Ranschburg Pál élete – idővonal

Ranschburg Pál életének és pályafutásának jelentős eseményei időrendben

1867

Kiegyezés

Megtörténik a kiegyezés.

1868

Népiskolai törvény

Eötvös József világszínvonalú népiskolai törvényt vezet be.

1870

Ranschburg Pál megszületése

Január 3-án tudós rabbi fiaként megszületik Győrben, a hét fiúból felnőtt öt közül negyedikként.

1873

Budapest létrejötte

Budapest létrejön Buda és Óbuda városának egyesítésével. A város óriási fejlődésnek indul, világvárossá válik.

1880

Gimnáziumi tanulmányai

1888-ig gimnáziumi tanulmányokat folytat a Pannonhalmi Szent Benedek Rend győri gimnáziumában.

1885

Megkezdődik a Parlament építése

Megkezdődik a Parlament építése, amely 1904-re fejeződik be.

1890

Ipari fellendülés

Az 1890-es években óriási fellendülés kezdődik az iparban (főleg élelmiszeripar és elektronika).

1894

Diplomaszerzés

Megkapja orvosi diplomáját Budapesten.

1895

A XLII. törvény

Az XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról rendelkezik (Zajlik az orvoskari épületek kiépítése az Üllői út tengelyén, 1873 és 1911 között.)

1896

A Milleneumi Kiállítás

Budapesten megrendezik a Milleneumi Kiállítást a honfoglalás ezer éves jubileuma alkalmából.

1897

Házasságkötés

Megnősül. Kéri felvételét a Demokrácia szabadkőműves páholyba.

1898

Tanulmányi út

Megnősül. Kéri felvételét a Demokrácia szabadkőműves páholyba.

1899

Az első Psychophysiológiai Labor

Létrehozza első, „Psychophysiológiai Laboratóriumát az orvoskaron, Laufenauer professzor megbízásával.

1901

Szerepe a Magyar Gyermektanulmányi Társaságban

A Magyar Gyermektanulmányi Társaság kezdeményezője és alapító tagja Nagy Lászlóval és Teleki Sándorral, majd (1907-től) a Kísérleti Paedológiai Szakosztály elnöke, később a társaság társelnöke.

1902

A laboratórium kiválása

Laboratóriuma kényszerűen kiválik az orvoskarról, de ebben az évben kultuszminiszteri közreműködéssel befogadást nyer a gyógypedagógiai intézmények Mosonyi utcai épületébe.

1906

A laboratórium előrehaladása

A Mosonyi utcában működő labor állami támogatás mellett elnyeri a „Gyógypedagógiai Psychológiai m. kir. Laboratórium” címet.

1906

A Gyógypedagógiai Intézetek Szaktanácsának tagja

Megválasztják a Gyógypedagógiai Intézetek Szaktanácsának rendkívüli tagjává.

1906

Csatlakozik a Magyar Társadalomtudományi Egyesülethez

Ebben az évben elhatárolódik a Társadalomtudományi Társaság radikális szárnyától és a nemzeti-konzervatív ágával tart nemzeti liberálisként, csatlakozva az ifj. Andrássy Gyula által vezetett Magyar Társadalomtudományi Egyesülethez.

1909

Egyetemi magántanár lesz

Moravcsik Ernő szakmai támogatása mellett elnyeri az egyetemi magántanári címet.

1910

Az Országos Gyermekvédő Bizottság tagja lesz

Az Országos Gyermekvédő Bizottság tagja, az ideges gyermekek állami tan- és nevelőintézeté-nek idegorvos főfelügyelője, majd a fiatalkorúak felügyeleti hatóságának kinevezett tagja lesz.

1911

A Charité Poliklinika idegosztályának vezető főorvosa lesz

A szabadkőműves alapítású budapesti Charité poliklinika meghívja az Idegosztály vezető főorvosának. (Ebben a intézményben ingyenesen gyógyítják a rászoruló gyermekeket.)

