Magyar Pszichológiatörténet
Az individuálpszichológia története Magyarországon
1.1 BÉCS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
Bécsi életkép az Opera előtt, a századfordulón.
Forrás: https://www.bygonely.com/vienna-at-the-turn-of-the-20th-century/
Alfred Adler életének fő színtere, a Monarchia fővárosa vibráló, sokszínű, inspiráló szellemi központ volt. Az I. világháborút követő összeomlás utáni “Vörös Bécs” egyedülálló baloldali társadalmi kísérletet jelentett, amit azután a “Fekete Bécs”, a város fasizálódó, antiszemita arca váltott fel 1934-et követően. A németek 1938 március 12-én bevonultak az országba (Anschluss) és ellenállás nélkül, sokhelyütt (így Bécsben is) a lakosság üdvözlése mellett megszállták az országot. Elszabadult a zsidó lakosság terrorizálása.
A MONARCHIA FŐVÁROSA, A MODERNITÁS SZÍNHELYE
– a bécsi szecesszió egyik fő alkotása. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/15817/102/
“Here the battle raged: about the unconscious, about dreams, about new music, the new way of seeing, the new architecture, the new logic, the new morality.”
Forrás: https://www.cliomuse.com/woman-in-gold-pt2-the-vienna-scene-in-early-20th-century-vienna.html
A századfordulón Bécs egyszerre volt konzervatív császárváros, kulturális olvasztótégely, és az előretörő modernitás egyik jelentős szülőhelye. Az irodalomban (Rilke, Kafka, Roth, Musil, Zweig), a zenében (Mahler, Schönberg, a festészetben (Klimt, Schiele , Kokoschka), a filozófiában (Wittgenstein és a “Bécsi Kör” filozófusai), és a pszichológiában Sigmund Freud és követői robbantak be a köztudatba új világszemlélettel.
A ZSIDÓSÁG BÉCSBEN
A gazdasági, vallási és társadalmi szabadság következtében a bécsi zsidó népesség létszáma a 19. században rohamosan növekedett. A század végén 180 ezer lakos mondta magát zsidónak. A 19. század végén antiszemita hullám söpört végig a városon a polgármester Karl Lueger vezetésével. Mindezek ellenére Bécs kulturális világvárosi rangjában a szellemi elitet képviselő zsidóság fontos szerepet játszott.
„Mi itt Bécsben antiszemiták vagyunk, de gyilkolni, agyonverni nincs szándékunk. Csak ha a zsidók fenyegetnék országunkat, akkor nem ismernénk irgalmat.”
Karl Lueger bécsi polgármester beszédéből.
Forrás: https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/hirek-lapszemle/egyre-kinosabb-a-becsieknek-karl-lueger
Gustav Mahler
Sigmond Freud
1.2 ADLER BÉCSBEN. TALÁLKOZÁS ÉS SZAKÍTÁS FREUDDAL
CSALÁD, PÁLYAINDULÁS
Alfred Adler Bécsben, 1870 február 7-én második gyermekként született egy vallását nem gyakorló magyar zsidó gabonakereskedő fiaként. Hároméves korában egyik öccse mellette halt meg az ágyban. Angolkórja miatt csak négyévesen kezdett járni, ötévesen majdnem meghalt tüdőgyulladásban. Ezek a traumák keltették fel érdeklődését az orvostudomány iránt. 1895-ben orvosi diplomát szerzett a bécsi orvosegyetemen.
Orvosként Bécs egyik külvárosában dolgozott, ahol pácienseinek nagy része a cirkusz tagjai közül került ki. Felfigyelt arra, hogy gyermekkori gyengeségeiket, testi deformitásaikat miként győzték le. Ezek a tapasztalatok alapozták meg két későbbi kulcsfogalmát: a kisebbrendűségi érzést és a kompenzációra törekvést.
A fiatal Adler (1900 előtt).
Forrás: Classical Adlerian Photograph Gallery, http://www.adlerian.us/Page1b.htm
HÁZASSÁG, SZOCIALISTA IRÁNYULTSÁG
Adler feleségével, Raisa Timofeyevna Adlerrel.
Kép: https://fraueninbewegung.onb.ac.at/node/2106
Adler az egyetemen összebarátkozott baloldali diákok egy csoportjával. Köztük volt későbbi felesége, a vagyonos orosz zsidó családból származó, bolsevik feminista Raissa Tyimofejevna Epstein, aki azért költözötta a cári Oroszországból Bécsbe, hogy ott egyetemre járhasson (erre hazájában a nőknek nem volt lehetőségük). Négy gyermekük született.
