A három Ranschburg labor
Ranschburg Pál munkásságának bemutatása a három általa
vezetett labor tevékenységén keresztül
Ranschburg Pál nevével három laboratórium fonódott össze, életének különböző szakaszaiban. Az első Laboratóriumot a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvoskarán hozta létre, az 1898/99. tanévben – ez volt a Psychophysiológiai Laboratórium. Az 1902-es év az itt folyó munka végét jelentette, de egyúttal újjászületését is, mint M.Kir. Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium. A harmadik laboratórium a gróf Apponyi Albert Poliklinika Ideg és Elmeosztályán jött létre, ahol Ranschburg Pál főorvosként működött 1916 és 1943 között. A továbbiakban bemutatjuk a laborok történetét és ízelítőt adunk az ottani kutatásokról.
1. A PSYCHOPHYSIOLÓGIAI LABORATÓRIUM ÉS A HOMOGÉN GÁTLÁS FELFEDEZÉSE
A LABOR LÉTREJÖTTE
Ranschburg Pál diplomájának megszerzését követően díjtalan gyakornoki pozíciót kapott a Laufenauer Károly vezetése alatt álló Elmekórtani Klinikán és bekapcsolódott a tudományos kutatásokba. 1898-ban tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban és Svájcban. Ennek során megismerkedett Wilhelm Wundt lipcsei laboratóriumában folyó kutatásokkal. Laufenauer Károly professzor megbízásával 1898- 99-es tanévben alakította ki laboratóriumát az Elmekórtani Klinikához kapcsoltan , amelyet egy betege adományából szerelt fel műszerekkel.
Laufenauer orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyetemi tanár volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ranschburg Pált támogatta pályája kezdetén.
Laufenauer Károly
1948 – 1901
Laufenauer Károly
1948 – 1901
Ranschburg Pál saját fejlesztésű mnemométer készüléke
„1901 szeptemberétől 1902 májusáig kezdetben 7 fő, majd a csoportot bővítve összesen 11 fő bevonásával végzett méréseket. A kísérletek kilenc hónapon át tartottak, „amily idő alatt 660 emlékezeti számsor bemutatása és ismétlése történt” (Ranschburg, 1902). A kísérlet első szakaszában részt vevő 7 személy átlagéletkora 26 év: középiskolai tanár, klinikai tanársegéd, ügyvéd, törvényszéki bíró, akadémiát végzett kereskedő urak, valamint egy hölgy, aki kereskedelmi tanfolyamot végzett.”
A PSYCHOPHYSIOLÓGIAI LABORATÓRIUMBAN FOLYÓ EMLÉKEZETKÍSÉRLETEK ÉS A HOMOGÉN GÁTLÁS FELFEDEZÉSE
Ranschburg 1901-től kezdte saját útját járni a kutatásokban. Az elme működésére irányuló műszeres, egzakt vizsgálatok –amelyeknek módszereit Wundt laboratóriumában is tanulmányozhatta – újdonságot jelentettek. A vizsgálati eszközök legfontosabbika a saját fejlesztésű mnenométer volt (leírását lásd a kiállítás 2. szobájában).
A vizsgálatok közben felfigyelt egy általános emlékezeti jelenségre, amelyet homogén gátlásnak nevezett el.
A HOMOGÉN GÁTLÁS TÖRVÉNYSZERŰSÉGÉNEK MEGFOGALMAZÁSA RANSCHBURG PÁL SZAVAIVAL
A homogén gátlásra vonatkozó első publikáció 1902-ben jelent meg, német nyelven. A jelenség “Ranschburg Phenomen”, “Ranschburg effect” néven vált nemzetközileg ismertté.
