Kádár János (1912-1989)
A “Kádár-korszak” 1956-1988
Kádár János, az 1956 és 1988 közötti “Kádár korszak” elnevezésű pártállami berendezkedés vezetője. Nevéhez fűződik az 1956-os forradalmat követő véres megtorlás, majd a “puha diktatúra” és az életszínvonal növekedését jelentő “gulyáskommunizmus”.
Magyarország címere a Rákosi (bal) és a Kádár (jobb) korszakban
Újraéled a pszichológia intézményrendszere, pártállami ellenőrzés mellett
„Aki nincs ellenünk, az velünk van”A „3T”: Támogatott, Tűrt, Tiltott kategória.
Mérföldkövek
Gegesi Kiss Pál megszervezi az MTA II. osztályán belül a Pszichológia Bizottságot (1959).
Létrejön az MTA Pszichológiai Intézete, mint az alapkutatások bázisa.
Megindul a „Pszichológiai Tanulmányok” sorozat (1958). Közlik azokat a tanulmányokat, amelyeket az előző 10 évben nem lehetett publikálni.
Újraindul a Magyar Pszichológiai Szemle (1960).
Újraindul a Társaság Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság néven (1962 október).
Megindult a pszichológusképzés az ELTE Bölcsészettudományi Karán (1963).
Lezajlik az I. Tudományos Nagygyűlés a Társaság szervezésében (1963 november, 350 fő részvételével).
Gegesi Kiss Pál – az újrakezdés “mindenese”.
A pszichológia újjászervezésének kulcsfigurája volt Gegesi Kiss Pál gyermekgyógyász, akadémikus. Meghatározó pozíciót foglalt el, mint az MTA újonnan megalakuló Pszichológiai Bizottságának elnöke, az újraszerveződő Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság elnöke, az újrainduló Magyar Pszichológia Szemle főszerkesztője, és az újonnan indított Pszichológiai Tanulmányok kiadvány főszerkesztője.
Gegesi Kiss Pál (1900-1993)
2. ÚJRAINDUL A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE – 1960
Újraindulás
A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottságának folyóirataként.
A párt és az akadémia által jóváhagyott fórum.
Főszerkesztő: Gegesi Kiss Pál.
A pszichológia évtizedes háttérbe szorítása a lapban magyarázat nélkül maradt.
Az újrainduló Szemle első számának tartalma (1960, XVII.évfolyam)
Forrás: Arcanum.
3. ÚJRASZERVEZŐDIK A MAGYAR PSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG – 1962
A Társaság elnökei 1962-1990
Új név: “Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság”
Újraindul a Társaság – 1962
Újraalakulás az MTA égisze alatt, pártirányítás mellett
1962.október 30.: alakuló közgyűlés, meghívásos alapon, 61 taggal
Új név: Magyar Pszichológiai Tudományos Társaság
1963.: szekciók alakulása, rendszeres ülések, viták
„A Pszichológiai Bizottság javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége elhatározta, hogy az Akadémia kebelén belül újjászervezi a Magyar Pszichológiai Társaságot; a szervezési munkák, az alapszabálytervezet előkészítésével megbízta a Pszichológiai Bizottságot.”
Gegesi Kiss Pál: Bevezető
Magyar Pszichológiai Szemle, 17, 10. o. Forrás: Arcanum
4. A SZEMLE A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN, 1960-1978
A publikációk számának alakulása 1960-1970
Egyenletes növekedés indult be, amint a magyar pszichológiának ismét lett saját fóruma.
1961-től töretlen növekedés
1966: kiugró emelkedés
1966-68: visszaesés,
1968 után ismét növekedés
Összesen 206 önálló magyar tanulmány.
A publikációk megoszlása szakterületenként
A korábbi évekhez képest dupla annyi cikk általános- és a fejlődéslélektani témakörben.
Nagyon kevés történeti, személyiséglélektani munka.
Szociálpszichológia az érdeklődés középpontjában: témák: csoport és vélemények szerveződése, attitűddinamika.
Forrás: Balla, Gy. (2021).
Elméleti és empirikus munkák aránya
Az empirikus munkák többségbe kerülnek: 130 empirikus és 90 elméleti munka.
Módszertani fejlődés a kutatásokban (kísérlet, megfigyelés) a beszámolókban. Nőtt az önálló kutatásból származó cikkek száma.
Elméleti írások: saját elméletalkotás jelen van.
Forrás: Balla, Gy. (2021).
A hivatkozások száma és megoszlása
A Szemlében megugrott a külföldi szerzőkre történt hivatkozás háromszorosa a magyar hivatkozásoknak. Elvárt a szovjet szakirodalomra való hivatkozás.
A hivatalos szakmai lapokban a külföldi szakirodalmi hivatkozások mértéke 1958 és1965 között:
33% orosz
33% német
22% angol
11% francia
Forrás: Balla, Gy. (2021).
Leggyakrabban hivatkozott szerzők a Magyar Pszichológiai Szemlében, 1960-1978
A legtöbbet hivatkozott 16 szerző közül 6 szovjet, 5 magyar, 2 francia, 2 német, 1 amerikai
Forrás: Balla, Gy. (2021).