1867

Kiegyezés

Megtörténik a kiegyezés.

1868

Népiskolai törvény

Eötvös József világszínvonalú népiskolai törvényt vezet be.

1870

Ranschburg Pál megszületése

Január 3-án tudós rabbi fiaként megszületik Győrben, a hét fiúból felnőtt öt közül negyedikként.

1873

Budapest létrejötte

Budapest létrejön Buda és Óbuda városának egyesítésével. A város óriási fejlődésnek indul, világvárossá válik.

1880

Gimnáziumi tanulmányai

1888-ig gimnáziumi tanulmányokat folytat a Pannonhalmi Szent Benedek Rend győri gimnáziumában.

1885

Megkezdődik a Parlament építése

Megkezdődik a Parlament építése, amely 1904-re fejeződik be.

1890

Ipari fellendülés

Az 1890-es években óriási fellendülés kezdődik az iparban (főleg élelmiszeripar és elektronika).

1894

Diplomaszerzés

Megkapja orvosi diplomáját Budapesten.

1895

A XLII. törvény

Az XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról rendelkezik (Zajlik az orvoskari épületek kiépítése az Üllői út tengelyén, 1873 és 1911 között.)

1896

A Milleneumi Kiállítás

Budapesten megrendezik a Milleneumi Kiállítást a honfoglalás ezer éves jubileuma alkalmából.

1897

Házasságkötés

Megnősül. Kéri felvételét a Demokrácia szabadkőműves páholyba.

1898

Tanulmányi út

Megnősül. Kéri felvételét a Demokrácia szabadkőműves páholyba.

1899

Az első Psychophysiológiai Labor

Létrehozza első, „Psychophysiológiai Laboratóriumát az orvoskaron, Laufenauer professzor megbízásával.

1901

Szerepe a Magyar Gyermektanulmányi Társaságban

A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kezdeményezője és alapító tagja Nagy Lászlóval és Teleki Sándorral, majd (1907-től) a Kísérleti Paedológiai Szakosztály elnöke, később a társaság társelnöke.

1902

A laboratórium kiválása

Laboratóriuma kényszerűen kiválik az orvoskarról, de ebben az évben kultuszminiszteri közreműködéssel befogadást nyer a gyógypedagógiai intézmények Mosonyi utcai épületébe.

1906

A laboratórium előrehaladása

A Mosonyi utcában működő labor állami támogatás mellett elnyeri a „Gyógypedagógiai Psychológiai m. kir. Laboratórium” címet.

1906

A Gyógypedagógiai Intézetek Szaktanácsának tagja

Megválasztják a Gyógypedagógiai Intézetek Szaktanácsának rendkívüli tagjává.

1906

Csatlakozik a Magyar Társadalomtudományi Egyesülethez

Ebben az évben elhatárolódik a Társadalomtudományi Társaság radikális szárnyától és a nemzeti-konzervatív ágával tart nemzeti liberálisként, csatlakozva az ifj. Andrássy Gyula által vezetett Magyar Társadalomtudományi Egyesülethez.

1909

Egyetemi magántanár lesz

Moravcsik Ernő szakmai támogatása mellett elnyeri az egyetemi magántanári címet.

1910

Az Országos Gyermekvédő Bizottság tagja lesz

Az Országos Gyermekvédő Bizottság tagja, az ideges gyermekek állami tan- és nevelőintézeté-nek idegorvos főfelügyelője, majd a fiatalkorúak felügyeleti hatóságának kinevezett tagja lesz.

1911

A Charité Poliklinika idegosztályának vezető főorvosa lesz

A szabadkőműves alapítású budapesti Charité poliklinika meghívja az Idegosztály vezető főorvosának. (Ebben a intézményben ingyenesen gyógyítják a rászoruló gyermekeket.)

1914

A Révész utcai hadikórházban

A Révész utcai hadikórházban a háborús idegsérültek sebészeti műtéteit irányítja (1915-től mint osztályvezető főorvos). A háború alatt az Országos Hadigondozó Tanács Központi Bizottsága tagjául választja. Felesége önkéntes ápolónő Endre fia önkéntesként Krilibabánál harcol, amiért Bronz Vitézségi Érmet kap.

1914

Az I. világháború

Kitör az első világháború.

1916

Az Apponyi Poliklinikán

A gróf Apponyi Poliklinika főorvosaként kezd el dolgozni.

1918

Háborús elismerései

Háború alatti működéséért megkapja a Vöröskereszt kitüntetését és a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkeresztet, majd a rendkívüli egyetemi tanár címet.

1918

Őszirózsás forradalom

Október 28. Megszűnik az Osztrák-Magyar Monarchia.

1918

A háború végén

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság a Révész utcai kórház Idegosztály vezetésére utasítja, holott 1918 decemberében már leköszönt. Nem sokkal ezután a proletárdiktatúra zsidó túszokat ejtő akciójában letartóztatják, mert „volt tisztek járnak rendelőjébe”. Elengedik, majd az orvos-báró Korányi család elbújtatja az újabb letartóztatás elől.

1919

A proletárdiktatúra

Március 21. A proletárdiktatúra puccsal átveszi a hatalmat.

1919

A proletárdiktatúra bukása

Augusztus 21. A proletárdiktatúra megbukik.

1919

Megkeresztelkedése

Augusztus 31. Családjával együtt megkeresztelkedik.

1919

A Ranschburg Laboratórium sorsa

Bárczi Gusztáv és Magasházy László (Horthy Miklós szárnysegédje) felszólítják a Ranschburg laboratórium zsidó tagjait a lemondásra. Ranschburg, Szondi Lipót és Kaufman Irén távozik, de a többi munkatárs is követi őket, így kénytelenek visszahívni mindannyiukat. Ranschburgot ezután többször felszólítják, hogy jelöljön ki maga helyett nem zsidó utódot.

1919

A románok elfoglalják Budapestet

Ősz. A román csapatok bevonulnak Budapestre és 102 napon át elfoglalva tartják a várost.

1920

Az 1920-as évek

Az 1920-as évektől konszolidáció. Az Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42). Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata lett. Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus). Középiskola reform, a középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt. Vidéki egyetemek fejlesztése, külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése.

1920

A trianoni békediktátum

Június 4. Magyarország aláírja a trianoni békediktátumot, elveszíti területének 67%-át (Horvátországgal együtt 71%-át) lakosságának pedig több mint a felét. Mély gazdasági válság következik.

1920

A Numerus Clausus törvény

Bevezetik a Numerus Clausus törvényt, amelyik az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. A törvény végrehajtási része nemzetiségnek minősítette a zsidókat.

1924

Egészségügyi Főtanácsosként

A Népjóléti Miniszter a Magyar Királyi Egészségügyi Főtanácsos címmel tünteti ki. Anyagi nehézségekkel és egészségügyi problémákkal küzd. Felesége odaadóan gondoskodik róla. Magánrendelésből tartja fenn családját. A hiányokat és munkatársai fizetését magánrendelője bevételéből pótolja.

1925

Az első rádióadó

Üzembe helyezték az első rádióadót (Csepel), rendszeres rádió adások indulnak.