Már 1901 ben a magyar filozófiai társaság első ülésén idézőjel a felfogásbeli tévedések törvényszerűsége címen tartott előadásomban közöltem kísérleteim váratlanul adódott eredményeként a következő tételt, melyet ellenőrző kísérleteim alapján már 1902 ben mint a szellemi tevékenység minden területén érvényes alaptörvény fogalmaztam meg:
A lélek egymással érintkező tartalmai és folyamatai érzetek képzetek akarások egymást önálló fejlődésükben annál kevésbé zavarják mennél eltérőbbek, és annál inkább, minél homogénebbek”
Forrás:
Ranschburg Pál „Az emberi tévedések törvényszerűségei. A magasabb szellemi működések helyes vagy téves voltát megszabó törvényekről ép fogyatékos és beteg állapotokban”, 1937, 8.o.
A HOMOGÉN GÁTLÁS BEMUTATÁSA A BÁRCZI GYULA KARON RENDEZETT KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL
A homogén gátlás kutatása összefonódott a mnemométerés a szópár módszer alkalmazásával (lsd a kiállítás 2. szobájának anyagát).
2. MAGYAR KIR. GYÓGYPEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUM – SZIMBIÓZISBAN A GYÓGYPEDAGÓGIÁVA
A laboratórium „Dr Sarbó Artúr, a neves ideggyógyász, és a „Dadogók és Hebegők Budapesti Gyógytanfolyamának” vezetője közbenjárására egy helyiséget kapott a siketnémák Festetics utcai intézetében, ahol saját laboratóriumot tudott kialakítani. 1906-ban laboratóriumában átköltözött az állami kisegítő iskola újonnan épült szomszédos Mosonyi utcai épületének négy helyiségébe, ahol a laboratórium és ennek utódai hosszú évtizedeken át működtek. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium egyes vezetői Ranschburg tehetségét és tudományos törekvéseinek jelentőségét már ekkor felismerték, és közbenjárásukra a Minisztérium Ranschburg számára erkölcsi támogatást biztosított. Ennek eredményeként a 1902 ben létrehozott laboratórium … államilag elismerten, a gyógypedagógiai intézmények részeként működhetett, majd 1906 ban a laboratórium hivatalosan is önálló állami intézménnyé vált.”
Forrás:
Illyés Sándor (1980). A Ranschburg-laboratórium példája, 258.o. In: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve, IX. Budapest, 257-266.
A LABOR LÉTREJÖTTE
Az Orvoskarról történt távozás után a Ranschburg laboratórium a gyógypedagógiai intézmények hálózatába került és a Mosonyi utcába, az első Állami Kisegítő Iskolával egy épületbe költözött. Ettől kezdve a laboratórium a gyógypedagógiával szimbiózisban működött.
Honnan kerültek ki a vizsgálati személyek?
„Egy-egy kísérleti szakaszban, amelyek az emlékezet, a figyelem és más funkciók mérésére irányultak, 80-100 gyermek vett részt. „Nagyon precízen óriási anyagra támaszkodott”, írta munkatársa Tóth Zoltán (1929). S hogy miként volt ez lehetséges? A laboratóriumot befogadó állami kisegítő iskolában összesen hat osztály működött, tanévenként 100 feletti tanulószámmal, de életkor és állapot szerint heterogén csoportokat alkotva. … A vizsgálatokban feltehetően a többi fővárosi állami gyógypedagógiai intézet gyógypedagógusai és tanulói is részt vettek. Ranschburg ugyanis nemcsak a laboratórium vezetője, a kutatások irányítója volt, továbbá tanított a gyógypedagógiai tanítóképzésben, de a székesfővárosban működő állami gyógypedagógiai tanintézetek szinte mindegyikében ő látta el az orvosi feladatokat is.”
Forrás:
Torda Ágnes (2020), 114.o.
KIK DOLGOZTAK A LABORATÓRIUMBAN?
„A laboratóriumban asszisztensek, tanítványok, kollégák sokasága dolgozott. Bőven találunk arra adatot, hogy a kutatásokhoz sokkal tágabb körben is keresték és fogadták az önkénteseket. Itt szükséges megemlíteni, hogy mindazok, akik a laboratóriumban hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak, emlékezéseikben kivétel nélkül hangsúlyozzák, milyen megtisztelő volt számukra Ranschburg munkatársának lenni.”
Forrás:
Torda Ágnes (2020), 114.o.
