Pszichológia Debrecenben és Pécsett
A pszichológia történetének áttekintése a debreceni, majd a pécsi egyetemen a kezdetektől a rendszerváltást követő évekig.
A debreceni egyetemen korán megjelent a pszichológia képviselete mind a kutatás, mind az oktatás területén. Az orvoskaron az Ideg- és elmeklinika professzora, Benedek László tartotta fontosnak a lélektan alkalmazását a pszichiátriában. A tanszéki beosztottak közül Benedek magántanára, Máday István a magyar individuálpszichológia megteremtője volt. A bölcsészkaron Mitrovics Gyula pedagógiaprofesszor segítette elő a pszichológia beépülését az oktatásba és a kutatásba, majd Karácsony Sándor hozott létre Társaslélektani Intézetet és dolgozott ki egy saját nézőpontú társaslélektant. A pécsi egyetem bölcsészkarán a II. v.h. előtt Bognár cecol Pál és Weszely Ödön pedagógia professzorok neve fémjelezte a lélektant.
1. PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE A DEBRECENI EGYETEMEN
Lélektan az orvoskaron – Benedek László
Benedek László pályafutását Lechner Károly kolozsvári klinikáján kezdte, ahol Lechner utódaként emlegették. 1921-ben azonban Trianon következtében a debreceni Tudományegyetem Ideg- és Elmegyógyászati klinikájának lett a vezetője, 34 évesen. Elkötelezett volt a lélektan pszichiátriai alkalmazása mellett, és saját kutatásokat vezetett. Részt vett a Magyar Pszichológiai Társaság alapításában, és annak elnöke volt 1931 és 1939 között. Külföldön is ismert volt és kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. A társadalmi elithez tartozott, első felesége a dúsgazdag Chorin családhoz tartozott, második felesége színésznő volt.
Benedek László
1887 – 1945
„Lóháton érkezett reggel 8:00 órakor a nagyerdei klinika elé, inasa átvette a kantárt, portása a kabátot levette róla, a lépcsőn a tanársegéd feladta a köpenyét és 8 óra egy perckor megkezdte az előadását. Gyakran jár Debrecenből Budapestre. A vonat elsőosztályú fülkéjében Szolnokon ebédet adtak neki, és a budapesti pályaudvaron várta kocsija ugyanazzal a sofőrrel, aki őt kivitte a debreceni pályaudvarra” – emlékezett vissza tanítványa, Juhász Pál, a késői utód a klinika élén.”
Idézi Mudrák, 2021, 183.o.
„Az ő javaslatára 1932 januárjában a debreceni Tisza István-Tudományegyetem Orvostudományi Kara alapító tagként egyhangúlag és testületileg belépett a Magyar Pszichológiai Társaságba.”
Mudrák, 2021, 186.o.
„Amióta a paralysis progressivának fertőzéses kezelése kapcsán a remissziók tetemesen megszaporodtak, azóta mint Ranschburg, majd Kaufmann s mások, úgy mi is minden esetben összehasonlító vizsgálatokból kíséreljük megállapítani a javulások fokát. E célból a Binet-Simon-, Éltes-, Rossolimo-, Ranschburg-, Ziehen-, Ebbinghaus-, Heilbronner-, Masselon-, Finkh-, Anton-, Hartmann-, Henneberg-, Müller-, Ganther-féle próbákat szoktuk alkalmazni, amelyeket kivihetőségük esetén egyenként zártosztályi vagy pszihózisra gyanús betegeinknél, klinikánk fennállása óta (1921), majdnem kivétel nélkül hasznosítottunk. […]”
A pszichológia alkalmazásáról – az 1932-es „Elaborátum”-ból idézi Mudrák, 2021, 186.o.
Benedek László, mint a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke, debreceni kollégájával, Mitrovics Gyulával és Boda Istvánnal, a Társaság főtitkárával közösen 1932-ben javaslatot készített a lélektan terjesztése és hasznosítása céljából „A Magyar Psychológiai Társaság Elaborátuma a lélektani ismeretek terjesztése és nagyobbfokú nemzeti-kulturális értékesítése tárgyában” címmel.