1914

A Révész utcai hadikórházban

A Révész utcai hadikórházban a háborús idegsérültek sebészeti műtéteit irányítja (1915-től mint osztályvezető főorvos). A háború alatt az Országos Hadigondozó Tanács Központi Bizottsága tagjául választja. Felesége önkéntes ápolónő Endre fia önkéntesként Krilibabánál harcol, amiért Bronz Vitézségi Érmet kap.

1914

Az I. világháború

Kitör az első világháború.

1916

Az Apponyi Poliklinikán

A gróf Apponyi Poliklinika főorvosaként kezd el dolgozni.

1918

Háborús elismerései

Háború alatti működéséért megkapja a Vöröskereszt kitüntetését és a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkeresztet, majd a rendkívüli egyetemi tanár címet.

1918

Őszirózsás forradalom

Október 28. Megszűnik az Osztrák-Magyar Monarchia.

1918

A háború végén

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság a Révész utcai kórház Idegosztály vezetésére utasítja, holott 1918 decemberében már leköszönt. Nem sokkal ezután a proletárdiktatúra zsidó túszokat ejtő akciójában letartóztatják, mert „volt tisztek járnak rendelőjébe”. Elengedik, majd az orvos-báró Korányi család elbújtatja az újabb letartóztatás elől.

1919

A proletárdiktatúra

Március 21. A proletárdiktatúra puccsal átveszi a hatalmat.

1919

A proletárdiktatúra bukása

Augusztus 21. A proletárdiktatúra megbukik.

1919

Megkeresztelkedése

Augusztus 31. Családjával együtt megkeresztelkedik.

1919

A Ranschburg Laboratórium sorsa

Bárczi Gusztáv és Magasházy László (Horthy Miklós szárnysegédje) felszólítják a Ranschburg laboratórium zsidó tagjait a lemondásra. Ranschburg, Szondi Lipót és Kaufman Irén távozik, de a többi munkatárs is követi őket, így kénytelenek visszahívni mindannyiukat. Ranschburgot ezután többször felszólítják, hogy jelöljön ki maga helyett nem zsidó utódot.

1919

A románok elfoglalják Budapestet

Ősz. A román csapatok bevonulnak Budapestre és 102 napon át elfoglalva tartják a várost.

1920

Az 1920-as évek

Az 1920-as évektől konszolidáció. Az Oktatásügy két meghatározó politikusa: Klebelsberg Kunó (miniszter: 1922-31), Hóman Bálint (miniszter: 1932-42). Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata lett. Népiskolai oktatás fejlesztése (hatására 7%-ra csökkent az analfabétizmus). Középiskola reform, a középfokú iskolák magas színvonalúak, számos tudóstanár működik itt. Vidéki egyetemek fejlesztése, külföldi magyar intézetek hálózatának kiépítése.

1920

A trianoni békediktátum

Június 4. Magyarország aláírja a trianoni békediktátumot, elveszíti területének 67%-át (Horvátországgal együtt 71%-át) lakosságának pedig több mint a felét. Mély gazdasági válság következik.

1920

A Numerus Clausus törvény

Bevezetik a Numerus Clausus törvényt, amelyik az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. A törvény végrehajtási része nemzetiségnek minősítette a zsidókat.

1924

Egészségügyi Főtanácsosként

A Népjóléti Miniszter a Magyar Királyi Egészségügyi Főtanácsos címmel tünteti ki. Anyagi nehézségekkel és egészségügyi problémákkal küzd. Felesége odaadóan gondoskodik róla. Magánrendelésből tartja fenn családját. A hiányokat és munkatársai fizetését magánrendelője bevételéből pótolja.

1925

Az első rádióadó

Üzembe helyezték az első rádióadót (Csepel), rendszeres rádió adások indulnak.

