Magyarországon a pécsi, óbudai, pozsonyi, majd  kolozsvári kezdeményezések után az első tartósan fennmaradó egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek hozta létre Nagyszombaton, 1635-ben.  Mária Terézia 1877-ben Budára költöztette az intézményt, így lett az a budapesti egyetem elődje.  A másik jelentős modern egyetem 1872-ben jött létre Kolozsvárott.  A modernizáció újabb két egyetem létrehozását eredményezte 1912-ben Debrecenben és Pozsonyban.  A trianoni békediktátumot követően az ország elvesztette a kolozsvári és a pozsonyi egyetemet. Ezek pótlására alakult egyetem Szegeden és Pécsett.  Ezt a történetet mutatjuk be az alábbiakban, kitekintve a világháború alatti és utáni évek egyetemi világára és az 1945 utáni fejleményekre.

„…, hogy azonban ezen … kollégium jogait, tisztességét és méltóságát tekintve semmiben ne maradjon el a keresztény világ többi akadémiájának szokásaihoz képest, … jelen okmánnyal elhatározzuk és elrendeljük, hogy aki a magasabb műveltségben … kitűnő jártasságot szerzett …a kollégium határozata alapján, mind a baccalaureusi, mind a magiszteri, mind a doktori fokozatra előléphessen. Ezen előléptetés járjon éppoly jogokkal, megbecsüléssel és méltósággal, mint amilyenekkel az efféle előléptetések Itália, Gallia, Hispánia és Germánia akadémiáin jog és szokás szerint járni szoktak.”

Báthory alapító levele a Kolozsvári Akadémiára vonatkozóan. (In: Szögi, 1995, 172.o.)

| 1777

 A Jezsuita rendet a pápa 1773-ban feloszlatta. Mária Terézia ekkor úgy döntött, hogy a nagyszombati egyetemet Budára költözteti. Eleinte a budai királyi palota épületeibe, később Pestre került át az egyetem.

BUDAPEST – KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

A BUDAPESTI EGYETEM NÉVVÁLTOZÁSAI

Nagyszombati Jezsuita Egyetem: 1635 –1769 

Királyi Magyar Tudományegyetem: 1769 –1784

Pesti Királyi Tudományegyetem: 1784 –1873

Budapesti Tudományegyetem: 1873 –1921

1. Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem: 1921 -1950

Eötvös Loránd Tudományegyetem: 1950-tőL

KOLOZSVÁR – FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM

A Kiegyezés után meginduló társadalmi – gazdasági fejlődés  20. század eleji fejlődés újabb egyetemek megnyitását igényelte.  1912-ben a magyar törvényhozás két új egyetem létrehozását rendelte el: az egyiket Pozsonyban, a másikat Debrecenben.

Pozsony – Erzsébet Tudományegyetem

Debrecen – Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem

„…, ha egy boldogabb jövendő majd visszatekint ezekre a keserves évekre és méri a nemzeti értékeket, akkor nem fogja tudni megtagadni részvétén felül elismerését sem attól, amit a mai szerencsétlen nemzedék páratlanul nehéz körülmények között e helyen alkotott. … Büszkén mondhatjuk, hogy … hajlékot teremtettünk a kutatásnak és a gyógyításnak. …”

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszéde a debreceni egyetemi klinikák megnyitása alkalmából, 1923. szept. 23-án.
In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 497.o.

A DEBRECENI EGYETEM NÉVVÁLTOZÁSAI

Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem – 1921 – 1945

Debreceni Tudományegyetem – 1945 – 1952

Kossuth Lajos Tudományegyetem 1952 – 2000

Debreceni Egyetem 2000 –

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HÁROM HÓNAPJA

„A burzsoáállam legféltettebb butító eszköze az egyetem volt. […] a »Tudományegyetem« autonóm testülete volt annak a burzsoá klikknek, amely igájában tartotta az egész országot, […] mindez megszűnt egy csapásra. A jogi kar, mint a felesleges jogrend mentsvára, megbukott és a vizsgák megtartását is felfüggesztették. […] a bölcsészkar exponált klerikális fészek volt […] most úgy a tanárképzést, mint a tudósképzést az eddigi osztálytudomány sallangjaitól meg fogják szabadítani és az igazi tudomány művelésére alkalmassá fogják tenni. Ezt a célt szolgálta mint első intézkedés 25 bölcsész professzor gyors úton való eltávolítása […]. ez a szellem költözik most az orvosegyetemre is, ahol többé nem reakciós orvosokat küldenek a szegény páciens nyakára, hanem a szakképzésre fogják azt az energiát felhasználni, amivel eddig az orvosnövendékeket tirannizálták és butították.”

A tudományegyetem átadása a tudománynak Vörös Ujság, 1919. április 3.
Idézi: Ujváry Gábor, 2019. 25.o.

TRIANON: A KOLOZSVÁRI ÉS POZSONYI EGYETEM ELVESZTÉSE, EGYETEMALAPÍTÁS SZEGEDEN ÉS PÉCSETT

A kolozsvári egyetem vezetősége 1919. május 10-én ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra és két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanári kar egyöntetűen elvetette ezt. Május 12-én a román hadsereg erővel behatolt az egyetem épületébe és elfoglalta az egyetemet. 

A pozsonyi egyetemet 1919. január 7-én vette tulajdonába a csehszlovák kormány. A tanári kart, köztük a rektort is rendőri felügyelet alá helyezték. Szeptember 22-én átvették az épületeket, azok felszerelésével együtt. Az orvos- és bölcsészettudományi kar oktatóit az ország területéről kiutasították. Az érintettek Budapestre menekültek.

Az 1920 június 4-i  Trianoni békeszerződés által elrendelt területelcsatolások következtében tehát Magyarország elvesztette a kolozsvári és a pozsonyi egyetemet. Ezek átmenetileg Budapestre menekültek. A kolozsvári egyetem Szegeden indulhatott újra, a pozsonyi egyetem pedig Pécsett nyert befogadásra.

Jogtár. Ezer év törvényei
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei

A kolozsvári egyetem névváltozásai és működésének helyszínei

 Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem 1872-1881 

Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1881 – 1945

1882-1919 május 12.: Kolozsvár

1919-1920: Budapest

1921-1940: Szeged

1940-1945 június 1.: Kolozsvár

VISSZARENDEZŐDÉS, NUMERUS CLAUSUS, JOBBOLDALI DIÁKMOZGALMAK

A korábbinak harmadára csökkent területű, gazdaságilag a tönk szélén álló országban felduzzadt az egyetemisták száma. Az egyetemi élet megszervezését a frontokról és a hadifogságból hazaérkezők helyzete nehezítette, akiknek elmaradt szemesztereiket kellett pótolni. Mindezt az elszakított területekről menekült hallgatók tömege tetézte. Az országban fellángolt az antiszemitizmus, amelyet a Tanácsköztársaság „zsidóuralomként” való értelmezése gerjesztett.

A proletárdiktatúra összeomlásával 1919 őszén azonnali visszarendeződés indult meg az egyetemeken. Az autonómiát visszaállították. A kommün alatt elbocsátottakat visszahívták, az akkor kinevezetteket automatikusan eltávolították, sokszor kiemelkedő munkásságukra való tekintet nélkül. Megkezdődött a kommün alatt hivatalban maradt oktatók politikai alapú igazoltatása, egyes esetekben méltatlan meghurcolása. Többen már a kommün bukásakor elhagyták az országot (pl. Dienes Pál, Hauser Arnold, Hevesy György, Mannheim Károly). Az igazoltatás a diákságra is kiterjedt.

A klebelsbergi oktatáspolitika

A korszakra végig jellemző volt az egyetemi autonómia és a tanszabadság. Ezutóbbi  lényegében azt jelentette, hogy a professzorok érdeklődési és kutatási területei szabták meg a tananyagot. Egy tanszék meghirdetett óráit a professzor határozta meg. A hallgatók érdeklődésüknek megfelelően, tetszőleges sorrendben vehették fel tanegységeiket. A magyar egyetemeken meghonosodó diszciplinák rendszere a német egyetemek mintáját követte.

A numerus clausus törvény elfogadott szövege az 1920. évi XXV. törvénycikk

1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.

Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

…

3. § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie. … /Az engedélyeztetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy/ az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de lehetőleg kitegye annak kilenctized részét”.

Korabeli sajtócikkek:

„A zsidóvallású diákok pénteken sem hallgathatják az előadásokat.” Magyar Hírlap, 1927. 10. 29., 5. o;

„A Műegyetemen véresre verték ma a pedellust, aki segítségére sietett egy földretaposott zsidó hallgatónak.” Esti Kurir, 1927. 11. 24., 1. o.;

„Az egyetemi zavargások ma ismét megújultak.” Esti Kurir, 1927. 11. 26., 3. o.

„A Műegyetemen és az Állatorvosi főiskolán ma délelőtt véresre vertek néhány diákot…” Esti Kurir, 1928. 10. 21., 1-2. o.

„Az egyetemeken helyreállt a rend.” Pesti Hírlap, 1928. 10. 24., 7. o.

Forrás: Radnóti Zoltán rabbi blogja.
http://rabbi.zsinagoga.net/2014/01/29/egy-level-a-numerus-clausus-korabol-a-meg-meg-nem-szallt-orszagbol/
Eredetileg: Kádár Gábor és Vági Zoltán “Zsidó-magyar konfliktusok, merényletek, etnikai tisztogatások 1923-1942” Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=139:zsido-magyar-konfliktusok-merenyletek-etnikai-tisztogatasok-1923-1942&catid=16:esetek

Szegedi Egyetem

A Kolozsvári egyetem szegedi elhelyezése komoly gondokat okozott.

„Most arról folynak a tárgyalások, hogy a kolozsvári egyetemet helyezzék ideiglenesen Szegedre. Mert abban senkisem kételkedik, hogy az áthelyezés nem lesz nagyon hosszú tartamú, pláne állandó. Nos, mi ezt azt időleges elhelyezkedést is nyereségnek tartjuk a város kultúrájára. … … /De/ nem kell majd csodálkozni azon, ha tényleg megesik, hogy az egyetemnek 300 hallgatója sem lesz, ami a fenntartását sem tudja majd biztosítani. Ha pedig a hallgatóság száma százakra megy, hol tudja őket elhelyezni a város a mai lakásviszonyok között, az élelmezési viszonyok pedig miként biztosítják ellátásukat? … A kérdést, hogy a kolozsvári egyetemet a város mostani túlzsúfoltságában helyes-e, sőt lehet-e idehelyezni, még egyszer, alaposan kell megfontolni. … Temesvár felől ismét százával jöttek a menekültek. Hetvenhét vagon telt meg velük, a szerencsétlenekkel, akiknek el kellett hagyniok régi családi fészküket, vagy mert kiűzte őket a barbárság, vagy mert nem tudtak megbékülni az idegen uralom önkényével. Majd mind intelligens ember: papok, tanárok, tanítók, tisztviselők.”

Az egyetem elhelyezésénk problémája c. cikk – Délmagyarország 1920. május 23.
http://u-szeged.hu/egyetemtortenet/100-eve-szegedi-egyetem 

„Mikor a kishitűek egyfelől látták a Kolozsvárról menekült FerencJózsef- és a Pozsonyból menekült Erzsébet-egyetemnek hajléktalanságát és másfelől látták pénzünk elértéktelenedését és állampénzügyeink ideiglenes zavarát, akkor felvetették a vidéki egyetemek beszüntetésének eszméjét és mindig hangosabban követelték a magyar magas műveltség intézményeinek beszüntetését. …. Ha ebbe beleegyezem, ha ezzel emelt fővel és nyílt sisakkal szembe nem szállottam volna, az utókor méltán kiszórhatta volna csontjaimat síromból, mint olyan emberét, aki nem érdemes arra, hogy hazai földben nyugodjék!”

Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszéde a szegedi egyetem alapkövének elhelyezése alkalmából (1926. október 5.) In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 501..o.
http://mtda.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf 

A Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem első tanévnyitó ünnepségét 1921. október 9-én tartotta. Az 1920-as években komoly problémákkal kellett megküzdenie.  A békeszerződés értelmében minden felszerelés, labor, könyvtár Kolozsváron maradt. Az oktatók lakáshelyzete nem volt megoldott. A nehézségeket fokozta a gazdasági konszolidációnak véget vető, 1929-ben kirobbant gazdasági világválság. Az 1931/32. tanévben még 62 tanszék működött az egyetemen, három év múlva már csak 45. Az 1931/32. tanévben 3577-en jártak az egyetemre, míg az évtized végén már csak 2168-an. Az 1930-as évek elején felmerült, hogy az egyetemet leépítik, a város határozott tiltakozása mellett azonban erre nem került sor.

