A lengyelországi zsidó család Krakkóból települt át Magyarországra. Az apa, Fraenkel Baruch Ferenczi Bernátra magyarosította nevét, és részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Miskolcra települtek, ahol országos hírű könyvesboltjukról lettek ismertek (a bolt a Széchenyi utca 13. alatti házban működött, az 1960-as években lebontották). A könyvesbolt kiadóként és könyvkölcsönzőként is működött. Miskolcon született és nevelkedett Ferenczi Sándor 10 testvérével, 12 gyermek közül a nyolcadikként. A művelt, felvilágosult szülők irányítása alatt felnövő Ferenczi intenzív kulturális légkörben nevelkedett. A családi könyvesbolt a város kulturális életében is jelentős szerepet játszott, ebben Ferenczi édesanyja, Eibenschütz Róza is jelentős szerepet vállalt. A könyvesboltban neves írók, költők és művészek fordultak meg, akik hatottak Ferenczi érdeklődésére. Fiatal korától írt verseket, Heine stílusában. A többnyelvű családban beszéltek magyarul, németül, jiddisül és lengyelül. Ferenczi maga is kétnyelvű volt (magyar és német), később megtanult angolul és franciául.

Kilenc éves korától a miskolci református gimnáziumban tanult (a mai Herman Ottó Református Gimnázium Papszer utcai épületében). Édesapját tizenhat évesen elvesztette, ami nagyon megviselte a fiatal fiút. 1890-ben leérettségizett, majd tanulmányait a bécsi egyetem orvosi karán folytatta 1890-1894 között. A bécsi évek alatt olvasta Jung írásait, majd Freud „Álomfejtés”-ét, de ez nemtetszést keltett benne. Diplomája megszerzése után visszatért Magyarországra, ahol rövid katonai szolgálat után 1897-ben a budapesti Szent Rókus Kórház „bujakóros osztályán”, majd az Erzsébet szegényház (Elisabethium, ma a Péterfy Sándor utcai Kórház telephelye) elme- és idegosztályán dolgozott alorvosként. Érdeklődött a hipnózis iránt, részt vett hipnóziskísérleteken. 1907-ben másodszor is elolvassa az „Álomfejtés”-t – ekkor a mű döntő hatást gyakorol rá.

1907 tavaszán Carl Jung átutazóban volt Budapesten, ahol találkozott dr. Stein Fülöppel, aki korábban tanulmányúton volt nála Zürichben. Stein közvetítésre kérte Jungot annak érdekében, hogy Freud fogadja őt és Ferenczit. Jung közbenjárására 1908. február 2-án Stein és Ferenczi meglátogatták Freudot Bécsben – ezzel kezdődött Freud és Ferenczi szoros barátsága és tudományos együttműködése, melynek során több mint 2000 levelet váltottak, és sokszor szabadságukat is együtt töltötték. Ferenczi ebben az időben ismerkedett meg a Gyógyászat c. orvosi hetilap tulajdonos főszerkesztőjével, aki befogadta Ferenczi korai írásait. 1904-től a Budapesti Betegsegélyező Pénztár ideggyógyászati ambulanciájának lett a vezetője, később törvényszéki ideggyógyászati szakértőként is működött.

Az 1908. április 26-án a salzburgi Hotel Bristolban megtartott I. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson Ferenczi nagy tetszést kiváltó előadást tartott „Pszichoanalízis és pedagógia” címmel. 1908 decemberében Stanley Hall, a Clark Egyetem rektora és az Amerikai Pszichológiai Társaság első elnöke meghívta Freudot, hogy az egyetem megalapításának 20. évfordulója alkalmából előadásokat tartson. Freud Junggal és Ferenczivel együtt utazott ki. Az út alatt tartott öt pszichoanalízist ismertető előadása Ferenczi aktív közreműködésével jött létre.

1910-ben a nürnbergi II. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszuson Ferenczi Freuddal való egyeztetése után indítványozta a nemzetközi egyesület létrehozását. Javaslatát követően 1911-ben megszületett a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület (IPA). Amikor 1912-ben már látszott, hogy Adler, Steckel és Jung elszakadnak Freudtól, megalakul a pszichoanalízis védelmére alakuló „titkos bizottság”, ebben Ferenczi a rangidős. Szervezőmunkája révén 1913. május 19-én Budapesten megalakult a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület, az ő elnöklésével; alelnök Hollós István pszichiáter, titkár Radó Sándor orvosi tanulmányokat végző jogász, pénztáros Lévy Lajos belgyógyász, további tag Ignotus (Veigelsberg Hugó), a Nyugat alapító-főszerkesztője. Ferenczi rendszeresen publikált a Gyógyászat mellett a Nyugat és a Huszadik Század című neves lapokban, és 1909-től rendszeresen tartott előadásokat tartott a Galilei Körben és a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában. Mindez elősegítette a pszichoanalízis gyors megismertetését a baloldali értelmiségi körökben, és a kulturális beágyazódást. 1918-ban már 19 taggal működött az egyesület. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre, Róheim Géza voltak, akik az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Ebből a körből került ki a pszichoanalízis Budapesti Iskolája. Ferenczi jó kapcsolatot ápolt Freund Antallal, a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. tulajdonosával, aki támogatta a magyar pszichoanalitikus mozgalmat 2 millió osztrák-magyar koronával (átszámítva 150 millió forint).

Ferenczi az első világháború alatt katonaorvos volt. Ott szerzett tapasztalatai alapján dolgozta ki a háborús neurózisok kialakulásának és kezelésének pszichoanalitikus megközelítését. 1914-ben és 1916-ban 3–3 hétre Freudhoz utazott, hogy analizáltassa magát. Az analízis rendre megszakadt Ferenczi katonai kötelezettsége miatt. 1914 őszétől 1915 végéig „népfölkelő” főorvosként, majd Pápán ezredorvosként szolgált, ahol 1915 őszén Freud meg is látogatta őt. Pápán végezte Ferenczi Sándor a világ első lovas analízisét 1915 elején, a 7-es honvéd-huszárok laktanyájának udvarán parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát ültette lóhátra, s vette így kezelésbe. Szabad óráiban pedig itt fordította Freud fontos műveit – „Három értekezés…”, „Pszichoanalízis”, „Az álomról” –, emellett katonai minősítési lapja szerint ezredorvosként egy tífuszjárványt is elfojtott.

Érdekes epizód, hogy 1918 nyarának egy részét Freud – Freund Antal jóvoltából, inkognitóban – egy budapesti villában töltötte. 1918-ban Ferenczi a háború utolsó hónapjaiban Budapesten szervezte meg az V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszust, ahol a nemzetközi egyesület elnökének választották. A budapesti volt az első pszichoanalitikus kongresszus, amelyen a városvezetésen kívül (Bárczy István főpolgármester) állami szervek, továbbá a porosz és a magyar hadsereg képviselői is jelen voltak. Ezt a kongresszus egyik fő témájának – a háborús neurózisoknak – a jelentősége tette indokolttá. Röviddel a háború befejezése előtt, 1918 októberében az osztrák-magyar hadvezetés rendeletben ajánlottá tette a pszichoanalízis alkalmazását a katonai pszichiátriai központokban.

1919 áprilisában, a Tanácsköztársaság idején – az orvostanhallgatók korábbi kezdeményezésére – Dr. Ferenczi Sándor idegorvos professzori kinevezést kapott a világon elsőként (ugyan lényegében csak papíron) létrejött „psychoanalytikai tanszék” élére a budapesti egyetem orvosi karán. Az elképzelés szerint a pszichoanalízis a rendes orvosi képzés része lett – igaz, hogy ez az orvoskar ellenállása mellett történt. A Tanácsköztársaság bukása után Ferenczi tanszékét eltörölték, tőle megvonták a professzori kinevezést, és őt az Orvosegyesületből is kizárták. Ebben az évben Ferenczi szerelmi viszonya a nála 8 évvel idősebb Pálos Gizellával (aki megismerkedésükkor férjes asszony volt) oda vezetett, hogy felmerült a házasság kérdése. Ferenczi azonban beleszeretett Gizella lányába, Emmába, akit analízisben kezelt. A két nő között nem tudott dönteni. Ferenczi kérésére Freud átvette Elma analízisét . Végül Freud tanácsára Ferenczi Gizellát vette feleségül, aki ötvenhat éves volt ekkor. Ezzel Ferenczi lemondott arról, hogy saját gyerekei legyenek, később emiatt is neheztelt Freudra. Ennek az ügynek a következményeként megromlott Ferenczi és Freud érzelmi kapcsolata.

