki nálunk elsőnek hangsúlyozta nyomatékosan ezeknek a vizsgálatoknak a jelentőségét és aki azzal a megtisztelő feladattal bízott meg, hogy intézetünk számára oly vademecumot írjak, mely a pszichotechnika általános módszereibe bevezet.”  (Fohn, 1927, 1.old.).

Fohn Tibor (1927) „A pszichotechnikai alkalmasságvizsgálatok módszerei” c. írásából. In Révész, 2021, 212.o.

A bölcsészkar megszűnése

A pécsi pszichológia sorsát is érintette a második bécsi döntés, amelynek  értelmében Magyarországhoz visszatért a  kolozsvári egyetem.  Az 1940/1941-es tanévben a pécsi bölcsészkart áthelyezték részben Szegedre, részben a kolozsvári egyetemre.  Ekkor került át Bognár Cecil Pál a szegedi Lélektani Intézet élére, hogy a Kolozsvárra távozó Várkonyit pótolja.  Egészen 1990-ig nem volt bölcsészettudományi kar a pécsi egyetemen, a pszichológia azonban más csatornákon át kapott képviseletet az 1960-as és 1990-es évek között.

A „másfajta” pszichológia műhelyei

„Korszerű pszichológiát tanulni a 60-as évek végétől Pécsett három helyen is lehetett. Első ezek közül is az akkori POTE Grastyán Endre vezette Élettani Intézete volt. … A másik pécsi műhely Ozsváth Károly pszichiáter professzor körül szerveződött. … A harmadik műhely, ahol „másfajta” pszichológiát lehetett tanulni a Kézdi Balázs vezette Pécsi SOS Élet Telefonszolgálat volt.”

Révész György visszaemlékezése, (2021, 216.o.).

„Nagyon sokat számított a 60-70-es években a Grastyánnal és munkatársaival való kapcsolat is.  … egyszer csak elkezdtem minden évben rendszeresen elvinni a hallgatókat Pécsre, tanulmányi kirándulásra. A Grastyán-labor utólérhetetlenül közvetlen hangulata, igen magas szakmai színvonala és elsősorban Grastyán izgalmas előadásai külön a mi pszichológusainknak, ráadásul Pécs és környékének szépség,e mindig nagy élményt jelentettek.”

Barkóczi Ilona, az ELTE tanszékvezetőjének visszaemlékezése, 1977, idézi Révész György, 2021, 216.o.

„A harmadik műhely, ahol „másfajta” pszichológiát lehetett tanulni, a Kézdi Balázs vezette Pécsi SOS Élet Telefonszolgálat volt. Kézdi a Szigetvári Kórház Pszichiátriai Osztályát vezette, s mellette az országban másodikként alapította meg a pécsi Szolgálatot 1975-ben. … Kézdi a 80-as években kutatócsoportot szervezett az akkor ott szolgálatot teljesítő szakemberekből és itt vizsgáltuk a krízis kommunikáció jellegzetességeit, pl. a tagadó szerkezetek gyakoriságát, ami mentén nagy valószínűséggel el lehetett különíteni a krízishívásokat a többi hívástól.  … Amikor Kézdi átvette a Pszichológia Tanszék vezetését, a fiatal munkatársainak többsége már az SOS-ben szocializálódott.”

Révész György visszaemlékezése, 2021, 218.o.

„Tudományos munkássága az öngyilkosságok okainak feltárására és az öngyilkosság megelőzésére irányult.  … Megalapította a pécsi SOS-Élet Telefonszolgálatot. Tette mindezt akkor, amikor az öngyilkosság igen komoly tabunak számított Magyarországon és a szocialista országokban. Nem kevés bátorságról és mind szakmai, mind emberi elkötelezettségről tett tanúbizonyságot egy ilyen jellegű támogató szolgálat létrehozásával. Nevéhez kötődik a pécsi pszichológia szak megalapítása, mely intézményre jellemző dinamikus lélektani szemlélet megalapozója és létrehozója volt.”

Wikipédia „Kézdi Balázs”
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9zdi_Bal%C3%A1zs 

Pszichológia szakindítás – 
1992

1988-ban Kézdi Balázs átvette a Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszékének vezetését. Közben a Tanárképző Főiskola egyetemi karrá vált, 1992-ben pedig  létrejött a Bölcsészettudományi Kar. A tanszék feladata továbbra is a tanárképzés kiszolgálása volt.

„A nagy terv azonban a pszichológia szak indítása volt, ami korántsem ment zökkenőmentesen! Először az egyetemen „veszett el” a szakindítási kérelem, aztán két ízben a minisztériumban járt hasonlóképpen, mígnem aztán sokadszor újragépelve az egész paksamétát a hónunk alá csapva ketten személyesen vittük el a minisztériumba, ahol végül engedélyt kaptunk a szakindításra 1992-ben, a debreceni tanterv alapján. De Kézdi mást akart: „pécsi pszichológia szakot”! A tanterv összeállításában teljes szabadkezet kaptunk ”

Révész György visszaemlékezése, 2021, 220.o

A Pszichológiai Intézet alakulása –
1999

Az induló szak erős klinikai orientációja Kézdi Balázs nevéhez volt köthető.  Óriási fejlődés ment végbe  László János vezetése alatt (1999-2009). Beindult az angol nyelvű képzés és a Pszichológiai Doktori Iskola. László János a narratív pszichológiai hazai és nemzetközi műhelyévé tette a pécsi intézetet. Erős Ferenc és Péley Bernadett képviselte elméleti és gyakorlati pszichoanalitikus orientációt. Az intézetvezetésben László Jánost követő Bereczkei Tamás és kutatócsoportja evolúciós pszichológiai iskolát alakított ki a pécsi intézet keretében. A pécsi Pszichológiai Intézet az oktatás, képzés és kutatás jelentős bázisát képezi.

Felhasznált irodalom

Bresznyánszky László (2020). A pedagógia és a pszichológia együttélési formái a debreceni egyetemen Educatio 29 (4), 606–617.

Erős, F. (2015). A nemzetpolitikai lélektantól a tudományos fajelméletig. Socio. hu Társadalomtudományi Szemle, (2), 67-85

Hunyady György 2021 Pszichológiai intézet és szakindítás a debreceni egyetemen az 1970-es években In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.

Mudrák József (2020), Pszichológia a Debreceni Tudományegyetemen a XX. század első felében – Az orvosi irányvonal. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.

Mudrák József (2019) Pszichológia a Debreceni Tudományegyetemen a 20. század első felében. In: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria (szerk.): A pszichológiatörténetírás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. (A humán tudományok alapkérdései 7.) Gondolat Kiadó, Budapest, 171-188.pp.

Révész György (2021). A Pszichológiai Intézet alapítása és szakindítás Pécsett. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 209-222. JATE Pres

Síró Béla: Eugenikai törekvések az ideg és elmegyógyászatban Magyarországon a két világháború között. Orvosi Hetilap (Horus rovat) 2003. 144(35) 1737-1742.

Szunyogh Szabolcs, Heltai Miklós, Trencsényi László (2015). Tani-tani Online, okt. 11.
http://www.tani-tani.info/lelektol_lelekig 

Tamusné Molnár Viktória (2009). Művészet és nevelés Mitrovics Gyula pedagógiai életművében. Tanulmányok 2007/2008. KFRTKF, Debrecen, 2009. 20-29.

Vincze Tamás (2021). Debreceni pedagógia professzorok pszichológiai munkássága 1918-1950. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 191-202. JATE Press.