1940 – A KOLOZSVÁRI EGYETEM “HAZAKÖLTÖZIK” ÉS MEGALAKUL A HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM

Szegeden a jogilag újonnan alapított egyetemet személyesen a kormányzó, Horthy Miklós nyitotta meg 1940. november 11-én. Az oktatás másnap kezdődött el.  

1944 tavaszán a kolozsvári professzorok szembefordultak a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ellenálltak 1944. szeptember 29-én is, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését. Az egyetemi tanács úgy határozott, hogy az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptemberben az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet. 1944 őszétől Kolozsvár már orosz és román megszállás alatt volt, a jogutód nélküli megszüntetésre 1945 májusában került sor. Egyútta a román hatóságok megalapították a Bolyai Tudományegyetemet, amely Babes-Bolyai Tudományegyetemként működik ma is (Tonk, 1999).

A szegedi egyetem névváltozásai

Ferenc József Tudományegyetem – 1921 – 1940

Horthy Miklós Tudományegyetem – 1940 –1945

Szegedi Tudományegyetem – 1945-62

József Attila Tudományegyetem – 1962-1999

Szegedi Tudományegyetem – 2000 –

A pécsi egyetem

„… ha nem akarjuk az egész magyar kultúra és az egész magyar politika sorsát egyetlen lapra: Budapestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy támadjanak a vidéken is a magyar művelődésnek gócpontjai. Az Erzsébet tudományegyetem tanári karát olyan igaz tudományos szellem hatja át, hogy meg vagyok róla győződve, hogy meg fogja alkotni itt a Mecsek alján a magyar Heidelberget.”

„… /Az egyetemi oktatásban/ A kapcsolatot mindig fenn kell tartani az eleven élettel, nem a piac zajával vagy éppen a politikai vásár lármájával, hanem a jelen nagy tényeivel, valóságaival, melyeket kutatásaink köréből kirekeszteni nem szabad. A jelennek meg- és átértése és a bátor szembenézés a jövővel, annak folyton fejlődő igényeivel, ez biztosítja a tudományos munka elevenségét s annak ihlető, gondolatébresztő hatását a fiatal lelkekre.”

„… Újabban sok szó esik kultúrfölényünkről, de ezt nem biztosíthatjuk sem beszéddel, még kevésbé kritikával, hanem csak következetes cselekvéssel. A tett nemes fanatizmusára van szükségünk. Abban a reményben, hogy ez az épület a tudományos tettnek: az alkotásnak hajléka lesz, azt rendeltetésének ezennel átadom”.

Klebelsberg Kuno “Magyar Heidelberg” című beszéde az Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján, 1923. október 14-én.
In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 494-495.o.
http://mtda.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf 

A szegedi egyetem névváltozásai

Pécsi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem –1921 – 1946

Pécsi Erzsébet Tudományegyetem – 1946 – 1948

Pécsi Tudományegyetem – 1948 – 1982

Janus Pannonius Tudományegyetem – 1982 – 2000

Pécsi Tudományegyetem – 2000 –

Az 1945 utáni helyzetet meghatározta az ország második világháborús összeomlása.   Meghatározó volt a szovjet katonai-politikai jelenlét, majd 1948-49-ben a totalitariánus államhatalom kiépítése a Magyar Kommunista Párt irányításával, a szovjet mintát követve. Az egyetemi oktatás ingyenessé vált, de az egyetemi autonómia ismét megszűnt.  A tényleges irányítás az ideológiai ellenőrzést is gyakorló Minisztérium, illetve a helyi Tanulmányi Osztályok vezetői és a párttitkárok kezébe került. A hallgatók létszáma növekedett. A felvételi döntésben meghatározó szempont volt a jelentkező származása. Az egyetemek megnyíltak a munkás és „dolgozó paraszt” származású fiatalok előtt, az “osztályellenségnek” számító rétegek gyermekei viszont nem bízhattak a felvételükben. Az egyetemi oktatás bővülése az oktatói kar növekedésével is együttjárt, de politikai – ideológiai szempontok döntötték el, hogy kit alkalmaztak, illetve, hogy egy oktató megtarthatta-e az állását. A személyi állomány felülvizsgálata az „ellenséges osztályok” és „polgári nézetek” képviselőinek kiiktatását jelentette.  Az 1949 és 1953 között az „osztályharcnak” számos vezető professzor áldozatul esett.