A LABORBAN FOLYÓ KUTATÓMUNKA
„A kezdetektől a világháború kitöréséig elsősorban az emlékezet, az olvasás, az írás és számolás kísérletes vizsgálatára módszereket dolgozott ki Ranschburg, de figyelemmel fordult a többi fajlagos elmeképesség vizsgálatának problémái felé is. A kutatás második szakaszában a normális, szub- és szupernormális gyermeki elmének a fizikai organizmus alkatával és funkcióival való kapcsolata érdekelte. Mindezeket keretbe foglalta a Ranschburg féle homogén gátlás törvényeinek egyre tökéletesebb kiépítése” (Schnell János, 1946).
ÉLTES MÁTYÁS – A KISEGÍTŐ ISKOLA IGAZGATÓJA
Éltes Mátyás gyógypedagógus, az első magyar kisegítő iskola igazgatója, a pszichológiai mérés (pszichometria) hazai úttörője volt. Ranschburg Pál munkatársaként 1911-ben lefordította a Binet – Simon intelligenciamérő eljárást. Erről először 1914-ben, a Magyar Gyerektanulmányi Társaság kísérleti szakosztályában számolt be. Ranschburggal együtt tanított a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, vezette a Gyógypedagógiai Tanácsadót, felelős szerkesztője volt a Magyar Gyógypedagógia című folyóiratnak és vezetőségi tagja a Magyar Gyógypedagógiai Társaságnak (1922-től). Aktív tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak, a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak és munkatársa A Gyermek című folyóiratnak.
Éltes Mátyás
1902 – 1936
Éltes Mátyás
1902 – 1936
Vértes O. József könyve
(1881 – 1953)
A PSYCHOPHYSIOLÓGIAI LABORATÓRIUMBAN FOLYÓ EMLÉKEZETKÍSÉRLETEK ÉS A HOMOGÉN GÁTLÁS FELFEDEZÉSE
Ranschburg 1901-től kezdte saját útját járni a kutatásokban. Az elme működésére irányuló műszeres, egzakt vizsgálatok –amelyeknek módszereit Wundt laboratóriumában is tanulmányozhatta – újdonságot jelentettek. A vizsgálati eszközök legfontosabbika a saját fejlesztésű mnenométer volt (leírását lásd a kiállítás 2. szobájában).
A vizsgálatok közben felfigyelt egy általános emlékezeti jelenségre, amelyet homogén gátlásnak nevezett el.
“ A gyógyító pedagógia elvei és módszerei éppen nem egzotikumok, sőt merem állítani, hogy legtöbbjük a normális gyermekek nevelésében is nagyon elkelne, hiszen egyrészt a legmodernebb pedagógiai gondolatokat valósítják meg, másrészt pedig az ideges gyermek korunkban, sajnos éppen nem szórványos jelenség: ott van minden iskola minden padjában és a jövő érdekében jó volna a mai sablontanítás és «nevelés» helyett legalább egy kis helyet szorítani iskolarendszerünkben annak a sok okos és megszívlelendő gondolatnak, melyeket Vértes József ebben a könyvében felvet.”
Forrás:
Révay József Vértes O. József Az ideges gyermek c. könyvéről, a Nyugatban, 1922, 13-14-es szám
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00320/09719.htm
SZONDI LIPÓT A RANSCHBURG LABORATÓRIUMBAN
Szondi ideg- és elmeorvos volt, az első világháborúban katonaorvosként szolgált. Pályakezdő éveit az Apponyi Poliklinikán és a Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratóriumban Ranschburg Pál mellett töltötte. Asszisztenseként alkattani és örökléstani kutatásokban vett részt, gyengeelméjű gyerekeket kezdett vizsgálni a „biológiai szélsőséges variánsok” szempontjából. Szondi Az 1930-as években kidolgozta a sorsanalízist és az ahhoz kapcsolódó Szondi tesztet, amelyről híressé vált. 1944-ben elhagyta Magyarországot, Svájcban kapott menedékjogot.
Szondi Lipót
1893 – 1986
Szondi Lipót
1893 – 1986
SZONDI LIPÓT BEADVÁNYA RANSCHBURG PÁLHOZ, 1924 JÚLIUS 9.
Forrás:
Révay József Vértes O. József Az ideges gyermek c. könyvéről, a Nyugatban, 1922, 13-14-es szám
https://epa.oszk.hu/00000/00022/00320/09719.htm
TUDÓSÍTÁS A M. KIR.
GYÓGYPEDAGÓGIAI ÉS “PSZIHOLÓGIAI” LABORATÓRIUM
25 ÉVES JUBILEUMÁRÓL
A MAGYAR KIRÁLYI GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUM 25. ÉVES JUBILEUMA AZ ORVOSSZÖVETSÉGBEN
1929 április 28.
Az asztalnál jobbról balra: dr. Tóth Zoltán, báró Korányi Sándor, gróf Apponyi Albert, Kornis Gyula államtitkár, dr. Ranschburg Pál.
Forrás:
Magyar Nemzeti Múzeum
https://www.omnia.ie/index.php?navigation_function=2&navigation_item=%2F2064401%2F_mnm_MNMMUSEUM732989&repid=1
„Egyik asszisztense visszaemlékezésében külön említi, hogy a külföldről érkezett tudóstársak mennyire elámultak, amikor megismerkedtek a Királyi Laboratórium adottságaival. A Keleti pályaudvartól pár száz méterre, a belvárosi házaktól távol, a Mosonyi utcai börtönnel szemben lévő épületbe érkeztek, ahonnan rálátás nyílt a Fiumei úti temetőre. Nem éppen szokványos elhelyezése egy tudományos műhelynek… Ranschburg nemzetközi kapcsolatai, túlzás nélkül állíthatjuk, Szentpétervártól Párizsig, Londonig terjedtek, s ezt csak erősítette nagyszámú német nyelvű közleménye. Így nevét ismerte a hasonló területen dolgozók többsége. “
Forrás:
Torda Ágnes (2020), 116. o.
A LABORATÓRIUM JELENTŐSÉGE
A laboratórium fennállásának huszonöt éve alatt 200-250 tudományos közlemény jelent meg a laboratóriumhoz kötődő szerzőktől. Ebben a termékeny, az orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai nézőpontokat integráló kutatói közösségben meghatározó volt Ranschburg személyes hatása és példamutatása.
Ranschburg számára fontos volt az a megbecsülés, amelyet a vezetése alatt álló intézmény a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium részéről élvezett .. Az erkölcsi elismerésen túlmenően azonban a laboratórium az első időkben semmilyen és a későbbiekben is csak igen szerény állami anyagi támogatásban részesült. A laboratórium munkatársai kutatómunkájukat évtizedeken át anyagi ellenszolgáltatás nélkül vagy jelképes fizetésért, kenyérkereső orvosi tanári foglalkozásuk mellett napi szabadidejükben végezték.
RANSCHBURG PÁL JELENTÉSE A VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUMHOZ A PSZICHOLÓGIAI LABORATÓRIUM ANYAGI NEHÉZSÉGEIRŐL
BUDAPEST 1924 JÚLIUS 7
Forrás:
(Az MTA Pszichológiai Intézetében őrzött irat)
3. LABORATÓRIUM AZ APPONYI KLINIKÁN
Ranschburg harmadik laboratóriuma a gróf Apponyi Albert Poliklinika Ideg és Elmeosztályán jött létre, ahol fizetett állásokban orvosi munkát végzett Kaufmann Irén, Krausz Sára, György Júlia, Frankl Samu. Velük dolgozott Weisz Alfonzné doktornő, báró Hercog Mór elsőszülött gyermeke, Weisz Manfréd iparbáró fiának, Alfonznak a felesége, aki a laboratóriumban Ranschburg irányításával ikerkutatásokkal foglalkozott. Friss szellemiségű, új alkotó közösség szerveződött körötte. E közösség tagjai közül többen, túlélve a történelem viharait, hírmondói lettek a Ranschburg laboratóriumnak.