Raissa politikai aktivista volt, belépett az osztrák kommunista pártba. Nézetei hatással voltak férjére, aki bár szocialista beállítottságú volt, a bolsevik eszméket nem tette magáévá. Baráti körükbe tartozott Leon Trockij, aki ekkor Bécsben élt.
Raissa Adler négy gyermekükkel:
Valentine, Alexandra, Cornelia (Nelly), Kurt, 1914 körül. Forrás: Classical Adlerian Photograph Gallery, http://www.adlerian.us/Page1b.htm
Az Adler család vidéki háza Salmannsdorfban
(1926-1931). Forrás: Classical Adlerian Photograph Gallery, http://www.adlerian.us/Page1b.htm
FREUD VONZÁSÁBAN
1902-ben Freud a Bécsi Orvosegyesületben adott elő, ahol nézetei gúnyos fogadtatást kaptak. A jelenlévő Adler kiállt Freud mellett. Ezután Freud meghívta a híveiből álló Szerdai Pszichológiai Társaságba, amelyet lakásán tartott. Adler megbecsült tagja lett a Freud körüli szellemi körnek.
Freud levele Adlernek, 1902.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bécsi_Pszichoanalitikus_Társaság
Freud lakása a Berggasse 19. alatt, ahol az első pszichoanalitikus gyűléseket tartották.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bécsi_Pszichoanalitikus_Társaság
SZAKÍTÁS FREUD-DAL
A következő években Adler aktív tagja volt a Társaságnak, de egyre inkább kiderült, hogy önálló gondolatai nem férnek meg Freud nézeteivel. Adler megkérdőjelezte a neurózisok okaként az elfojtott szexuális libido, és általában a szexuális ösztön elsődlegességét. Egyre inkább a kisebbrendűségi érzés megtapasztalásából eredő kompenzációs törekvéseket látta meghatározónak. A marxizmussal szimpatizáló írásai sem váltottak ki helyeslést a freudi körből.
Freud 1908-ban újjászervezte társaságát, amely ettől kezdve a Bécsi Pszichoanalitikus Társaság nevet viselte. 1910-ben még Adlert jelölte elnöknek, 1911-ben azonban megtörtént a nyílt szakítás. A rákövetkező éveket ellenséges viszony jellemezte Freud körében az IP irányában.
C.P.Bankart könyvéből
(Talking Cures: A history of Western and Eastern psychotherapies. (Pacific Grove, 1997, 81.o.)
AZ INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG
A Café Central Bécs belvárosában.
1912-ben Adler követőivel megalakította az Individuálpszichológiai Társaságot. A tagok gyakran a Café Central-ban találkoztak (ahol az 1910-es évek elején nem egyszer Trockij és Hitler is megfordult).
Ernest Jones visszaemlékezése
Az idézet forrása: https://spartacus-educational.com/USAadlerA.htm
AZ INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIA KIBONTAKOZÁSA
Adler tevékenységét megakasztotta az első világháborús katonaorvosi szolgálat. A háború alatti és utáni tömeges szenvedés megtapasztalása azonban még inkább megerősítették szociális elkötelezettségét és azt a törekvését, hogy a pszichológia tényleges segítséget nyújtson a közembereknek. Gondolkodásában előtérbe került a “közösségi érzés” (Gemeinschaftsgefühl) mint meghatározó pszichológiai fogalom és gondolatainak reformpedagógiai alkalmazása.
A háború vége a Monarchia bukását eredményezte. A népesség éhezett, a gazdaság összeomlott. Ezek között a körülmények között, az 1919 májusi választások során szocialista polgármester került Bécs élére (“Vörös Bécs”, lásd feljebb).
Adler rendkívüli népszerűségre és befolyásra tett szert a szocialista kormányzás alatt. Tanácsadóként vett részt az okatás- és egészségügyi reformok megvalósításában. Az individuálpszichológia (IP) virágzásnak indult.
Alfred Adler, mint katonaorvos.
Forrás: Classical Adlerian Photograph Gallery, http://www.adlerian.us/Page1b.htm
1914-ben megjelent a Bécsi Individuálpszichológiai Egyesület első kiadványa Adler és Furtmüller szerkesztésében, Gyógyítani és nevelni címmel.
Az 1920-as évektől megjelent a Zeitschrift für Individualpsychologie folyóirat, ahol az IP követői publikálhattak. Ma is létezik, a német, az osztrák és a svájci IP-követők közös folyóirataként.