Az 1956-os forradalom

„Gyűlés gyűlést követ egyetemeinken és főiskoláinkon. Gyűléseznek a budapestiek, a szegediek, a pécsiek, gyűléseznek a mérnökök, a bölcsészek, a jogászok és a képzőművészek. Ezeknek az ifjúsági gyűléseknek forró és viharos a hangulata, az áradó folyamhoz hasonlatosak inkább, mintsem a mesterséges mederbe terelt patakhoz…”

A Szabad Nép, 1956 október 23.
Forrás: Wikipédia: Az 1956.október 23-i budapesti tüntetés

Jelentősebb magyar egyetemek

Budapest

Budapesti Corvinus Egyetem
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Semmelweis Egyetem

Debrecen

Debreceni Egyetem

Szeged

Szegedi Tudományegyetem

Pécs

Pécsi Tudományegyetem

Felhasznált források

A felsőoktatási rendszer változásai, KSH.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel30812.pdf 

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma, TGYO blog, 2018. ápr. 24.
https://tgyoblog.wordpress.com/2018/04/24/a-pozsonyi-magyar-kiralyi-erzsebet-tudomanyegyetem-epuletei-egykor-es-ma/ 

Domonkos Csaba (2021 július 11.). 150 éves a Királyi József Műegyetem. PestBuda
https://pestbuda.hu/cikk/20210711_150_eves_a_kiralyi_jozsef_muegyetem 

Duczon Árpád (2019.nov. 18.). A pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése és harca a fennmaradásért a II. világháborúig.  Közép-Európai Közlemények (4) 53-67.
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/32867 

Gaal, G. (2012). Szögi László–Varga Júlia: A szegedi tudományegyetem és elődei története. I. rész: A Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig 1581–1872. Szeged, 2011, Szegedi Egyetemi Kiadó

Klebelsberg, K. (1927). Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai: 1916-1926. Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Rt.

Ladányi, A. (2000). Klebelsberg felsőoktatási politikája. Argumentum.

Mészáros, R. (1999). A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene, 1921–1998. Kiadó: Mészáros Rezső.

Mudrák, J. (2012). A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (1914–1949). Debreceni Egyetemi Kiadó.

85 éves az egyetem főépülete. Hírek – Debreceni Egyetem
https://hirek.unideb.hu/hu/hir/20170427_85-eves-az-egyetem-foepulete 

Orosz István, Barta János (szerk. 2012). A debreceni egyetem története 1912–2012
https://mek.oszk.hu/18400/18465/18465.pdf 

Osváth Zsolt – Zsidi Vilmos (szerk.) (2007).Felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. Budapest.  A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3.

Pécsi Tudományegyetm 650 éves jubileuma. Digitális kiállítás, Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) oldal
https://mandadb.hu/cikk/869236/Pecsi_Tudomanyegyetem_650_eves_jubileuma

Pléh Csaba (2009). A korai magyar kísérleti pszichológia és a nagyvilág – Révész Géza emlékére. Magyar Pszichológiai Szemle, 64 (3). pp. 467-495.

Polónyi István, Kozma Tamás (2020). Amagyar felsőoktatás fejlődése a rendszerváltás után
https://mersz.hu/dokumentum/matud__800 

Séra László (2021). A pszichológia története a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, a II. világháború előtt. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése  a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.

Szögi László (2010). Az ELTE története képekben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

Szögi László (1996). A magyar felsőoktatás kezdetei. A Természet Világa 

Szögi László (szerk.) (1995). Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái

Szögi László (szerk.) (1995). Régi magyar egyetemek emlékezete. Válogatott dokumentumok a magyarországi felsőoktatás történetéhez (1367-1777)

Ujváry, Gábor (2019). A magyar felsőoktatás átalakulása, 1918-1919. In: Trianon és a magyar felsőoktatás II. VERITAS Könyvek (16). VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló, Budapest, pp. 7-51.

Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele.
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2020/03/19/vajda-tamas-a-kolozsvari-magyar-egyetem-1919-es-megprobaltatasai-es-eroszakos-elvetele/