A Freuddal való konfliktus elősegítette Ferenczi szakmai önállósulását, eredeti módszertani nézeteinek, gondolatainak megszületését – ami azonban Freud további neheztelését váltotta ki. 1919-ben Ferenczi lemondott IPA elnöki tisztségéről, amit Freud javaslatára a brit Ernest Jonesnak adott át. Indokként szolgált az, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után a közép-európai térség országai között megnehezült az utazás és a kommunikáció. A fehérterror időszakában elindult az első emigrációs hullám Magyarországról, mely sok magyar analitikust érintett (például Radó Sándor, Margaret Mahler, Bálint Mihály, Bálint Alice és Franz Alexander ekkor telepedtek le Berlinben, illetve Bécsben). A várakozásokkal ellentétben Budapest helyett Berlin lett Bécs mellett a pszichoanalízis második központja.

Ferenczi 1920-ban a hágai kongresszuson szögezte le „aktív technikájának” alapelveit, amely nem kapott jó visszhangot. 1926-ban még bízott benne, hogy őt választják meg a Nemzetközi Egyesület elnökévé, de Freud mást támogatott. 1926-27-ben ismét Amerikába utazott, New Yorkban (a New School for Social Research-ben) és Washingtonban tartott előadásokat. Azonban heves ellenállást váltott ki, hogy támogatta a nem orvosi diplomához kötött analitikusi tevékenységet. A new yorki analitikusok azt sem vették jó néven, hogy tevékenykedni kezdett az ún. laikus analízis terjesztése érdekében, és 8–9 amerikai laikusnál végzett rövid analíziseket azzal a szándékkal, hogy felveszik majd őket önálló csoportként a Nemzetközi Egyesületbe. Ferenczi elszigetelődött a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalomban. Budapestre történő visszatérését követően folytatta a nehéz esetek pszichoanalízisét, ezzel óriási szolgálatot téve a modern pszichoanalízis fejlődésének.

1933 elején vészes vérszegénység tüneteit észlelte magán, s nem sokkal 60. születésnapja előtt váratlanul halt meg május 22-én, miközben tanítványai és barátai születésnapja megünneplésére készültek.

Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki. Emellett Ferenczi maga is számos jelentős eredeti gondolatot dolgozott ki. Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, amely révén a modern tárgykapcsolat-elméletek és a modern traumakutatás előfutárának is tekinthető. 

Újdonságot jelentett az interperszonális személyes kapcsolat és a kölcsönös áttétel jelentőségének mélyebb értékelése a pszichoanalitikus folyamatban (azaz, hogy nem csak a páciensre gyakorol hatást az analitikus, hanem az indulatáttétel gyakran a terapeuta oldalán is megjelenik). Ennek kapcsán a modern viszontáttétel-felfogás előhírnökének tekinthető. A pszichoanalitikus technikában újítást hozott az a nézete, miszerint az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést. Ezzel szembekerült a freudi pszichoterápia alapattitűdjével és technikájával, ami a terapeuta objektivitását, kívülállását és távolságtartását hangúlyozta. Ferenczi viszont úgy gondolta, hogy a szubjektív bevonódás elkerülhetetlen és a gyógyulás záloga.

Fontos szerepe volt abban, hogy az első világháború alatt az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének traumatizált, lelkileg sérült katonáin humánusabb gyógymódokat kezdtek alkalmazni. Méltán tekinthető a borderline-patológia első megfogalmazójának is. Baráti kapcsolatain keresztül nagy hatással volt a magyarországi irodalomra és más művészeti ágakra; név szerint említhető Babits, Ignotus, Karinthy, Kosztolányi, Márai, Füst Milán, József Attila és a festő, Berény Róbert is. Irodalmi és kulturális kapcsolatai nagy részben hozzájárultak ahhoz, hogy a pszichoanalízis a magyar intelligencia széles körében ismertté vált. Interdiszciplináris nyitottságának köszönhetően a pszichoanalízis a társadalomtudománnyal foglalkozók között is visszhangra lelt. Sajátos jellemző, hogy eközben összefonódott a magyarországi polgári radikalizmus szellemi mozgalmaival. Ferenczi írásaiban is hangsúlyt kaptak a radikális társadalomkritikai szempontok.

Szervezői munkája is nagyban segítette a pszichoanalízis korai megerősödését. Az ő javaslata alapján született meg a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület 1910-ben, aminek elnöke is volt 2018-ban. Az ő elnökletével alakult meg a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 1913-ban. Ferenczinek köszönhetően Budapest rövid időn belül a három legfontosabb pszichoanalitikus központ egyikévé vált Bécs és Berlin mellett. Ezt saját munkásságán túl azzal érte el, hogy a pszichoanalízis mögé tehetséges tanítványokat, követőket talált, akiknek sokoldalú munkássága Budapesti Iskola néven vált ismertté.

Sigmund Freud – mestere, barátja

Otto Rank – osztrák pszichoanalitikus, Freud munkatársa

Karl Abraham – német pszichoanalitikus, Freud „legjobb tanítványa”

Ernest Jones – brit pszichoanalitikus, Freud életrajz írója

Ignotus – barát, harcostárs

Hermann Imre – pszichoanalitikus, tanítvány

Bálint Mihály – pszichoanalitikus, tanítvány

Róheim Géza – pszichoanalitikus, tanítvány

„Freud műveinek tanulmányozása és az önállóan keresztülvitt lélekelemzések mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy a hibás nevelés nemcsak jellembeli hibáknak, hanem betegségeknek is kútforrása, és hogy a mai gyermeknevelés valósággal tenyésztője a legkülönfélébb neurózisoknak. De miközben betegeinket analizáljuk, önkéntelenül a magunk egyéniségét és annak genezisét is revízió alá vesszük, és eközben meggyőződtünk róla, hogy még a legnemesebb intencióktól vezérelt, kedvező viszonyok közt keresztülvitt nevelés is – miután az általában uralkodó hibás elvek alapján állott – sok tekintetben kártékonyan befolyásolta az ember természetes fejlődését, úgyhogy ha mégis egészségesek maradunk, azt csupán robusztusabb, ellentállásra képesebb lelki szervezetünknek köszönhetjük. Ám még ha nem is lettünk betegek, akkor is sok felesleges lelki gyötrődést tulajdoníthatunk a nevelési elvek célszerűtlenségének, némelyikünk egyénisége pedig ugyanezen kártékonyság hatása alatt többé vagy kevésbé képtelenné vált az élet természetadta gyönyörűségeinek elfogulatlan élvezésére.”

Ferenczi „Pszichoanalízis és pedagógia” (1908)

https://vmek.oszk.hu/04900/04934/html/ferenczi0101/ferenczi0101.html

Ha azt kérdezem magamtól, mi a legnagyobb érdeme a pszichoanalízisnek, mi az benne, ami felkavarta a pszichológia tudományának évtizedek óta pangó és egyre sekélyedő vizeit, a tudattalan lelki élet törvényszerűségeinek és erőszerkezeteinek felismerésére kell hivatkoznom. Amit a tudatosság jelentőségét annyira túlbecsülő filozófusok eddig egyszerűen képtelennek ítéltek, amit egyesek, ha feltételeztek is, tudásunk számára hozzáférhetetlennek vallottak: a tudat alatt élő lelki világ Freud kutatásai révén hozzáférhetővé vált. …

… Mindezen vizsgálódásoknak meglepő és bámulatosan egybehangzó eredménye annak a megállapítása volt, hogy a felnőtt és minden tekintetben normális ember tudattalan énjében is elfojtva ott lappanganak az összes primitív emberi, ha úgy akarjuk: állati ösztönök, azon a fokon, amelyen azokat még gyermekkorban elfojtásra ítélte a kultúrához való alkalmazkodás. És ezek az ösztönök nem tétlenek: úgyszólván csak az alkalmat lesik, hogy az értelem és erkölcs korlátait áttörve érvényesülhessenek. Ahol ezek a korlátok nagyon erősek, ott legalább az élcelődés gyerekesen abszurd vagy rosszindulatú formájába burkolva nyilvánulnak meg, avagy tévcselekményekben bosszantják felsőbb elfinomult tudatunkat, s ha mindez nem elég: lelki betegség tüneteiben élik ki magukat.

Ferenczi „A pszichoanalízisről s annak jogi és társadalmi jelentőségéről” (1914)

https://vmek.oszk.hu/04900/04934/html/ferenczi0107/ferenczi0107.html

A pszichoanalitikus mozgalom Ferencziről halála után elfeledkezett, munkásságát figyelmen kívül hagyták, neve hosszú időre eltűnt a pszichoanalízis irodalmából. Nagy szerepe volt ebben Ernest Jones brit pszichoanalitikusnak, Sigmund Freud életrajzírójának, aki azt a hamis képet terjesztette el Ferencziről, hogy éveken át fokozódó szellemi hanyatlás és elmebetegség vett erőt rajta, ami oka volt eltévelyedett terápiás eszméinek és Freuddal való konfliktusának is. Ez a híresztelés évtizedekig gátolta, hogy Ferenczi gondolatai elfoglalhassák valódi helyüket a pszichoanalízis fejlődéstörténetében. Emlékét elsősorban hűséges tanítványa, Bálint Mihály igyekezett megőrizni, aki Angliában többször publikált Ferencziről.