1927

Lemond a Laboratórium vezetéséről

Az intézmény kettéválik: az egyik felét Schnell János, a másikat Szondi Lipót veszi át. A tudományos főfelügyeletet továbbra is Ranschburg gyakorolja mindkét labor felett.

1927

A gyógypedagógiai laboratóriumok főfelügyelője

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyógypedagógiai laboratóriumok főfelügyelőjévé nevezi ki.

1928

A Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságának tagja

A kultuszminiszter a Gyógypedagógiai Intézetek Országos Szaktanácsának, majd a Fiatalkorúak Felügyelő Hatóságának tagjává nevezi ki. Mikor gyógypedagógiai főiskolai tanárságáról lemond, a Gyógypedagógiai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává választják.

1928

A Magyar Pszichológiai Társaság első elnöke

A Filozófiai Társaságból kiválik és megalakul a Magyar Pszichológiai Társaság, első elnöke Ranschburg Pál lesz. Kornis Gyulával együtt vállalja a Pszichológiai Szemle szerkesztői munkájának irányítását.

1929

A Laboratórium fennállásának 25 éves jubileuma

Megünneplik a Laboratórium fennállásának 25 éves jubileumát (a labor fennállását 1904-től datálva). Munkatársai ez alkalomból emlékkönyvet adnak ki: „A lélektannak és a határterületeinek elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Prof. Ranschburg Pál tiszteletére a Gyógypedagógiai Psychológiai M. Kir. Laboratórium negyedszázados jubileum alkalmából írták tanítványai, külföldi és hazai tisztelői és munkatársai." Kiadó: Magyar Gyógypedagógiai Társaság.

1929

Signum Laudis kitüntetésben részesül

Kormányzói Signum Laudis kitüntetésben részesül.

1930

Az 1930-as évek

Gömbös Gyula miniszterelnökségétől kezdve a belpolitikai életet a jobbratolódása jellemezte, erősödött a német befolyás. Fellendül a magyar filmgyártás. Az első hangosfilmek egyike (1931) a Hyppolit, a lakáj. A legnagyobb kasszasiker a Meseautó (1934).

1935

A londoni II. Internacionális Neurológiai Kongresszus

A londoni II. Internacionális Neurológiai Kongresszuson elhangzik Ranschburg és Kaufman Irén kutatási beszámolója a paralitikus betegek kezelési eredményeinek pszichológiai tesztekkel mért összehasonlító vizsgálatairól. Ranschburg betegsége miatt egyedül Kaufman Irén jelenik meg, akinek a jelenlévő Pavlov sajnálatát fejezi ki az elmaradt találkozó miatt, ugyanis régóta készült a „Reflexologie und Psychologie” című tanulmány írójával való személyes dialógusra.

1936

Címzetes tanár tanulmányúton

Az orvosegyetem évkönyvében a „címzetes rendkívüli tanárai” között szerepel. Ugyanebben az évben sokakkal együtt Ranschburgnak is igazolnia kell állampolgárságát (magyarsághoz való jogát át. Ranschburg Németországban jár tanulmányuúton, onnan visszatérve figyelmezteti családját az ottani „téboly- hullám” közeledtére.

1938

Bevezetik az Első Zsidótörvényt, első bécsi döntés

Bevezetik az Első Zsidótörvényt, amelyik kimondja, hogy a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni. A jogszabály alól mentesül aki az első világháborúban érdemeket szerzett, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, és az 1919 augusztus 1. előtt kitértek és ezek gyermekei, ha nem tértek vissza a zsidó vallásra. Első bécsi döntés: A Harmadik Birodalom támogatása mellett visszakerül Magyarországhoz Kárpátalja és a Felvidék magyarok lakta déli része.

1939

A Második Zsidótörvény

A Második Zsidótörvény már faji szempontból határozza meg, hogy ki számít zsidónak. A törvény 6%-ban maximalizálja a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltja zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és a középiskolákban.

1940

A második bécsi döntés

Második bécsi döntés: német és olasz határozat alapján Magyarország visszaszerzi Székelyföldet és Észak-Erdélyt.