1931-től individuálpszichológiai kísérleti iskola működött Bécs munkáskerületében, 1100 diák és 44 tanító részvételével. Ez hamarosan nemzetközi hírű reformiskola lett, a “munkaiskola” egyik modelljét képviselte. Nagy teret adott a diákautonómiának és a diák-pedagógus együttműködésnek.
Adler és munkatársai rendszeresen oktattak. Iskolákban szülők, pedagógusok, diákok bevomásával nagyszabású nyilvános esetmegbeszéléseket tartottak, problematikus gyermekek részvételével.
Jelentős publikációk: 1926-ban megjelent Erwin Wexberg szerkesztésében Handbuch der Individualpsychologie, 1927-ben megjelent az Emberismeret c. könyv Adler előadás sorozatéát foglalta össze (később 7 nyelvre lefordították).
1930-ban Adlert Bécs díszpolgárává avatták.
PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÓ KLINIKÁK
1920-ban Adler megnyitotta első gyermekpszichológiai klinikáját (Klinik für Kinderpsychologie)”, amely a gyermekpszichiátriai, iskolapszichológiai szakrendelések és nevelési tanácsadók közös ősének tekinthetők (Csorba János közlése).
Hamarosan több ilyen intézmény nyílt iskolákban, vagy egyéb intézményekben. Számuk néhány év alatt elérte a 30-at csak Bécsben. Gyakran tartottak ezekben az intézményekben tanácsadást szülőknek, pedagógusoknak. A klinikák Ausztria-szerte elterjedtek.
Adler több országban előadásokat tartott és tanítványokat szerzett. Követőin keresztül klinikák nyíltak a weimari Németországban (Berlinben, Münchenben), Zürichben, Hollandiában, Csehországban és Magyarországon is.
Phillys Bottome, Alfred Adler: Apostle of Freedom, 129. Idézi Arnold(2022). https://digitalcommons.library.uab.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1118&context=etd-collection
Feszültségek
Adler és követői között többféle feszültség is megjelent. A bolsevista követőknek (beleértve feleségét is) nem tetszett, hogy Adler nem értett egyet a psziché gazdasági meghatározottságával, a közösségi érzés proletárokra vonatkoztatásával, illetve magával a bolsevizmussal és a bolsevik forradalommal 1917-ben.
Viktor Frankl a “közösségi érzés” (Gemeinschaftsgefühl) túlzott előtérbe kerülését rosszallta Adler tanaiban, féltve a személyes értelemkeresés és szabadság helyét a személyiség értelmezésében. Mások elméletibb, tudományosabb alapokat szerettek volna látni az individuálpszichológiában.
Adler intoleránsabbá vált azokkal szemben, akik bírálták őt. Viktor Frankl-t kizárta az Individuálpszichológiai Társaságból.
V.ö.Arnold, E.T. (2022). „The Cloak of Social Feeling”: Alfred Adler’s Gemeinschaftsgefuhl in Practice and Memory. (Thesis) https://digitalcommons.library.uab.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1118&context=etd-collection 30- 40.o.
„I do not agree with all that Adler teaches. Not that I am against his main principles of Individual Psychology, but I think these matters have an economic basis and should be dealt with politically, and my husband does not.”.
Raissa Adlert idézi Phyllis Bottome, “Frau Dr. Adler (Mrs. Raissa Adler),” Journal of Individual Psychology 18, no. 2 (1962): 182.
EMIGRÁCIÓ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA
1921-től kezdve Adler gyakran látogatott az Egyesült Államokba előadóként. 1927-től pedig “visiting professor” pozícióba került a Columbia Egyetemen New Yorkban.
A fasizmus előretörévével az Adler-klinikákat Ausztriában és Németországban bezárták, bár volt amelyik tovább működött náci ideológia mellett.
1935-ben összetört szívvel hagyta el családjával együtt Bécset. Többet nem látta viszont szülővárosát.
Viszont meleg fogadtatásra talált Amerikában, ahol előadókörutakat tett tanainak terjesztése érdekében, nagy érdeklődés mellett. Hatása hosszabb távon is érvényesült a “child guidance” kilinikák elterjedésében.
Statue of Liberty, Ellis Island, New York.