A hetvenes évektől kezdve kezdett feltámadni Ferenczi emléke, miután az önálló utat kereső francia pszichoanalitikus iskola előfutárt vélt benne megtalálni. Az 1980-as évek közepén francia nyelven megjelent Klinikai Naplója, majd a kilencvenes években a Freud-Ferenczi levelezés. Amerikában is újra felfedezték őt, 1980-ban megjelent az első csaknem teljes angol nyelvű kiadás Ferenczi műveiből. 1988-ban jelent meg a Klinikai Napló és a Freud-Ferenczi levelezés angol nyelvű kiadásának első kötete. 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet.

Magyarországon Ferenczi II. világháború utáni emlékezetét meghatározta az, hogy a szovjet típusú politikai rendszer és ideológia szemében a pszichoanalízis ellenség lett. A civil szervezetek kikényszerített megszüntetésének légkörében a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület 1948-ban kimondta önfeloszlatását. Az elhallgatás egészen az 1970-es évekig tartott. 1973-ban konferencián ünnepelték meg Ferenczi születésének századik, halálának negyvenedik évfordulóját – ez a konferencia jelentette egyben a Ferenczit illető csaknem negyven éves hallgatás feloldását. Több cikk jelent meg Ferencziről, de alaposabb újrafelfedezése Magyarországon csak a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójától indult meg.

1988-ban Hidas Görgy kezdeményezésére megalakult a Ferenczi Sándor Egyesület. http://ferenczisandor.hu/

2011-ben megalakul a Ferenczi Ház – Nemzetközi Ferenczi Központ és Archívum

A Ferenczi Sándor Egyesület és a Nemzetközi Ferenczi Alapítvány 2011-ben megvásárolta Ferenczi volt naphegyi villájában az egykori rendelőt magában foglaló lakást. 271 adományozó tette lehetővé, hogy Ferenczi egykori rendelője mai szemináriumok, előadások színterévé váljon és helyet biztosítson az egyesület archívumának, amely a Budapesti Iskola történeti dokumentumainak forrása.

http://ferenczisandor.hu/ferenczi-haz/

2015-ben jött létre az International Sándor Ferenczi Network nemzetközi egyesületek, intézmények és csoportok közreműködésével. Az ISFN nyitva áll nemcsak a klinikusok, hanem más tudományterületek, többek között szociológusok, történészek, filozófusok számára, akik párbeszédet szeretnének folytatni a dinamikus pszichoterápiák és a társadalmilag beágyazott pszichoanalízis legújabb kérdéseiről.

www.sandorferenczi.org

Sírja a Farkasréti izraelita temetőben található Budapesten.

Parcella, Szakasz, Sor, Sír: E, N/A, 14, 11

Nemzeti sírként védett 2005 óta.

Benedek László (1995) Gondolatok Ferenczi Sándorról. Thalassa, 1-2, 143-163.

http://www.c3.hu/scripta/thalassa/95/12/11bened.html

Kerecsényi Zoltán (2020). Előadás Freud és Ferenczi életéről, munkásságáról, pápai kötődéseikről.

https://www.infopapa.hu/hirek/olvas/eloadas-freud-es-ferenczi-eleterol-munkassagarol-papai-kotodeseikrol-2020-02-01-091121 

Linczényi Adorján Fereczi Sándorról

 https://vmek.oszk.hu/04900/04934/html/ferenczi0001/ferenczi0001.html 

Mészáros Judit (2018). Ferenczi Sándor 1873. július 7. – 1933. május 22.

http://ferenczisandor.hu/wpcontent/uploads/2018/11/Ferenczi_Sandor_eletrajz_bpiskola.pdf 

Paukovics Gergő (2018). Ferenczi Sándor és a kérészéletű „psychoanalytikai tanszék” a forradalmak viharában. 2018.05.02. Magyar Nemzeti Levéltár Címlap A hét dokumnetuma

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/ferenczi_sandor_es_a_kereszeletu_psychoanalytikai_tanszek_a_forradalmak_viharaban

Friedrich Melinda Az 1918-as Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus a korabeli napisajtóban. Spanyolnátha, kánikula és a cári család sorsa IMÁGÓ Budapest, 2018, 7(2): 66-72

http://imagobudapest.hu/images/lapszamok/2018_2_Az-1918-as-Nemzetk%C3%B6zi-Pszichoanalitiku-Kongresszus-eml%C3%A9kezete/IB_2018_2sz_pp066-73_Friedrich.pdf