„Nem jelentéktelen az a segítség, amelyet a kísérleti pszichológia a törvénykezésnek és a törvényszéki elmekórtannak nyújtott a vallomástétel értékének kutatása által. A figyelem ébersége, terjedelme, az észrevevés, megjegyző- és reprodukálóképesség, a térnek, időnek becslése, a sugalmazhatóság módszeres vizsgálattal állapíttattak meg. Idevonatkozóan W. Stern, Jaffa, Sommer, Ranschburg, Bernstein, Bogdanoff, E. Bernheim és mások példái után számos közlés látott napvilágot.”
A pszichológia alkalmazásáról, az 1932-es „Elaborátum”-ból Benedek, Boda, Mitrovics, 1932, idézi Mudrák, 2021, 216.o.
Benedek és a magyar eugenika
Benedek foglalkozott az öröklődő tehetségek, valamint ideg- és elmebajok hátterével és gyakoriságával. Ez megalapozta eugenikai érdeklődését. 1931-ben az Uppsalai Egyetem felkérte eugenikai előadások tartására, 1934-ben pedig a londoni székhelyű Nemzetközi Antropometria Committee pszichiátriai tanácsadónak kérte fel. Az 1930-as években Benedek volt a hazai eugenika egyik fő népszerűsítője. 1939-ben megbízást kapott egy eugenikai törvény előkészítésére, ilyen azonban sohase lépett érvénybe.
„Benedek László azt szorgalmazta, hogy az elmebetegek szaporodását – a skandináv országokban és az Egyesült Államokban bevezetett gyakorlat mintájára – Magyarországon is sterilizációs műtétekkel akadályozzák meg. Más vezető pszichiáterek – így Oláh Lajos, Nyírő Gyula, Fabinyi Gusztáv – ezzel szemben a „pozitív eugenika” hívei voltak (mentálhigiéné, házasság előtti tanácsadás, felvilágosítás stb.). Ranschburg Pál és Szondi Lipót ugyancsak szorgalmazták a házasság előtti kötelező tanácsadás bevezetését a degeneratív pszichés betegségek megelőzése céljából. … Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon az eugenika kezdetben elsősorban szociálpolitikai, közegészségügyi törekvésként jelentkezett, a Huszadik Század köréhez tartozó polgári radikális Madzsar József orvos és szociológus kezdeményezésére. Az eugenikai mozgalom azonban hamarosan a jobboldali, nacionalista politikusok és tudósok (Apáthy István, Teleki Pál és mások) befolyása alá került, s így a nemzeti radikalizmus, a fajvédelem természettudományos-biológiai megalapozásául szolgálhatott.”
Erős Ferenc „A nemzetpolitikai lélektantól a tudományos fajelméletig c. cikkéből, 2015, 83.o.
Máday István és a magyar individuálpszichológia
Benedek mellett dolgozott Máday István, a magyar individuálpszichológia megteremtője, aki Adler személyes tanítványa volt. 1927-ben megalapította a Magyar Individuálpszichológiai Egyesületet, amelynek elnöke lett – az alelnök Benedek László volt. Az egyesület meghívására 1934 szeptemberében Alfred Adler előadást tartott Budapesten. Későbbi kolégája, Karácsony Sándor is kapcsolódott az individuálpszichológiához.
Dr. Marosi Máday István
1879 – 1959
Máday együtt dolgozott a gyermektanulmányi mozgalom képviselőivel, gyakorlati munkát végzett több budapesti nevelési tanácsadó intézményben, és rész vett a Magyar Szülók Szövetségének megalapításában és vezetésében.
Kivonat Máday cikkéből, “A mi lapunk” c. folyóiratból
1932 január, 1-2.o.
Lélektan a pedagógia keretében – Mitrovics Gyula
A Debreceni Egyetem első pedagógia professzora, később a bölcsészkar dékánja és az egyetem rektora Mitrovics Gyula volt. 1918-ban lett a pedagógia professzora – ekkor vált ketté az addig egységes filozófia-pedagógia tanszék. Mitrovics 1941-ig állt a tanszék élén. Nagy teret adott a lélektannak a leendő tanárok felkészítésében. Az 1920-as években létrehozott egy kísérleti lélektani műhelyt a tanszékén, amelybe érdeklődő egyetemistákat vont be. Törekvései ellenére ez nem fejlődött önálló kísérleti pszichológiai intézetté.