Forrás: https://www.voanews.com/a/new-statue-of-liberty-museum-honors-the-immigrant-experience/4672082.html
TRAGIKUS FEJLEMÉNYEK
1937-ben Adler előadó körútra indult Hollandiába és Skóciába. A terv szerint ezután Párizsban csatlakozott volna feleségéhez, aki Alexandra nevű lányukkal ott várt rá. Azt is tervezte, hogy Párizst követően meglátogatják a Szovjetunióban élő lányukat, Valeria (Vali) Adlert, aki magyar származású férjével kommunista meggyőződését követve 1933-ban költözött oda. Egy ideje nem kaptak tőle levelet, ami a szovjet viszonyok ismeretében Adlert aggodalommal töltötte el.
Minderre nem került sor, mert 1937 május 28-án, a skót előadóúton Adler szívrohamban hirtelen elhalálozott. Hamvasztására Aberdeenben került sor családtagok részvétele nélkül. A hamvakért senki sem jelentkezett, elfeledve tárolták egészen 2011-ig, amikor valaki véletlenül azonosította a hamvakat.
Valeria Adlert 1937 január 22-én férjével együtt letartóztatták, majd illegális trockista tevékenység vádjával elítélték és a Gulagra deportálták, ahol 1942 Július 6-án halt meg. 1952-ben Albert Einstein petíciót intézett a szovjet vezetőkhöz annak érdekében, hogy Valentin Adlerről információt adjanak. A válaszból derült ki, hogy Valentin Adler 10 évvel korábban meghalt. Édesanyja, Raissa Adler 1962-ben New Yorkban hunyt el.
Források: The Guardian, 2011.Apr. 10.Ashes of psychoanalysis co-founder Alfred Adler traced
https://www.theguardian.com/uk/2011/apr/10/alfred-adler-ashes-found-Edinburgh https://en.wikipedia.org/wiki/Valentine_Adler
GYERMEKEI SORSA
Lánya, Valentin Adler 1919-20-ban belépett az osztrák, majd a német kommunista pártba. 1933-ban férjével, a magyar Sas Gyulával a Szovjetunióba emigrált és újságíróként dolgozott 1937-es letartóztatásáig. A Gulagra deportálták, ahol 1942-ben elhunyt.
Másik lánya, Alexander Adler neurológus – pszichiáter lett az Egyesült Államokban, ahová a családdal 1935-ben emigrált. Továbbvitte édeasapja szellemi hagyatékát a New Yorkban működő Alfred Adler Clinic orvosigazgatójaként. 1938-ben létrehozta a Journal of Psychology folyóiratot.
Fia, Kurt Alfred Adler pszichiáter lett az Egyesült Államokban, ahol 1935 óta élt. A manhattani Alfred Adler Institute igazgatójaként dolgozott 45 éven át. 90 évesen, 1995-ben élettörténet interjút adott (“An interview with Kurt Adler (1905-1997)”. Elérhető: http://www.adlerian.us/kurt-90.htm)
Legkisebb lánya, Cornelia Adler színésznő lett, Ausztriában élt.
Alfred Adler, mint katonaorvos.
Forrás: Classical Adlerian Photograph Gallery, http://www.adlerian.us/Page1b.htm
Marosi Máday István (1995/1941) idézi Adlert “ Individuálpszichológia” c. munkájában
Alfred Adler (2024/1931). Ezt jelentse az élet,
Gabo Pszichológia, Budapest, 17.o.
AZ INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIA ALAPTÉZISEI ÉS PROGRAMJA
EMBERKÉP
EGÉSZLEGESSÉG. Az egyén egészlegesen kell értelmezni (Gestalt), erre utal az Adler által választott név: individuálpszichológia (in-divide = oszthatatlan). A jellem, az emberi lélek minden tulajdonsága a ”központosított ÉN szolgálatában áll. Test és lélek egységet alkot, „a lélek a test által beszél”. Az egyén környezetével is egészet alkot, anélkül nem lehet megérteni. Az individuálpszichológiának nem a társaslélektan az ellentéte, hanem az elemekre bontó lélektan. A személyiség egészét mozgató diszpozíciókat kell kutatni, nem a lelki élet egyes élményeit.
Az élővilág általános rendje a célirányosság, a cél felé törekvés (finalizmus). Az ember jellemét, egyéniségét tudatos és tudattalan CÉLJAI határozzák meg. A lelki életben nem az okok, hanem a célok az uralkodók. A gyermekkori hatások lényegesek, de egészében nem determinálóak. Az ember önalakító lény, akire a környezeti behatások attól függően hatnak, hogy hogyan értelmezi azokat, milyen jelentést tulajdonít azoknak.