(Torda Ágnes ismerteti 2020-as tanulmányában.)
A Gyógypedagógiai Psychológiai Magyar Királyi Laboratóriumvezetésétől Ranschburg 1926-ban visszavonult.
Szondi Lipót a Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani
Laboratórium vezetésére kapott megbízatást.
Érdekesség, hogy az intézmény (a Ranschburg-laboratórium) később két, ma is működő intézmény szimbolikus alapjául szolgált: egyik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Pszichológiai Laboratóriuma, másik az MTA Pszichológiai Kutatóintézete. Mindkét intézmény egyaránt saját megalapítóját látja Ranschburgban, s tevékenységüket az ő gyógypedagógiai laboratóriumára vezetik vissza.
4. A RANSCHBURG–LABORATÓRIUMOK UTÓDINTÉZMÉNYEI
Ranschburg 1926-ban megvált a laboratórium közvetlen vezetésétől. Ezt követően a laboratórium két ágra oszlott: Schnell János 1929 ben megszervezte az Állami Gyógypedagógiai Nevelési Tanácsadót, Szondi Lipót pedig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratóriumát. A Schnell által vezetett intézetből alakult ki (többféle változást követően) az MTA Pszichológiai Intézete, Szondi laboratóriuma pedig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pszichológiai Tanszékének jogelődje. Az átszervezésekkel az intézet munkásságának experimentális jellege háttérbe szorult, a Ranschburg laboratórium tudományos arculatának példája azonban tovább élt.
RANSCHBURG PÁL BEADVÁNYA A VALLÁS ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTERHEZ, AMELYBEN BEJELENTI LEMONDÁSÁT A LABORATÓRIUM VEZETÉSÉRŐL
BUDAPEST 1925 NOV.6.
Forrás:
(Az MTA Pszichológiai Intézetében őrzött irat)
A HÁROM RANSCHBURG LABORATÓRIUM ÉS AZ UTÓDINTÉZMÉNYEK
Ranschburg Pál egyedülállóan integratív, a magyar pszichológia alakulását döntően meghatározó munkásságot fejtett ki, amelyben az orvoslás, elmeorvoslás, kísérleti pszichológia, gyógypedagógiai pszichológia, gyermeklélektan, gyermekvédelem elméleti problémakörei és gyakorlati feladatai összefonódtak. Orvosok, pszichológusok és gyógypedagusok generációi vitték tovább ezt a szellemi hagyatékot.
A kiállításhoz felhasznált irodalom
Torda Ágnes (1995). Egy tudományos műhely létrejötte a századfordulón. In: Kiss György (szerk.). Pszichológia Magyarországon,
Budapest, OPKM, 31-55. o.
Torda Ágnes (1995) Ranschburg Pál pályakezdése. in: Zászkaliczky Péter (szerk.). „Önmagában véve senki sem…” – Tanulmányok a Gyógypedagógiai pszichológia és határtudományainak köréből. Lányiné Engelmayer Ágnes 65. születésnapjára, Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 45-60 p.
Torda Ágnes (2020). A Magyar Királyi Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium befogadó világa. Ranschburg hatása a magyar gyógypedagógia korai fejlődésére. 114.o. In: Szokolszky Ágnes és Takács István (szerk.). „Non omnis moriar” Ranschburg Pál emlékkötet, 107-122, Budapest, Flaccus Kiadó
Ranschburg, Ágnes Hildegard (2014 november 29). Történelmi üvegcserepek. Ranschburg rabbi léptei nyomán. Liget Műhely. https://ligetmuhely.com/liget/tortenelmi-uvegcserepek/
Ranschburg Ágnes Hildegard „Ranschburg Pál életútja családi, levéltári és szakirodalmi adatok egybevetése alapján” In: Szokolszky Ágnes és Takács István (szerk.). „Non omnis moriar” Ranschburg Pál emlékkötet, Budapest, Flaccus Kiadó, 25-33.
Illyés Sándor (1980). A Ranschburg-laboratórium példája. In: A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola évkönyve, IX. Budapest,
257-266.