A budapesti egyetemen a lélektan tudományát Ranschburg Pál honosította meg, amikor az orvoskaron kialakította laboratóriumát 1899-ben. 1918-19-ben Révész Géza kapott lehetőséget egy kísérleti pszichológia tanszék létrehozására.  Ezzel párhuzamosan, a Tanácsköztársaság alatt a budapesti egyetemen alakult meg a világ  első pszichoanalitikai tanszéke Ferenczi Sándor vezetésével – bár ez csak heteket élt meg. A két világháború közötti időszak kiemelkedő egyénisége Kornis Gyula és Harkai Schiller Pál volt. Az 1950-es években Kardos Lajos professzor tartotta életben a minimálisra csökkent pszichológia tanszéket, miközben a pszichológia oktatása beolvadt a pedagógia hatáskörébe.  Az 1950-es évek leépülése után 1963-ban a budapesti egyetemen indult el a pszichológia szak.  1983-ban megalakult a Pszichológiai Intézet Illyés Sándor  vezetésével. A rendszerváltást követően az ELTE kari struktúrája átalakult, 2003-ban megkezdte működését a Pedagógiai és Pszichológiai Kar. 

A Ranschburg-féle „Psychophysiológiai laboratórium”
1898 – 1902

A pszichológia története a budapesti egyetemen Ranschburg Pál ”Psychophysiológiai Laboratórium”-ával kezdődött az 1898/99-es tanévben. Ranschburg az Elme- és Idegkórtani Tanszékén nyert alkalmazást pályája elején. A betegekkel való foglalkozás mellett úttörő módon műszeres kísérleti vizsgálatokat kezdett, az emlékezeti jelenségeket kutatva. Ennek a munkának lett eredménye a homogén gátlás jelenségének felfedezése, amellyel nemzetközi hírnevet szerzett magának. A laboratórium 1902-ben megszűnt, mert az orvoskaron többen ellenszenvvel nézték a lélektani kutatásokat és Ranschburg tevékenységét.

2. A KÍSÉRLETI PSZICHOLÓGIA ÚJ LENDÜLETE: RÉVÉSZ GÉZA TANSZÉKALAPÍTÁSA

“Budapest, 1919. október 31.

Mélyen tisztelt Barátom!

Az egyetemi lélektani laboratórium ügyében fordulok Hozzád a következő egészen magánjellegű kéréssel: Arról értesültem régebben, hogy a Révész Géza számára átadott és nagy költséggel fel is szerelt helyiségeket a proletárdiktatúra megbukása után, kideríthetetlen eredetű rendelkezésre újra leszerelték, és azután azt hallottam, hogy nem történt akkora rombolás a felszerelésen, mint aminek híre volt, most azonban az a veszedelem fenyegeti a laboratóriumot, hogy teljesen megszűnik. Minden személyes vonatkozástól eltekintve,478 tisztán tudományos érdekből tisztelettel kérlek, méltóztassál érdeklődni aziránt, hogy a lélektani laboratórium megmaradjon, illetve, hogy a kar a megtartásra tegyen lépéseket, ne a megszüntetésre. Még akkor is, ha Révész Géza nem tér vissza, vagy, ha utána nem lehetne megfelelő szakbeli emberre bízni ebben a pillanatban a laboratóriumot, nagyon fontosnak tartanám, hogy ne hirdessék rólunk, mint a tudománytalanság és barbárság bizonyítékát, ennek az intézetnek a megszüntetését. Azért fordulok Hozzád, mert ismerem teljes tárgyilagosságodat, és nem szeretném, hogy esetleg pontatlan értesülésemmel nagyobb dolgot csináljak, mint amekkora.

Mély tisztelettel híved:
Fináczy Ernő”

Fináczi Sándor pedagógia professzor levele Imre Sándor államtitkárnak
In: Donáth, (2007)RL C/39. 31-35. d. Imre Sándor levelezése. 101.o.

“A “Tanácsköztársaság” eléggé kedvesen viszonyult az eddigiek során a mi tudományunkhoz. Ferenczi lett a pszichoanalízis első egyetemi tanára, ez olyan siker, amiről nem is álmodtunk!”

Freud levele Ernest Jones-hoz, 1919 június 19.
In: Freud-Jones (1993), The complete correspondence, idézi Paukovics, 2018.

Ferenczivel egyidejűleg pszichoanalitikusok sorát nevezték ki a budapesti egyetemre.  Hermann Imre Révész, Hárnik Jenő Ferenczi tanársegédje lett. Radó Sándor, Hollós István, Révész Erzsébet és a később analitikussá vált Alexander Ferenc a neurológiai és pszichiátriai klinikára kapott kinevezést.  Több kinevezett pozíciót viselt a Tanácsköztársaság kormányzatában: Radó Sándor a Közoktatásügyi Népbiztosság funkcionáriusa volt, a pszichoanalitikus – közgazdász Varga Jenő, aki a jogi karra kapott kinevezést Termelésügyi Népbiztos volt, Varjas Sándor pedig, aki a logika és episztemológia tanáraként kapott kinevezést, a Közoktatásügyi Népbiztosság propaganda osztályán dolgozott. A Tanácsköztársaság bukásával minden kinevezést visszavontak. A pszichoanalízis egyetemi jelenléte hosszú időre megszűnt.

“Az elviselhetetlen “vörös terror” után, amely rémálomként hatott,  most a fehér terror van itt.  Egy rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerül igazságos kompromisszumot találni, de végül is a gátlástalan klerikális – antiszemita szellemiség látszik győzelemre jutni.  Ha nem tévedek mi, magyar zsidók, brutális üldözésnek nézünk elébe. Gyorsan ki fognak gyógyítani bennünket abból a belénk nevelt illúzióból, hogy mi “zsidó vallású magyarok” vagyunk.”

Ferenczi 1919 augusztus 28-án kelt levele Freud-hoz.
Idézi Erős, 2012, 146.o.

Kornis 1945-ben még az Akadémia elnöke volt, a kommunista hatalomátvétellel azonban fordulat következett be helyzetében. 1948 januárjában “önként” nyugdíjazását kérte. Kornis és Révész között régtől fogva baráti kapcsolat volt, amely ezekben az években is megmaradt. Levelezésükben Révész sajnálatát fejezte ki Kornis nyugdíjazása felett.

Magyarországon a párt 1949-ben ítélte el a pedológiát és ezzel együtt megindult a pszichológia ellehetetlenítése. A tesztmódszereket alkalmazó gyermektanulmányi mozgalom (pedológia) és ezzel együtt a pszichológia “burzsoá tudományként” való megbélyegzését az 1936-os szovjet párthatározat mondta ki. Csak a marxizmussal összeegyeztethetőnek tartott pavlovi és fiziológiai irányzatok fennmaradása volt lehetséges.  Ezt az irányvonalat követte a magyar pártvezetés is.

„Nemzedékekkel ezelőtt, a hőskorban, az ELTE világában a kísérleti pszichológián belül is megfigyelhető volt egy jellegzetes kettősség. Az egyik a nagyapák világa, Kardos Lajos világa. Kardos világát az egyik oldalon az alaklélektanos örökség, másik oldalon a neo-behaviorista elmélet és Pavlov összekapcsolása jellemezte. … /A másik/ Barkóczi Ilona világa volt. … Kulcskérdése az emberi kíváncsiság kapcsolata az explorációs viselkedés „állati örökségével” és a kreativitás és az újdonság visszatérő hangsúlyozása …. Barkóczi vezetése alatt a Tanszék sokkal többféle emberrel és ezen belül sok-sok neurobiológiai és etlógiai törekvéssel, Grastyán Endre és Csányi Vilmos világával került kapcsolatba.”

Pléh Csaba leírása, 2021, 52.o.