A pszichológiai folyamatok alapja az ÖNÉRTÉKELÉS. A különböző fogyatékosságaink által megélt KISEBBÉRTÉKŰSÉGI ÉRZÉS jelentős hajtóereje a fejlődésnek mert a „FÖLÉNYÉRZÉS” (tökéletesedés) elérésére ösztönöz. Ennek eszköze a KOMPENZÁCIÓ. A kompenzáció a testi szervek működésében is megfigyelhető (ha pl. az egyik vese elégtelen, a másik erőteljesebben működik (szervi fogyatékosság kompenzáció). Legfelső szinten a lelki folyamatok irányítják a kompenzációt (a dadogó Demoszthenész például kiváló szónokká képezte magát).
Az emberre jellemző ÉLETSTÍLUS az életről és magunkról alkotott alapvető elképzeléseket az életfeladatok és problémák tipikus megközelítési módját jelenti (Ki vagyok én?- énkép; Milyennek kéne lennem?- énideál; Milyen hely a világ?- világkép; Mi helyes és mi helytelen?- személyes erkölcs). Gyökerei kora gyermekkorra nyúlnak vissza, szerepet játszik benne a SZÜLETÉSI SORREND. Ha kialakult, nehezen, de változtatható. Az ember egy magatartást szervező-szabályzó jelmondattal tudja saját életstílusát jellemezni. (Adler saját mondata: „Az élet érelme a szolgálat”.)
Az ember meghatározó jellemzője a közösséghez tartozás, az együttműködés, a „KÖZÖSSÉGI ÉRZÉS ” (Gemeinschaftsgefühl). Az egészséges lelki fejlődéshez a közösségi érzés kifejlődése szükséges. Az embertársak iránti elfogadás és szeretet jelentést ad az életnek. A család és a szülőség a szeretet kiteljesedése. A vallás keretet adhat a szeretetérzésnek és a tökéletesedés igényének.
1912-ben Adler követőivel megalakította az Individuálpszichológiai Társaságot. A tagok gyakran a Café Central-ban találkoztak (ahol az 1910-es évek elején nem egyszer Trockij és Hitler is megfordult).
Máday István Individuálpszichológia 1991/1941, 15.o.
GYERMEKLÉLEKTAN, PEDAGÓGIA
Olyan nevelési környezetre van szükség, amelyben a gyermek kényszer nélkül, egyenértékűen, kooperációra képesen érheti el fejlődését szolgáló céljait, gyakorolhatja önmaga irányítását. A nevelő a gyermek bátorításával, ösztönzésével, közösség felé orientálásával, kompromisszumok kötésére való nevelésével, modellnyújtással segítheti elő, hogy az egyén később meg tudjon küzdeni életfeladataival. A BÁTORÍTÓ NEVELÉS preventív módon megelőzi a komolyabb pszichés problémák kialakulását. Előadásokon, esetmegbeszéléseken, tanácsadáson keresztül minél több szülőt és pedagógust kell elérni és megismertetni velük a bátorításon, közösségi érzésen és pozitív önértékelésen alapuló individuálpszichológiai nevelés alapelveit és módszereit.
A NEURÓZISOK OKAI
Neurózisok és személyiségtorzulások az “elbátortalanított életstílus” talaján alakulhatnak ki. Azaz, az “ideges tünetek” és megbetegedések a nevelési hibákból vezethetőek le. Jellemző a hárító mechanizmusok megjelenése és az emberekhez való viszony, a közösségi érzés elakadása vagy torzulása. Az egyénnél alacsonyrendűségi komplexus alakul ki, amelyben megragad, visszahúzódik, vagy amit irreális fölényérzettel kompenzál.
TERÁPIA
Az individuálpszichológiai terápia tudatosítja a pszichés problémák mögött meghúzódó okokat, amelyek gyakran az önértékelési problémákban és az életstílusban gyökereznek. Igyekszik az egyént képessé tenni életstílusának korrekciójára, megalapozatlan előfeltevéseinek elvetésére, az emberekhez és a társadalomhoz való adaptív kapcsolódásra, a sikerekhez vezető, én-erősítő életcélok és jelentések megfogalmazására és megvalósítására. A terápiának elő kellsegítenie a felelősségvállalás és elköteleződés képességének fejlődését. A mentálisan egészséges személy tisztában van gyengeségeivel, és a társadalom által elfogadható módon igyekszik azokat kompenzálni. Gyengeségeink ilyen módon kiemelkedő teljesítményekhez vezethetnek.
Adler volt az első, aki a terápiás ülések során a fekvő helyzetet helyettesítette a szemtől szembe helyzettel. A kliens nem “beteg”, hanem egyenrangú partner. