Kis magyar egyetemtörténet
A magyarországi egyetemek történetének áttekintése, dióhéjban.
Magyarországon a pécsi, óbudai, pozsonyi, majd kolozsvári kezdeményezések után az első tartósan fennmaradó egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek hozta létre Nagyszombaton, 1635-ben. Mária Terézia 1877-ben Budára költöztette az intézményt, így lett az a budapesti egyetem elődje. A másik jelentős modern egyetem 1872-ben jött létre Kolozsvárott. A modernizáció újabb két egyetem létrehozását eredményezte 1912-ben Debrecenben és Pozsonyban. A trianoni békediktátumot követően az ország elvesztette a kolozsvári és a pozsonyi egyetemet. Ezek pótlására alakult egyetem Szegeden és Pécsett. Ezt a történetet mutatjuk be az alábbiakban, kitekintve a világháború alatti és utáni évek egyetemi világára és az 1945 utáni fejleményekre.
1. KÖZÉPKORI EGYETEMEK: PÉCS, ÓBUDA, POZSONY, KOLOZSVÁR, NAGYSZOMBAT
PÉCS | 1368
Magyarországon az első egyetemet 1367-ben alapította Nagy Lajos király Pécsett, pápai engedéllyel. Közép-Európában ez a 4. egyetem volt a prágai, a krakkói és a bécsi egyetemalapítás után. Az intézmény az egyházjog és a latin nyelv tanításával foglalkozott, és csak néhány évtizedig működött.
ÓBUDA | 1395
A második egyetem Óbudán jött létre 1395-ben, Luxemburgi Zsigmond király indítványára, pápai engedéllyel. Négy klasszikus fakultással működött: teológia, jog, orvostudomány és szabad művészetek.
POZSONY | 1465
Mátyás király Pozsonyban négy karral rendelkeő egyetemt állított fel pápai jóváhagyással. Az “Academia Istropolitana” működése Mátyás halálával megszűnt.
Mátyás király
1443 – 1490
KOLOZSVÁR | 1581
A jezsuita irányítású “Kolozsvári Akadémiát” Báthory István erdélyi fejedelem (és lengyel király) alapította. A képzés többször megakadt, átalakult, részleges maradt. A 18. században felmerült a teljes szerkezetű egyetem kialakításának terve, de Mária Terézia végül a nagyszombati egyetem fejlesztése mellett döntött, elegendőnek ítélve egy nagy egyetemet Magyarország számára.
Báthory István
1533 – 1586
„…, hogy azonban ezen … kollégium jogait, tisztességét és méltóságát tekintve semmiben ne maradjon el a keresztény világ többi akadémiájának szokásaihoz képest, … jelen okmánnyal elhatározzuk és elrendeljük, hogy aki a magasabb műveltségben … kitűnő jártasságot szerzett …a kollégium határozata alapján, mind a baccalaureusi, mind a magiszteri, mind a doktori fokozatra előléphessen. Ezen előléptetés járjon éppoly jogokkal, megbecsüléssel és méltósággal, mint amilyenekkel az efféle előléptetések Itália, Gallia, Hispánia és Germánia akadémiáin jog és szokás szerint járni szoktak.”
Báthory alapító levele a Kolozsvári Akadémiára vonatkozóan. (In: Szögi, 1995, 172.o.)
A középkori kezdeményezések elhaltak különböző okok, de elsősorban a finanszírozás elégtelensége miatt. A leromló feltételek mellett versenyt jelentettek a tanulni vágyóknak a külföldi intézmények – felerősödött a külföldi egyetemjárás, a peregrinatio academica.
Úton lévő peregrinus
Forrás:
https://geschichte.univie.ac.at/en/articles/peregrinatio-academica
NAGYSZOMBAT | 1635
Az első tartósan fennmaradó egyetemet 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek alapította, Nagyszombaton (ma Trnava, Szlovákia), és vezetését a Jezsuita Rendre bízta. Az intézmény eleinte bölcsészeti és teológiai karból állt, majd jogi és orvosi fakultációval egészült ki.
| 1777
A Jezsuita rendet a pápa 1773-ban feloszlatta. Mária Terézia ekkor úgy döntött, hogy a nagyszombati egyetemet Budára költözteti. Eleinte a budai királyi palota épületeibe, később Pestre került át az egyetem.
A Ratio Studiorum
A Ratio Studiorum: a jezsuita iskolák 1599-ben bevezetett, hosszú időn át érvényes tanulmányi szabályzata volt. A jezsuiták által kidolgozott oktatási-nevelési rendszer Európa-szerte egységes, korszerű szemléletet és szabályrendszert nyújtott.
Ratio Studiorum
A minden országban érvényes jezsuita tanrend
Forrás: https://libraries.slu.edu/digital/spiritual-journeys/ratio.html
2. A KÉT NAGY MÚLTÚ MODERN EGYETEM: BUDAPEST ÉS KOLOZSVÁR
BUDAPEST – KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKA
Az abszolutizmus időszakában az udvar az oktatás irányítását felségjognak tekintette, és igyekezett megszüntetni a felekezeti jelleget. A pesti egyetemen a Ratio Educationis szigorú szabályzása keretében az oktatás nyelve a latin volt, a tanárok csak megadott könyvek alapján taníthattak. A tanrendnek a bécsi egyetem tanrendjét kellett követnie.