Mitrovics Gyula
1871 – 1965
„Alig emeli valami olyan magasra és akkora intenzitással az emberélet színvonalát, mint az esztétikai érzelmek. Azért folyamodik a vallás és az egyház a művészet eszközeihez, mert segíti abban, hogy az ember lelkét Istenhez emelje föl.”
Mitrovics „Az egyéni nevelés fő szempontjai” c. tanulmányából (2017). Idézi Tamusné M. 2009, 23.o.
Pedagógiai rendszerében fontoshelyet foglalt el a művészeti nevelés és ennek pszichológiai vonatkozásai. Ide vonatkozó kutatásokat is folytatott. Létrehozta a Magyar Pszichológiai Társaság Esztétikai Szakosztályát, amely 1937-től önálló Magyar Esztétikai Társasággá alakult.
Lélektan az 1940-es évtizedben – Karácsony Sándor
Mitrovics 1941-ben 70 évesen nyugdíjba vonult. A tanszéket Karácsony Sándor vette át és vezette 1950-ig. Karácsony karizmatikus személyiség és népszerű, iskolateremtő tanár volt. Szakított Mitrovics kísérleti lélektani irányvonalával annak individualizmusa miatt. 1942-ben elérte a bölcsészkaron a Társaslélektani Intézet felállítását. Saját megközelítést dolgozott ki a pszichológiában, amelynek alap pillére a társaslélektani szemlélet, a közösségi nevelés, és a nemzeti karakter, a “magyar lélek” tanulmányozása volt. Egyik fő szervezője volt a magyarországi cserkészmozgalomnak.
Karácsony Sándor
1891 – 1952
„… összegyűjtött harmincvalahány olyan földesi parasztgyereket, akik azért nem tanulhattak tovább, mert az akkori anyagi viszonyok között nem volt erre lehetőségük. Egész nyáron át tanította őket, sokáig egymaga – minden tárgyból. Jellemző azonban rá, hogy kollégái egy részét is fel tudta lelkesíteni, többen leutaztak Földesre, hogy segítsenek neki, és a tanév végén lement a tantestület is, és levizsgáztatta az első osztály anyagából a gyerekeket, jó eredménnyel. És a befejezése a történetnek, hogy aztán két tehetséges földesi parasztgyereket fölvitt a Zrínyibe, és ott taníttatta tovább őket.”
Heltai Miklós ny. gimnáziumigazgató visszaemlékezése, in: Szunyogh, Heltai, Trencsényi, 2015.
Karácsony az 1920-as években szülőfalujában, Földesen „parasztgimnáziumot” szervezett.
Az 1950-es és ’60-as évek
Az 1950-es években a Debreceni egyetemen is jellemző volt a személyi tisztogatás, a pszichológia háttérbe szorulása. A Neveléstudományi Tanszék vezetője Jausz Béla volt, akinek működése alatt a tanszék az előírt marxista vonalat követte. A pszichológia oktatása a tanárjelöltek felkészítésének szolgálatára korlátozódott. Benedek László, Mitrovics Gyula és Karácsony Sándor egyaránt tiltó listára kerültek, munkásságukat nem volt tanácsos említeni.
Pszichológiai tanszék (1970) és szakindítás (1974)
Kelemen László a Pécsi Tanárképző Főiskola vezetője volt, innen került Debrecenbe, a Neveléstudományi Tanszék élére 1966-ban. Ez az időszak a kádári konszolidáció volt, amikor a pártirányítás változtatott a pszichológiával szembeni álláspontján is. 1970-ben Pszichológiai Tanszék létesült, amelynek irányítását Kelemen László látta el egészen 1980-ig. Őt Hunyady György, Mészáros István, majd Kovács Zoltán, s végül mindmáig (2021) Münnich Ákos követte. 1974-ben elindulhatott az első vidéki pszichológusképzés Budapest után. A képzésben a kor neves pszichológusai közül sokan résztvettek óraadóként: Bányai Éva Czigler István, Faragó Klára és Szakács Ferenc, Bagdy Emőke, Barkóczi Ilona. A Pszichológiai Intézet négy tanszékkel működik és sokoldalúan, magas szinten látja el az oktatás – képzés és kutatás feladatát.
2. A PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE A PÉCSI EGYETEMEN
Lélektan a bölcsészkari pedagógia keretében
A pécsi egyetem a pozsonyi egyetem Pécsre kerülésével jött létre, az oktatás azonban csak 1923-ban indult meg a háború hatásai és a szerb megszállás miatt. Az bölcsészkaron Középiskolai Tanárképző Intézet működött. A lélektan a pedagógián belül jelent meg, elsősorban a tanárszakosok oktatásában. Itt dolgozott Bognár Cecil Pál, a hazai gyermekpszichológia jelentős hazai kutatója, 1938 és 1941 között, a gyermekpszichológiai egység vezetőjeként. 1941-től Bognár Szegeden vette át a Pszichológia Intézet vezetését Várkonyi Hildebrand Dezsőtől.
Bognár Cecil Pál
1883 – 1967
Bognár mellett Weszely Ödön volt az a pedagógia professzor, aki a lélektan oktatását és kutatását is fontosnak tartotta. Weszely a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium igazgatójaként ismerkedett meg a kísérleti pszichológia módszereivel. Pécsett „Pedagógiai Laboratóriumot” hozott létre, ahol hallgatóit bevezette a pedagógiai és kísérleti pszichológia módszereibe, és a pszichológiai tesztek használatába.
Weszely Ödön
1867 – 1935
„… különös hálával tartozom Weszely Ödön professzor úrnak, nagyrabecsült tanáromnak, aki nálunk elsőnek hangsúlyozta nyomatékosan ezeknek a vizsgálatoknak a jelentőségét és aki azzal a megtisztelő feladattal bízott meg, hogy intézetünk számára oly vademecumot írjak, mely a pszichotechnika általános módszereibe bevezet.” (Fohn, 1927, 1.old.).
Fohn Tibor (1927) „A pszichotechnikai alkalmasságvizsgálatok módszerei” c. írásából. In Révész, 2021, 212.o.
A pécsi egyetem évkönyveiből
Idézi Révész György (2021 214.o.).
A bölcsészkar megszűnése
A pécsi pszichológia sorsát is érintette a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarországhoz visszatért a kolozsvári egyetem. Az 1940/1941-es tanévben a pécsi bölcsészkart áthelyezték részben Szegedre, részben a kolozsvári egyetemre. Ekkor került át Bognár Cecil Pál a szegedi Lélektani Intézet élére, hogy a Kolozsvárra távozó Várkonyit pótolja. Egészen 1990-ig nem volt bölcsészettudományi kar a pécsi egyetemen, a pszichológia azonban más csatornákon át kapott képviseletet az 1960-as és 1990-es évek között.
Marxista lélektan a tanárképző főiskolán
1948-ban megalakult a Pécsi Pedagógiai Főiskola, amelyikből 1962-ben Tanárképző Főiskola lett. Ez az ország elismert pedagógusképző intézményévé vált. Önálló Pszichológiai Tanszék 1960-ban alakult az intézményben, Domján Károly vezetésével. Ennek feladata a tanárképzés kiszolgálása volt, marxista ideológiai kontroll mellett.
A „másfajta” pszichológia műhelyei
„Korszerű pszichológiát tanulni a 60-as évek végétől Pécsett három helyen is lehetett. Első ezek közül is az akkori POTE Grastyán Endre vezette Élettani Intézete volt. … A másik pécsi műhely Ozsváth Károly pszichiáter professzor körül szerveződött. … A harmadik műhely, ahol „másfajta” pszichológiát lehetett tanulni a Kézdi Balázs vezette Pécsi SOS Élet Telefonszolgálat volt.”
Révész György visszaemlékezése, (2021, 216.o.).