1940

70 éves

70. életévének betöltését tanítványai és családja bensőséges körében ünnepli (erre az alkalomra készül el Beck. Ö. Fülöp bronzplakettje).

1940

A Magyarságlélektani Szakosztály megalakulása

Megalakul a Magyarságlélektani Szakosztály Boda István vezetésével a Magyar Pszichológiai Társaság keretében.

1941

A második világháború és a Harmadik Zsidótörvény

Magyarország belép a II. világháborúba, a közvetlen ok Kassa bombázása. A Harmadik Zsidótörvény fajvédelmi okokból megtiltja a vegyes házasságokat és a zsidók és nem zsidók közötti nemi kapcsolatot.

1941

A MONE tevékenysége

A Magyar orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE) sürgeti a zsidó orvosok munkaszolgálatra való behívását, benyújtják a kormánynak a deportálandó zsidó orvosok listáját. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter fékező lépéseivel szemben bojkottot kísérelnek meg.

1943

Lezárul a Poliklinikán folytatott munkája

Megjelenik az előző évtizedek pszichiátriai terápiás módszereit és irányzatait összegző tanulmánya a Poliklinika 60 éves jubileumi évkönyvében, a törvény ebben az évben azonban megtiltja a zsidó orvosok alkalmazását, így lezárul a Poliklinikán 1916 óta folytatott munkája. Asszisztenseit vagy elbocsátják, vagy behívják munkaszolgálatra.

1944

A németek bevonulása

Március 19-én a német hadsereg egységei bevonulnak Magyarországra és néhány óra alatt katonailag ellenőrzésük alá vonják az országot. Megkezdődik és néhány hónap alatt lezajlik a vidéken¬ élő zsidóság deportálása a náci haláltáborokba.

1944

Üldöztetés (július)

Az egyetem a megkülönböztető jelzés viselése alól felmentő igazolással látja el, mentesítési ügyének intézése folyamatban van, de az augusztus 29-én kiállított mentesítő okiratot csak szeptember 13-án kapja kézhez, ez azonban csak a korai elhurcolástól védi meg. Bete. Betegsége miatt a Poliklinikára kerül, feleségével együtt. Ott dr. Szente Lajos orvostársa egy beteget operált, amikor meghallotta, hogy dr. Ranschburg Pált és feleségét el akarják vinni a nyilasok. A műtétet abbahagyva fölment a kórterembe, és elzavarta a nyilasokat.

1944

Október 15.

Októberben a szovjet csapatok már magyar területen harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán átkelés, Debrecen mellett a háború egyik legnagyobb tankcsatája). Sikertelen kiugrási kísérlet Horthy Miklós részéról, a Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc vezetésével átveszi a hatalmat. Felülvizsgálják a zsidó mentesítési kérelmeket. A háborús front eléri Magyarorzágot, az ország harcterületté válik.

1944

Menedékben

Novemberben ismétlődő figyelmeztetések nyomán elfogadja feleségével a menedékhelyet a Pannónia Szálló pincéjében, amelyet a hotelt vezető Pelczmanné Glück Maca, egykori betege ajánl fel. Az V. ker. Bálvány u.2. alatti bérházban lévő lakását bombatalálat éri, mindenük odaveszik (kéziratai, könyvei is).

1944

Budapest ostroma

December 25-én bezárul a szovjet ostromgyűrű Budapest körül. Megindul Budapest ostroma, 102 napon át tart („második Sztelingrád”).

1945

Halála

Ranschburg Pál 1945. január 12-én hal meg a Pannonia Hotel pincéjében, egy héttel Budapest felszabadulása előtt. Felesége 1945. január 23-án az az Apponyi-klinikán hunyt el, szintén vérhasfertőzésben.

1945

Véget érnek a harcok

Február 13-án Budapesten, április 4-én az egész ország területén véget érnek a harcok.