„Az 1956 után bekövetkező, majd az 1960-as években kiteljesedő változás /az előző/ kártékony időszaknak a korlátozásait enyhítette, majd pedig  … fejlesztési elgondolásokkal és intézkedésekkel váltott fel. … Az erősen központosított tudománypolitikai akarat motívumai között bizonyosan ott volt a) a világrendszerek versengéséből kiinduló szovjet példa, b) az 1962 után már a politikai konszolidáció és a gazdasági hatékonyságnövelés céljai felé fordult Kádár rezsim nyitottabb mentalitása, valamint c) olyan esetleges, de esetenként perdöntő tényezők is, mint a kultúr– és tudománypolitika alakítóinak hosszú időn át elfojtott személyes fogékonysága az általuk nyomokban ismert pszichológia iránt (Gegesi Kiss Páltól Mátrai Lászlón át, koránt sem utolsó sorban Aczél Györgyig).”

Részlet Hunyady György tanulmányából, in Szokolszky szerk. 2021, 203.o.

„Politikailag motivált folytonossághiány”

„Ha … egy pillantást vetünk a Révész – Harkai Schiller és Kardos szekvenciára, mint a budapesti egyetem három leghíresebb kísérletezőjére a Bölcsészkaron, sorsuk a magyar pszichológia történetének legtragikusabb mozzanatát illusztrálja: a politikailag motivált folytonossághiányt. A tanár–diák kapcsolatok láncolata a működő paradigmák kialakításának e legaktívabb és legdöntőbb eleme kétszer is megszakadt. Hiányzik az élő folytonosság, s ezáltal a tudomány „mesterségbeli vonatkozásának” organikus fejlődése súlyosan károsodott.”

Pléh Csaba összegzése, 2016, 730.o.

Felhasznált irodalom

Bodor Péter, Pléh Csaba, Lányi Gusztáv (szerk.). (1998). Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Kiadó

Donáth Péter (2007). Adalékok Nagy László pályájához 1918-1922. Trezor, Budapest
http://mek.oszk.hu/05100/05123/05123.pdf 

Erős Ferenc (2011). Pszichoanalízis és forradalom (Jószöveg Műhely kiadó, Bp., 2011),

Erős Ferenc (2012). „A pszichoanalízis a budapesti egyetem orvoskarán 1918-1919-ben.” In: Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Wesley János Lelkészképző Főiskola Budapest, 2012. : 129-152 Online:
https://mek.oszk.hu/11600/11687/11687.pdf

Golnhofer, E., Szabolcs, É. (2013). Lázár György és a magyar pedológia–mítosz és valóság. Magyar Pedagógia, 113(3), 133-151

Hunyady Gyyörgy (2021). Pszichológiai intézet és szakindítás a Debreceni egyetemen az 1970-es években. 203-203-208.

Paukovics, G. (2018). Ferenczi Sándor és a kérészéletű „psychoanalytikai tanszék” a forradalmak viharában. Magyar Nemzeti Levéltár Online:
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ferenczi_sandor_es_a_kereszeletu_psychoanalytikai_tanszek_a_forradalmak_viharaban

Pléh Csaba (2001). Kardos Lajos emlékezete. Pszichológia, 21, 159–181.

Pléh, Csaba (2009) A korai magyar kísérleti pszichológia és a nagyvilág – Révész Géza emlékére Magyar Pszichológiai Szemle, 64, 467-495.

Pléh Csaba (2010). Az állati emlékezet és a lelki élet eredete: Kardos Lajos magyar összehasonlító pszichológus koncepciója. Iskolakultúra, 20(11), 17-29.

Pléh Csaba (2011). A magyar kísérleti pszichológia fejlődési íve 1950–2010 között. Magyar Pszichológiai Szemle, 66(4), 669–693.

Pléh Csaba (2016). Intézmények, eszmék, sorsok a magyar pszichológia fél évszázadában 1960–2010. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4), 699-731.

Pléh Csaba (2019). A lélektan alakulása 1945-1948 között a budapesti bölcsészkaron. Magyar Tudomány 180., 12, 1834–1845.

Pléh Csaba (2021). A Pszichológia a budapesti egyetemeken és a többi nagyvárosi egyetemen. In (Szokolszky Á. szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 47-57. JATE Press.

Sáska Géza. (2020). A pszichológia és a pedagógia az oktatáspolitikában (eszme) történeti vázlat. Educatio, 29(4), 529-544.