A BUDAPESTI EGYETEM NÉVVÁLTOZÁSAI
Nagyszombati Jezsuita Egyetem: 1635 –1769
Királyi Magyar Tudományegyetem: 1769 –1784
Pesti Királyi Tudományegyetem: 1784 –1873
Budapesti Tudományegyetem: 1873 –1921
- Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem: 1921 -1950
Eötvös Loránd Tudományegyetem: 1950-tőL
A REFORMKOR ÉS A KIEGYEZÉST KÖVETŐ ÉVEK
1848-ban született az a törvény, amely a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alá helyezte a budapesti egyetemet mint nemzeti intézményt, autonómát biztosított és kimondta a tanszabadságot.
Az 1867-es kiegyezés után hatalmas fejlődés indult meg. Több új tanulmányi és klinikai épület, Egyetemi Könyvtár készült el, nőtt a tanszékek száma. A budapesti egyetem Magyarország legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát. A hallgatói létszámot tekintve a századfordulón a világ 15 legnagyobb egyeteme közé került (1914-ben 8185 fő hallgatóval). 1895-től nők is beiratkozhattak az egyetemre.
A budapesti egyetem 1900-ban felavatott központi épülete egykor
Forrás:
http://elteonline.hu/kozelet/2015/01/23/amit-talan-nem-tudtal-az-elte-rol/
1871-ben Ferenc József jóváhagyásával, a budapesti egyetemből kivált az Insitutum Geometricum és létrejött a Királyi József Műegyetem. A központi épület Hauszman Alajos tervei szerint 1909-ben készült el, a budapesti Duna parton. A világon az első műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely nevében az egyetem szót viselte.
KOLOZSVÁR – FERENC JÓZSEF TUDOMÁNYEGYETEM
Pauler Tivadar és Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszterek indítványára 1872-ben alapították a Báthory-féle Akadémia nyomában a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemet. Az egyetemen kiváló tudósgárdával működő orvosi-, bölcsészeti- és matematikai- és természettudományi karok voltak. Az egyetem kiemelkedő szerepet játszott Erdély és Magyarország tudományos fejlődésében és művelődésében.
A Ferenc József egyetem főépülete | Trefort kerti campus Kolozsvár, Farkas utca
Forrás: Wikipédia
Trefort támogatásával vegytani, bonctani és élettani intézetek, klinikák, és kórház létesítésére is sor került. Az ezredfordulóra készült el a klinikai tömb, európai színvonalú ideg- és elmekórtani részleggel, amit Lechner Károly vezetett.
A Klinikák épülete Kolozsvárott | képeslap
Forrás:
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1214050/?img=0
3. KÉT EGYETEMALAPÍTÁS 1912-BEN: POZSONY ÉS DEBRECEN
A Kiegyezés után meginduló társadalmi – gazdasági fejlődés 20. század eleji fejlődés újabb egyetemek megnyitását igényelte. 1912-ben a magyar törvényhozás két új egyetem létrehozását rendelte el: az egyiket Pozsonyban, a másikat Debrecenben.
Pozsony – Erzsébet Tudományegyetem
Az egyetem elhelyezése, épületeinek kialakítása évekig elhúzódott, végül részben az Academia Istropolitana, az egykori középkori pozsonyi egyetem épületében kapott helyet. Az egyetem működésének azonban csakhamar véget vetett a felvidék elcsatolása.
A pozsonyi egyetem jogi karának épülete | Pozsony, Ventur utca
A pozsonyi egyetem jogi karának épülete | Pozsony, Ventur utca
Debrecen – Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem
A debreceni felsőoktatás gyökerei az 1538-as alapítású Református Kollégiumig nyúlnak vissza. A Kollégium Magyarország meghatározó oktatási intézménye volt évszázadokon át. Létezése indokolta az új egyetem Debrecenbe helyezését. Az egyetem 1914-ben kezdte meg tényleges működését a Református Kollégiumban és különböző bérelt helyiségekben. Azután a város által adományozott nagy területen felépültek az új egyetemi épületek, klinikák, és professzori villák. A szegedi mellett ez volt a korszak legnagyobb építkezése. A Korb Flóris által tervezett főépület ünnepélyes átadására 1932 május 15-én került sor.
A Debreceni egyetem főépülete
Forrás:
https://hirek.unideb.hu/hu/hir/20170427_85-eves-az-egyetem-foepulete
„…, ha egy boldogabb jövendő majd visszatekint ezekre a keserves évekre és méri a nemzeti értékeket, akkor nem fogja tudni megtagadni részvétén felül elismerését sem attól, amit a mai szerencsétlen nemzedék páratlanul nehéz körülmények között e helyen alkotott. … Büszkén mondhatjuk, hogy … hajlékot teremtettünk a kutatásnak és a gyógyításnak. …”
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszéde a debreceni egyetemi klinikák megnyitása alkalmából, 1923. szept. 23-án.
In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 497.o.