A Grastyán-laboratórium
Grastyán Endre a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének vezetője volt 1978-88 között. Már az 1950-es évek végén nemzetközileg ismert kutatónak számított. Figyelmet keltettek vizsgálatai, amelyek a pavlovi feltételes reflex létrejöttét befolyásoló gátló, illetve aktiváló kéreg alatti területekre irányultak. Felismerte, hogy az elkerülő (büntető) viselkedés a megközelítést szervező idegi struktúrák gátlásának eredménye. (Míg az addigi teóriák szembenállóként értelmezték a jutalmazást és a büntetést, Grastyán rájött arra, hogy ezek egységes rendszert alkotnak.) Grastyán iskolát hozott létre maga körül. A kutatólaboratórium az ország minden pontjáról és külföldről is vonzotta az érdeklődőket. Így például Hans Eysenck is látogatást tett itt az 1980-as években.
„Nagyon sokat számított a 60-70-es években a Grastyánnal és munkatársaival való kapcsolat is. … egyszer csak elkezdtem minden évben rendszeresen elvinni a hallgatókat Pécsre, tanulmányi kirándulásra. A Grastyán-labor utólérhetetlenül közvetlen hangulata, igen magas szakmai színvonala és elsősorban Grastyán izgalmas előadásai külön a mi pszichológusainknak, ráadásul Pécs és környékének szépség,e mindig nagy élményt jelentettek.”
Barkóczi Ilona, az ELTE tanszékvezetőjének visszaemlékezése, 1977, idézi Révész György, 2021, 216.o.
Ozsváth Károly műhelye
Ozsváth Károly a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika professzora volt a pécsi egyetemen.
„A másik pécsi műhely Ozsváth Károly pszichiáter professzor körül szerveződött. Az 1980-as évek végén szorongó betegek részére szervezett csoportterápiás üléseken a csoport interakciókkal párhuzamosan online szívritmus-aktivitást vezettek el, szenzorok segítségével minden csoporttag és a terapeuták ujjbegyéről. Így nyomon tudták követni a csoportfolyamat dinamikájával együtt a fiziológiai változásokat. Ez a „drótos csoport”-nak nevezett módszer a pécsi orvosi pszichológiai kutatóműhely úttörő kutatása volt …. Ha a „drótos csoport” nem is, Ozsváth szakmai összejövetelei nyitottak voltak az érdeklődő szakmabeliek számára, ahol az idegfiziológia, pszichológia és a szociálpszichiátria találkozásának lehettünk szemtanúi.”
Révész György visszaemlékezése, 2021, 217.o.
Kázdi Balázs köre
Kézdi Balázs a pécsi egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikájának orvosa volt. 1966-ban megalapította és vezette a Baranya megyei Mentálhigiénés Intézetet. 1980-tól a Szigetvári Városi Kórházra került, ahol elindította a Szigetvári kísérletként elhíresült pszichoterápiás osztályt. 1988-ban az újonnan alakuló bölcsészkaron létrehozott Pszichológiai Tanszék tanszékvezetője lett.
Kézdi Balázs
1838 – 2010
„A harmadik műhely, ahol „másfajta” pszichológiát lehetett tanulni, a Kézdi Balázs vezette Pécsi SOS Élet Telefonszolgálat volt. Kézdi a Szigetvári Kórház Pszichiátriai Osztályát vezette, s mellette az országban másodikként alapította meg a pécsi Szolgálatot 1975-ben. … Kézdi a 80-as években kutatócsoportot szervezett az akkor ott szolgálatot teljesítő szakemberekből és itt vizsgáltuk a krízis kommunikáció jellegzetességeit, pl. a tagadó szerkezetek gyakoriságát, ami mentén nagy valószínűséggel el lehetett különíteni a krízishívásokat a többi hívástól. … Amikor Kézdi átvette a Pszichológia Tanszék vezetését, a fiatal munkatársainak többsége már az SOS-ben szocializálódott.”
Révész György visszaemlékezése, 2021, 218.o.
„Tudományos munkássága az öngyilkosságok okainak feltárására és az öngyilkosság megelőzésére irányult. … Megalapította a pécsi SOS-Élet Telefonszolgálatot. Tette mindezt akkor, amikor az öngyilkosság igen komoly tabunak számított Magyarországon és a szocialista országokban. Nem kevés bátorságról és mind szakmai, mind emberi elkötelezettségről tett tanúbizonyságot egy ilyen jellegű támogató szolgálat létrehozásával. Nevéhez kötődik a pécsi pszichológia szak megalapítása, mely intézményre jellemző dinamikus lélektani szemlélet megalapozója és létrehozója volt.”
Wikipédia „Kézdi Balázs”
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9zdi_Bal%C3%A1zs
Pszichológia szakindítás –
1992
1988-ban Kézdi Balázs átvette a Tanárképző Főiskola Pszichológia Tanszékének vezetését. Közben a Tanárképző Főiskola egyetemi karrá vált, 1992-ben pedig létrejött a Bölcsészettudományi Kar. A tanszék feladata továbbra is a tanárképzés kiszolgálása volt.
„A nagy terv azonban a pszichológia szak indítása volt, ami korántsem ment zökkenőmentesen! Először az egyetemen „veszett el” a szakindítási kérelem, aztán két ízben a minisztériumban járt hasonlóképpen, mígnem aztán sokadszor újragépelve az egész paksamétát a hónunk alá csapva ketten személyesen vittük el a minisztériumba, ahol végül engedélyt kaptunk a szakindításra 1992-ben, a debreceni tanterv alapján. De Kézdi mást akart: „pécsi pszichológia szakot”! A tanterv összeállításában teljes szabadkezet kaptunk ”
Révész György visszaemlékezése, 2021, 220.o
A Pszichológiai Intézet alakulása –
1999
Az induló szak erős klinikai orientációja Kézdi Balázs nevéhez volt köthető. Óriási fejlődés ment végbe László János vezetése alatt (1999-2009). Beindult az angol nyelvű képzés és a Pszichológiai Doktori Iskola. László János a narratív pszichológiai hazai és nemzetközi műhelyévé tette a pécsi intézetet. Erős Ferenc és Péley Bernadett képviselte elméleti és gyakorlati pszichoanalitikus orientációt. Az intézetvezetésben László Jánost követő Bereczkei Tamás és kutatócsoportja evolúciós pszichológiai iskolát alakított ki a pécsi intézet keretében. A pécsi Pszichológiai Intézet az oktatás, képzés és kutatás jelentős bázisát képezi.
Felhasznált irodalom
Bresznyánszky László (2020). A pedagógia és a pszichológia együttélési formái a debreceni egyetemen Educatio 29 (4), 606–617.
Erős, F. (2015). A nemzetpolitikai lélektantól a tudományos fajelméletig. Socio. hu Társadalomtudományi Szemle, (2), 67-85
Hunyady György 2021 Pszichológiai intézet és szakindítás a debreceni egyetemen az 1970-es években In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.
Mudrák József (2020), Pszichológia a Debreceni Tudományegyetemen a XX. század első felében – Az orvosi irányvonal. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.
Mudrák József (2019) Pszichológia a Debreceni Tudományegyetemen a 20. század első felében. In: Pléh Csaba – Mészáros Judit – Csépe Valéria (szerk.): A pszichológiatörténetírás módszerei és a magyar pszichológiatörténet. (A humán tudományok alapkérdései 7.) Gondolat Kiadó, Budapest, 171-188.pp.
Révész György (2021). A Pszichológiai Intézet alapítása és szakindítás Pécsett. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 209-222. JATE Pres
Síró Béla: Eugenikai törekvések az ideg és elmegyógyászatban Magyarországon a két világháború között. Orvosi Hetilap (Horus rovat) 2003. 144(35) 1737-1742.
Szunyogh Szabolcs, Heltai Miklós, Trencsényi László (2015). Tani-tani Online, okt. 11.
http://www.tani-tani.info/lelektol_lelekig
Tamusné Molnár Viktória (2009). Művészet és nevelés Mitrovics Gyula pedagógiai életművében. Tanulmányok 2007/2008. KFRTKF, Debrecen, 2009. 20-29.
Vincze Tamás (2021). Debreceni pedagógia professzorok pszichológiai munkássága 1918-1950. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 191-202. JATE Press.