A Tanárképző Főiskola / Kar
Szentháromság utca
Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épülete
Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Kar épülete ma
Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épülete
Az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Kar épülete ma
A hely jelentősége
Az 1920-as években Szegeden jött létre egyetemmel összekapcsolt tanárképzés, amely egyedüli volt az országban. A pszichológiának Szegeden nem csak a bölcsészkaron, de a Tanárképző Főiskolán is jelentős történeti szálakkal rendelkezik. A pszichológiát magas szinten művelték itt az 1960-as és 70-es években, Geréb György vezetése alatt. AZ 1980-as években Klein Sándor vezetése alatt a humanisztikus pszichológia keretében új szellemiségű pedagógusképzés zajlott. Ehhez kapcsolódóan 1983-ban és 1986-ban Carl Rogers, a kiemelkedő amerikai humanisztikus pszichológus, munkatársaival együtt nemzetközi összejövetelt tartott Szegeden, Klein Sándor meghívására.
A hely története
Az 1868-as (Eötvös József által jegyzett) népoktatási törvény létrehozta a polgári iskolákat, ahová az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók. Az iskolatípus feladata a széles körű, gyakorlatias műveltség kialakítása volt, míg a gimnáziumok a klasszikus műveltség és a tudományok alaposabb oktatását tűzték ki célul. A fiú és leány polgári iskolák gyorsan elterjedtek, és ezzel a tanárképzésnek is lépést kellett tartania. Az új iskolatípus pedagógusainak képzésére egy női és egy férfi képzőintézetet állítottak fel Budapeten, ezek főiskolai rangot kaptak 1918-ban, a polgári demokratikus forradalom idején, Imre Sándor államtitkár kezdeményezésére. Az 1920-as években Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter kapott szabad kezet a tanárképzés megreformálására. Ennek keretében egyesítette a budapesti férfi és női főiskolát (a női és féfi „tagozat” megmaradt), a képzést 4 évre emelte és összekapcsolta az egyetemekkel. Ennek értelmében minden főiskolás egyik szaktárgyából az egyetemen is hallgatott előadásokat. 1928-ban a női tagozatot Szegedre helyezte és országos beiskolázásúvá tette. A főiskola a Boldogasszony sgt. 6.szám alatti állami polgári fiúiskola kibővített és átépített épületét kapta meg. A miniszter fő célja az volt, hogy csökkentse a főváros-centrikusságot, és a szegedi bölcsészkart a főiskolai hallgatói létszámmal megerősítse. Erre nagy szükség volt, mivel a bölcsészkarnak 1927-ben mindössze 107 hallgatója volt, míg a főiskolára 1928-ban 69 elsőéves iratkozott be. A tanárképző mellé gyakorlóiskolát („mintaiskolát”) is felépítettek 1929-ben, egy impozáns neobarokk épület formájában, a legkorszerűbb felszereltséggel.
Források
Fizel Natasa : 90 éve Szegeden. (2019). Szeged Várostörténeti és kulturális folyóirat, 2019.01.17.
http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2019/01/17/fizel-natasa-90-eve-szegeden/
Pukánszky Béla és Nóbik Attila (A magyar iskoláztatás története a 19.-20. században. Mentor(h)áló 2.0 Program.
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Magyar_isk_tortenete/v4_polgri_iskolk.html
A Szegedi TudományegyetemJuhász Gyula Tanárképző Főiskolai KarGyakorló Általános Iskolájának történetéről
http://www.gyak.jgypk.uszeged.hu/index.php?menu=pri&pid=tortenet