A DEBRECENI EGYETEM NÉVVÁLTOZÁSAI
Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem – 1921 – 1945
Debreceni Tudományegyetem – 1945 – 1952
Kossuth Lajos Tudományegyetem 1952 – 2000
Debreceni Egyetem 2000 –
4. TÖRTÉNELMI MEGRÁZKÓDTATÁSOK 1918 – 1920 KÖZÖTT
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
A hadbalépést követően súlyos gazdasági zavarok alakultak ki. A Monarchia hadseregének ellátása elsőbbséget kapott, emiatt élelmiszerhiány lépett fel. Megindult a munkaképes férfi lakosság hadbavonulása, ami az egyetemi diákságot és az oktatói gárdát is érintette. Sokan jelentkeztek önkéntesnek. Egyre inkább elnéptelenedtek az egyetemek, különösen az orvosi fakultás, mivel hadi kórházak sora keletkezett, és ezeken sok egyetemi tanár dolgozott. A női hallgatók száma viszont jelentősen növekedett ebben az időszakban.
Az Est c. folyóirat 1914. június 29-i címlapja
Forrás:
https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-QTh6c0diNmNvOENZOWc2ZDFKOG5QQT09
Orvosprofesszorok és nővérek háborús sérülteket látnak el
Forrás:
https://semmelweis.hu/hirek/2020/06/04/trianon-100-az-orvoskar-az-elso-vilaghaboru-idejen/
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HÁROM HÓNAPJA
A proletárdiktatúra elsősorban a budapesti egyetem életét érintette. A kormányzat felfüggesztette az egyetemi autonómiát. A budapesti egyetem élére politikai megbízottként a később nemzetközileg ismert matematikus, Dienes Pál került. A proletárdiktatúra kultúrpolitikájában az előremutató elképzelések (például a modern társadalomtudományok bevezetése, a tandíj eltörlése) keveredtek a durva beavatkozásokkal. Az átalakítások erőszakossága és szélsőségessége mély ellenérzést váltott ki és sok kezdeti szimpatizánst is elfordított.
A Tanácsköztársaság plakátja
Forrás:
http://hg.hu/cikkek/design/12517-fegyverbe-fegyverbe-a-tanacskoztarsasag-plakatjai
Az autonómia megszüntetése alapvető jogotkat sértett. Számos professzort elbocsátottak és újakat neveztek ki, az Egyetemi Tanács tiltakozása ellenére. Kinevezést kapott több szimpatizáns (pl. Babits Mihály, Hauser Arnold), vagy a Kommünnel azonosuló értelmiségi (pl. Lukács György). A vallás elleni harc jegyében a Teológiai Kart megszüntették. Eltörölték a vizsgáztatást a jogi karon, mivel a jogtudományt burzsoá csökevénynek tekintették. Történelmi Materializmus Kutatóintézet létesítését rendelték el és az egyetemen belül munkásakadémiákat állítottak fel.
„A burzsoáállam legféltettebb butító eszköze az egyetem volt. […] a »Tudományegyetem« autonóm testülete volt annak a burzsoá klikknek, amely igájában tartotta az egész országot, […] mindez megszűnt egy csapásra. A jogi kar, mint a felesleges jogrend mentsvára, megbukott és a vizsgák megtartását is felfüggesztették. […] a bölcsészkar exponált klerikális fészek volt […] most úgy a tanárképzést, mint a tudósképzést az eddigi osztálytudomány sallangjaitól meg fogják szabadítani és az igazi tudomány művelésére alkalmassá fogják tenni. Ezt a célt szolgálta mint első intézkedés 25 bölcsész professzor gyors úton való eltávolítása […]. ez a szellem költözik most az orvosegyetemre is, ahol többé nem reakciós orvosokat küldenek a szegény páciens nyakára, hanem a szakképzésre fogják azt az energiát felhasználni, amivel eddig az orvosnövendékeket tirannizálták és butították.”
A tudományegyetem átadása a tudománynak Vörös Ujság, 1919. április 3.
Idézi: Ujváry Gábor, 2019. 25.o.
TRIANON: A KOLOZSVÁRI ÉS POZSONYI EGYETEM ELVESZTÉSE, EGYETEMALAPÍTÁS SZEGEDEN ÉS PÉCSETT
A kolozsvári egyetem vezetősége 1919. május 10-én ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra és két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. A tanári kar egyöntetűen elvetette ezt. Május 12-én a román hadsereg erővel behatolt az egyetem épületébe és elfoglalta az egyetemet.
A pozsonyi egyetemet 1919. január 7-én vette tulajdonába a csehszlovák kormány. A tanári kart, köztük a rektort is rendőri felügyelet alá helyezték. Szeptember 22-én átvették az épületeket, azok felszerelésével együtt. Az orvos- és bölcsészettudományi kar oktatóit az ország területéről kiutasították. Az érintettek Budapestre menekültek.
Az 1920 június 4-i Trianoni békeszerződés által elrendelt területelcsatolások következtében tehát Magyarország elvesztette a kolozsvári és a pozsonyi egyetemet. Ezek átmenetileg Budapestre menekültek. A kolozsvári egyetem Szegeden indulhatott újra, a pozsonyi egyetem pedig Pécsett nyert befogadásra.
„A kényszerűség és a szuronyok nyomása alatt átadom az egyetem épületeit, de a tudományt és a kultúrát magunkkal visszük, azt nem hagyjuk itt.”
Schneller István rektor beszédéből idéz Séra, 2020, 70.o.
Schneller István volt a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem rektora, amikor 1919 május 19-én a román katonaság megszállta és lefoglalta az egyetemet. Később jelentős szerepe volt a szegedi egyetem megszervezésében és a tanári kar együtt tartásában.
Schneller István
1847 – 1939
1919 május 11. dr. Lechner Károly orvosprofersszornak, a kolozsvári egyetem dékánjának írt levél tanítványaitól, a román megszállás alkalmából.
Forrás:
Darabanth.com, 11306
Jogtár. Ezer év törvényei
https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei
A kolozsvári egyetem névváltozásai és működésének helyszínei
Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem 1872-1881
Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1881 – 1945
1882-1919 május 12.: Kolozsvár
1919-1920: Budapest
1921-1940: Szeged
1940-1945 június 1.: Kolozsvár
5. AZ EGYETEMEK AZ 1920-AS ÉS 1930-AS ÉVEKBEN
VISSZARENDEZŐDÉS, NUMERUS CLAUSUS, JOBBOLDALI DIÁKMOZGALMAK
A korábbinak harmadára csökkent területű, gazdaságilag a tönk szélén álló országban felduzzadt az egyetemisták száma. Az egyetemi élet megszervezését a frontokról és a hadifogságból hazaérkezők helyzete nehezítette, akiknek elmaradt szemesztereiket kellett pótolni. Mindezt az elszakított területekről menekült hallgatók tömege tetézte. Az országban fellángolt az antiszemitizmus, amelyet a Tanácsköztársaság „zsidóuralomként” való értelmezése gerjesztett.
A proletárdiktatúra összeomlásával 1919 őszén azonnali visszarendeződés indult meg az egyetemeken. Az autonómiát visszaállították. A kommün alatt elbocsátottakat visszahívták, az akkor kinevezetteket automatikusan eltávolították, sokszor kiemelkedő munkásságukra való tekintet nélkül. Megkezdődött a kommün alatt hivatalban maradt oktatók politikai alapú igazoltatása, egyes esetekben méltatlan meghurcolása. Többen már a kommün bukásakor elhagyták az országot (pl. Dienes Pál, Hauser Arnold, Hevesy György, Mannheim Károly). Az igazoltatás a diákságra is kiterjedt.
A klebelsbergi oktatáspolitika
A Trianont követő helyzetben Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter felismerte az oktatás és a felsőoktatás stratégiai szerepét az ország jövője szempontjából. Nagyszabású fejlesztésbe kezdett az oktatásügy és a kultúra területén, elsősorban vidéken, és támogatta a tudományfejlődést. Az általa alapított Collegium Hungaricum rendszer és külföldi ösztöndíj program segítségével sok magyar tudós járhatott a világ vezető egyetemein. Erőfeszítéseinek következtében a kolozsvári egyetem Szegedre, a pozsonyi egyetem pedig Pécsre költözhetett.
„… nekünk dolgozni kell, és ne feledjük, hogy a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.”
Klébelsberg minisztert idézi Újváry, 2018, 110.o.
A korszakra végig jellemző volt az egyetemi autonómia és a tanszabadság. Ezutóbbi lényegében azt jelentette, hogy a professzorok érdeklődési és kutatási területei szabták meg a tananyagot. Egy tanszék meghirdetett óráit a professzor határozta meg. A hallgatók érdeklődésüknek megfelelően, tetszőleges sorrendben vehették fel tanegységeiket. A magyar egyetemeken meghonosodó diszciplinák rendszere a német egyetemek mintáját követte.
Kurzusok a szegedi egyetem bölcsészkarán, az 1930-as években.
Forrás: m. kir. Ferencz József Tudományegyetem tanrendje, Szeged
A NUMERUS CLAUSUS
A felsőoktatás egész Horthy- korszakbeli történetére árnyékot vetett az 1921-ben bevezetett, Klebelsberg által is támogatott numerus clausus törvény. Ez korlátozta a felsőoktatásba felvehető hallgatók létszámát, eleinte nemzetiségi és felekezeti, majd faji alapon. A numerus clausus miatt megindult a zsidó értelmiségiek kivándorlásának első hulláma.
A numerus clausus törvény elfogadott szövege az 1920. évi XXV. törvénycikk
- § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.
Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a műegyetemen a tanács) javaslata alapján a vallás és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
…
- § Az 1. § intézkedései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz (műegyetemen a tanácshoz) benyújtott folyamodással kell a beiratkozásra engedélyt kérnie. … /Az engedélyeztetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy/ az ország területén lakó egyes népfajok és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de lehetőleg kitegye annak kilenctized részét”.
Az egyetemeken megerősödtek a szélsőjobboldali diákszövetségek. Ezek tagjai nem egyszer megtámadták, fizikailag brutálisan bántalmazták zsidó hallgatótársaikat. Az egyetemek vezetése és a tanárok többsége kiállt az ilyen incidensek elkövetői ellen.
Egy levél a numerus clausus korából
Forrás:
Radnóti Zoltán rabbi blogja.
http://rabbi.zsinagoga.net/2014/01/29/egy-level-a-numerus-clausus-korabol-a-meg-meg-nem-szallt-orszagbol/
Egy levél a numerus clausus korából
Forrás:
Radnóti Zoltán rabbi blogja.
http://rabbi.zsinagoga.net/2014/01/29/egy-level-a-numerus-clausus-korabol-a-meg-meg-nem-szallt-orszagbol/
Korabeli sajtócikkek:
„A zsidóvallású diákok pénteken sem hallgathatják az előadásokat.” Magyar Hírlap, 1927. 10. 29., 5. o;
„A Műegyetemen véresre verték ma a pedellust, aki segítségére sietett egy földretaposott zsidó hallgatónak.” Esti Kurir, 1927. 11. 24., 1. o.;
„Az egyetemi zavargások ma ismét megújultak.” Esti Kurir, 1927. 11. 26., 3. o.
„A Műegyetemen és az Állatorvosi főiskolán ma délelőtt véresre vertek néhány diákot…” Esti Kurir, 1928. 10. 21., 1-2. o.
„Az egyetemeken helyreállt a rend.” Pesti Hírlap, 1928. 10. 24., 7. o.
Forrás: Radnóti Zoltán rabbi blogja.
http://rabbi.zsinagoga.net/2014/01/29/egy-level-a-numerus-clausus-korabol-a-meg-meg-nem-szallt-orszagbol/
Eredetileg: Kádár Gábor és Vági Zoltán “Zsidó-magyar konfliktusok, merényletek, etnikai tisztogatások 1923-1942” Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=139:zsido-magyar-konfliktusok-merenyletek-etnikai-tisztogatasok-1923-1942&catid=16:esetek
Szegedi Egyetem
A Kolozsvári egyetem szegedi elhelyezése komoly gondokat okozott.
„Most arról folynak a tárgyalások, hogy a kolozsvári egyetemet helyezzék ideiglenesen Szegedre. Mert abban senkisem kételkedik, hogy az áthelyezés nem lesz nagyon hosszú tartamú, pláne állandó. Nos, mi ezt azt időleges elhelyezkedést is nyereségnek tartjuk a város kultúrájára. … … /De/ nem kell majd csodálkozni azon, ha tényleg megesik, hogy az egyetemnek 300 hallgatója sem lesz, ami a fenntartását sem tudja majd biztosítani. Ha pedig a hallgatóság száma százakra megy, hol tudja őket elhelyezni a város a mai lakásviszonyok között, az élelmezési viszonyok pedig miként biztosítják ellátásukat? … A kérdést, hogy a kolozsvári egyetemet a város mostani túlzsúfoltságában helyes-e, sőt lehet-e idehelyezni, még egyszer, alaposan kell megfontolni. … Temesvár felől ismét százával jöttek a menekültek. Hetvenhét vagon telt meg velük, a szerencsétlenekkel, akiknek el kellett hagyniok régi családi fészküket, vagy mert kiűzte őket a barbárság, vagy mert nem tudtak megbékülni az idegen uralom önkényével. Majd mind intelligens ember: papok, tanárok, tanítók, tisztviselők.”
Az egyetem elhelyezésénk problémája c. cikk – Délmagyarország 1920. május 23.
http://u-szeged.hu/egyetemtortenet/100-eve-szegedi-egyetem
„Mikor a kishitűek egyfelől látták a Kolozsvárról menekült FerencJózsef- és a Pozsonyból menekült Erzsébet-egyetemnek hajléktalanságát és másfelől látták pénzünk elértéktelenedését és állampénzügyeink ideiglenes zavarát, akkor felvetették a vidéki egyetemek beszüntetésének eszméjét és mindig hangosabban követelték a magyar magas műveltség intézményeinek beszüntetését. …. Ha ebbe beleegyezem, ha ezzel emelt fővel és nyílt sisakkal szembe nem szállottam volna, az utókor méltán kiszórhatta volna csontjaimat síromból, mint olyan emberét, aki nem érdemes arra, hogy hazai földben nyugodjék!”
Klebelsberg Kuno kultuszminiszter beszéde a szegedi egyetem alapkövének elhelyezése alkalmából (1926. október 5.) In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 501..o.
http://mtda.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf
Az 1921-es tanévtől kezdve a Ferenc József Tudományegyetem Szegeden kezdett működni a Királyi Ítélőtábla Dugonics téri épületében. A Bölcsészkar 1926-ban költözött az Egyetem utcai épületbe, amely előzetesen a MÁV központi szállítmányozási hivatala volt.
Képeslap: Királyi Ítélőtábla épülete, amely az egyetem fő épülete lett.
Dugonics tér, Szeged.
Ezt az épületet kapta meg a kolozsvári Ferenc József Egyetem Szegedre költözésekor.
Forrás:
https://u-szeged.hu/egyetemtortenet/100-eve-szegedi-egyetem
Képeslap: Királyi Ítélőtábla épülete, amely az egyetem fő épülete lett.
Dugonics tér, Szeged.
Ezt az épületet kapta meg a kolozsvári Ferenc József Egyetem Szegedre költözésekor.
Forrás:
https://u-szeged.hu/egyetemtortenet/100-eve-szegedi-egyetem
1926 és 1929 között óriási építkezések zajlottak le Szegeden. Ezek fókuszában a szegedi Dóm, a Dóm-tér és az egyetemi klinikák épületeinek felépítése állt. Az építkezések Klebelsberg Kunó elképzelései szerint és az ő támogatásával valósultak meg.
A szegedi egyetem Sebészeti Klinikájának épülete
Forrás: A Sebészeti Klinika korai története.
https://edu.ek.szte.hu/szegedi-tudosok-a-halozatban/orvosok-a-halozatban/sebeszet-klinika-korai-tortenete/
A szegedi egyetem Sebészeti Klinikájának épülete
Forrás: A Sebészeti Klinika korai története.
https://edu.ek.szte.hu/szegedi-tudosok-a-halozatban/orvosok-a-halozatban/sebeszet-klinika-korai-tortenete/
A Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem első tanévnyitó ünnepségét 1921. október 9-én tartotta. Az 1920-as években komoly problémákkal kellett megküzdenie. A békeszerződés értelmében minden felszerelés, labor, könyvtár Kolozsváron maradt. Az oktatók lakáshelyzete nem volt megoldott. A nehézségeket fokozta a gazdasági konszolidációnak véget vető, 1929-ben kirobbant gazdasági világválság. Az 1931/32. tanévben még 62 tanszék működött az egyetemen, három év múlva már csak 45. Az 1931/32. tanévben 3577-en jártak az egyetemre, míg az évtized végén már csak 2168-an. Az 1930-as évek elején felmerült, hogy az egyetemet leépítik, a város határozott tiltakozása mellett azonban erre nem került sor.
1940 – A KOLOZSVÁRI EGYETEM “HAZAKÖLTÖZIK” ÉS MEGALAKUL A HORTHY MIKLÓS TUDOMÁNYEGYETEM
1940-ben újabb fordulat állt be az egyetem történetében: a 2. bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz és a Ferenc József Tudományegyetem visszatérhetett Szegedről Kolozsvárra.
A kolozsvári egyetem költözései
(az ábra nem mutatja a 1919-20-as budapesti kitérőt)
Szegeden a jogilag újonnan alapított egyetemet személyesen a kormányzó, Horthy Miklós nyitotta meg 1940. november 11-én. Az oktatás másnap kezdődött el.
A Horthy Miklós Tudományegyetem megnyitási bankettje 1940-ben
Forrás: Wikipédia
https://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy_Mikl%C3%B3s_Tudom%C3%A1nyegyetem
Az egyetem első rektora Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós lett. Szentgyörgyi a budapesti egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Németországban és Hollandiában dolgozott kutatóként. Klebelsberg Kuno kutuszminiszter meghívására 1930-tól az Orvosi Vegytani Tanszék vezetője lett a szegedi egyetemen. Itt végzett kutatásai során izolálta a C vitamint. Munkatársaival együtt áttörést ért el az izomműködés biokémiájának megértésében. Munkásságáért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott. Ő volt az első magyar Nobel díjas tudós.
Szent-Györgyi Albert
1893 – 1986
1944 tavaszán a kolozsvári professzorok szembefordultak a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ellenálltak 1944. szeptember 29-én is, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését. Az egyetemi tanács úgy határozott, hogy az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptemberben az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet. 1944 őszétől Kolozsvár már orosz és román megszállás alatt volt, a jogutód nélküli megszüntetésre 1945 májusában került sor. Egyútta a román hatóságok megalapították a Bolyai Tudományegyetemet, amely Babes-Bolyai Tudományegyetemként működik ma is (Tonk, 1999).
A szegedi egyetem névváltozásai
Ferenc József Tudományegyetem – 1921 – 1940
Horthy Miklós Tudományegyetem – 1940 –1945
Szegedi Tudományegyetem – 1945-62
József Attila Tudományegyetem – 1962-1999
Szegedi Tudományegyetem – 2000 –
A pécsi egyetem
AZ EGYETEM LÉTREJÖTTE
A 1921. XXV. törvénycikk a pozsonyi egyetemet Pécsre helyezte, az oktatás azonban csak 1923-ban indulhatott meg a háború hatásai és különösen az 1918 őszétől 1922-ig tartó szerb megszállás miatt. Az egyetemi karok a városban szétszórtan kaptak helyet középfokú iskolák és egyéb intézmények épületeiben. Az egyetem beépült a város életébe, de a szegedihez és debrecenihez hasonló nagyszabású egyetemi építkezésekre nem került sor.
„… ha nem akarjuk az egész magyar kultúra és az egész magyar politika sorsát egyetlen lapra: Budapestre feltenni, akkor nekünk is gondoskodnunk kell arról, hogy támadjanak a vidéken is a magyar művelődésnek gócpontjai. Az Erzsébet tudományegyetem tanári karát olyan igaz tudományos szellem hatja át, hogy meg vagyok róla győződve, hogy meg fogja alkotni itt a Mecsek alján a magyar Heidelberget.”
„… /Az egyetemi oktatásban/ A kapcsolatot mindig fenn kell tartani az eleven élettel, nem a piac zajával vagy éppen a politikai vásár lármájával, hanem a jelen nagy tényeivel, valóságaival, melyeket kutatásaink köréből kirekeszteni nem szabad. A jelennek meg- és átértése és a bátor szembenézés a jövővel, annak folyton fejlődő igényeivel, ez biztosítja a tudományos munka elevenségét s annak ihlető, gondolatébresztő hatását a fiatal lelkekre.”
„… Újabban sok szó esik kultúrfölényünkről, de ezt nem biztosíthatjuk sem beszéddel, még kevésbé kritikával, hanem csak következetes cselekvéssel. A tett nemes fanatizmusára van szükségünk. Abban a reményben, hogy ez az épület a tudományos tettnek: az alkotásnak hajléka lesz, azt rendeltetésének ezennel átadom”.
Klebelsberg Kuno “Magyar Heidelberg” című beszéde az Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján, 1923. október 14-én.
In: Gróf Klebelsbert Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai, 1916-26. Budapest, 1927, 494-495.o.
http://mtda.hu/books/klebelsberg_kuno_beszedek_es_cikkek.pdf
AZ EGYETEM BÖLCSÉSZKAR NÉLKÜL
A pécsi egyetem sorsát is érintette a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarországhoz visszatért a kolozsvári egyetem. Az 1940/1941-es tanévben a pécsi bölcsészkart áthelyezték részben Szegedre, részben a kolozsvári egyetemre. Ettől kezdve egészen 1990-ig nem volt bölcsészettudományi kar a pécsi egyetemen. 1950-ben az orvosi kart is leválasztották. 1975-ig az egyetem csupán az Állam és Jogtudományi Karral működött tovább. 1975-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Kar, majd 1982-ben a Tanárképző Kar. Az 1990-es években jött létre a Bölcsészettudományi, a Természettudományi és a Művészeti Kar.
A szegedi egyetem névváltozásai
Pécsi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem –1921 – 1946
Pécsi Erzsébet Tudományegyetem – 1946 – 1948
Pécsi Tudományegyetem – 1948 – 1982
Janus Pannonius Tudományegyetem – 1982 – 2000
Pécsi Tudományegyetem – 2000 –
6. AZ EGYETEMEK 1945 UTÁN
Az 1945 utáni helyzetet meghatározta az ország második világháborús összeomlása. Meghatározó volt a szovjet katonai-politikai jelenlét, majd 1948-49-ben a totalitariánus államhatalom kiépítése a Magyar Kommunista Párt irányításával, a szovjet mintát követve. Az egyetemi oktatás ingyenessé vált, de az egyetemi autonómia ismét megszűnt. A tényleges irányítás az ideológiai ellenőrzést is gyakorló Minisztérium, illetve a helyi Tanulmányi Osztályok vezetői és a párttitkárok kezébe került. A hallgatók létszáma növekedett. A felvételi döntésben meghatározó szempont volt a jelentkező származása. Az egyetemek megnyíltak a munkás és „dolgozó paraszt” származású fiatalok előtt, az “osztályellenségnek” számító rétegek gyermekei viszont nem bízhattak a felvételükben. Az egyetemi oktatás bővülése az oktatói kar növekedésével is együttjárt, de politikai – ideológiai szempontok döntötték el, hogy kit alkalmaztak, illetve, hogy egy oktató megtarthatta-e az állását. A személyi állomány felülvizsgálata az „ellenséges osztályok” és „polgári nézetek” képviselőinek kiiktatását jelentette. Az 1949 és 1953 között az „osztályharcnak” számos vezető professzor áldozatul esett.
Az 1956-os forradalom
A budapesti és vidéki egyetemi ifjúság meghatározó szerepet játszott az 1956-os forradalomban. Elsőként a szegediek indítottak mozgalmat 1956. október 20-án, a bölcsészkar nagyelőadójában, az Auditórium Maximumban tartott nagygyűlésükön. Budapesten a forradalom a Műegyetem hallgatóinak megmozdulásával kezdődött 22-én. 23-án a tüntetésekhez kapcsolódtak az ELTE hallgatói. Debrecenben és Pécsett szintén diáktüntetések voltak, amelyhez az oktatók közül is többen csatlakoztak. A forradalom leverése után sokakat letartóztattak, deportáltak. A Nyugat felé menekülőkhöz 2700 egyetemista és főiskolás csatlakozott. Huszonegy egyetemista harcokban halt meg.
1956-os plakát
Forrás:
Országos Széchenyi Könyvtár Térép, plakát és kisnyomtatványtár
//plakattar.oszk.hu/1956-roplapokon/a-magyar-egyetemi-ifjusag-koveteli/
„Gyűlés gyűlést követ egyetemeinken és főiskoláinkon. Gyűléseznek a budapestiek, a szegediek, a pécsiek, gyűléseznek a mérnökök, a bölcsészek, a jogászok és a képzőművészek. Ezeknek az ifjúsági gyűléseknek forró és viharos a hangulata, az áradó folyamhoz hasonlatosak inkább, mintsem a mesterséges mederbe terelt patakhoz…”
A Szabad Nép, 1956 október 23.
Forrás: Wikipédia: Az 1956.október 23-i budapesti tüntetés
A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN
A Kádár-korszak reformjai, illetve az ellenőrzés hanyatlása kedvezett a szabadabb egyetemi légkörnek az 1970-es és 80-as években. Alapvető változást azonban az 1989-es rendszerváltás hozott. Az egyetemek ismét autonómiát kaptak (ennek tartalma több változáson ment keresztül). A felsőoktatás rendszerváltás előtt kialakult széttöredezett szerkezetét integrációs hullámmal változtatták meg. Ennek eredményeképpen létrejöttek a mai nagy egyetemek.
Jelentősebb magyar egyetemek
Budapest
Budapesti Corvinus Egyetem
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Eötvös Lóránd Tudományegyetem
Károli Gáspár Református Egyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Semmelweis Egyetem
Debrecen
Debreceni Egyetem
Szeged
Szegedi Tudományegyetem
Pécs
Pécsi Tudományegyetem
Magyarországon 2021-ben 38 egyetem és 29 főiskola működik. Az egyetemek nagy része állami fenntartású, a többi magán illetve egyházi intézmény.
Magyarország felsőoktatási térképe 2021-ben
Forrás:
Tempus Közalapítvány
https://tka.hu/nemzetkozi/9518/a-felsooktatas-rendszere-magyarorszagon#f%C3%B6ldr
Magyarország felsőoktatási térképe 2021-ben
Forrás:
Tempus Közalapítvány
https://tka.hu/nemzetkozi/9518/a-felsooktatas-rendszere-magyarorszagon#f%C3%B6ldr
A bolognai rendszerként ismert képzési szerkezetet 2005-ben vezették be Magyarországon. Ennek gerincét az alapképzés (BA), a mesterképzés (MA), és a doktori képzés (Ph.D.) alkotja. Ezt megelőzően az egyetemi képzés egységesen 5 éven át tartott. A bolognai folyamat 1999-ben, Bolognában indult – Európa egyik legrégebbi egyetemén. Itt európai oktatási miniszterek találkoztak az európai felsőoktatás korszerűsítése és a mobilitás növelése érdekében.
A magyar felsőoktatási képzési rendszer
Forrás:
Tempus Közalapítvány
https://tka.hu/nemzetkozi/10075/bolognai-tipusu-haromciklusu-kepzesi-rendszer
A magyar felsőoktatási képzési rendszer
Forrás:
Tempus Közalapítvány
https://tka.hu/nemzetkozi/10075/bolognai-tipusu-haromciklusu-kepzesi-rendszer
Felhasznált források
A felsőoktatási rendszer változásai, KSH.
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel30812.pdf
A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma, TGYO blog, 2018. ápr. 24.
https://tgyoblog.wordpress.com/2018/04/24/a-pozsonyi-magyar-kiralyi-erzsebet-tudomanyegyetem-epuletei-egykor-es-ma/
Domonkos Csaba (2021 július 11.). 150 éves a Királyi József Műegyetem. PestBuda
https://pestbuda.hu/cikk/20210711_150_eves_a_kiralyi_jozsef_muegyetem
Duczon Árpád (2019.nov. 18.). A pozsonyi magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése és harca a fennmaradásért a II. világháborúig. Közép-Európai Közlemények (4) 53-67.
https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/vikekkek/article/view/32867
Gaal, G. (2012). Szögi László–Varga Júlia: A szegedi tudományegyetem és elődei története. I. rész: A Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig 1581–1872. Szeged, 2011, Szegedi Egyetemi Kiadó
Klebelsberg, K. (1927). Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei és törvényjavaslatai: 1916-1926. Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari Rt.
Ladányi, A. (2000). Klebelsberg felsőoktatási politikája. Argumentum.
Mészáros, R. (1999). A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene, 1921–1998. Kiadó: Mészáros Rezső.
Mudrák, J. (2012). A Debreceni Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története (1914–1949). Debreceni Egyetemi Kiadó.
85 éves az egyetem főépülete. Hírek – Debreceni Egyetem
https://hirek.unideb.hu/hu/hir/20170427_85-eves-az-egyetem-foepulete
Orosz István, Barta János (szerk. 2012). A debreceni egyetem története 1912–2012
https://mek.oszk.hu/18400/18465/18465.pdf
Osváth Zsolt – Zsidi Vilmos (szerk.) (2007).Felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban. Budapest. A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3.
Pécsi Tudományegyetm 650 éves jubileuma. Digitális kiállítás, Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) oldal
https://mandadb.hu/cikk/869236/Pecsi_Tudomanyegyetem_650_eves_jubileuma
Pléh Csaba (2009). A korai magyar kísérleti pszichológia és a nagyvilág – Révész Géza emlékére. Magyar Pszichológiai Szemle, 64 (3). pp. 467-495.
Polónyi István, Kozma Tamás (2020). Amagyar felsőoktatás fejlődése a rendszerváltás után
https://mersz.hu/dokumentum/matud__800
Séra László (2021). A pszichológia története a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, a II. világháború előtt. In: Szokolszky Á. (szerk.) A pszichológia fejlődése a vidéki Magyarországon, a kezdetektől a rendszerváltás utáni évekig. 57-82. JATE Press.
Szögi László (2010). Az ELTE története képekben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
Szögi László (1996). A magyar felsőoktatás kezdetei. A Természet Világa
Szögi László (szerk.) (1995). Hat évszázad magyar egyetemei és főiskolái
Szögi László (szerk.) (1995). Régi magyar egyetemek emlékezete. Válogatott dokumentumok a magyarországi felsőoktatás történetéhez (1367-1777)
Ujváry, Gábor (2019). A magyar felsőoktatás átalakulása, 1918-1919. In: Trianon és a magyar felsőoktatás II. VERITAS Könyvek (16). VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló, Budapest, pp. 7-51.
Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele.
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2020/03/19/vajda-tamas-a-kolozsvari-magyar-egyetem-1919-es-megprobaltatasai-es-eroszakos-elvetele/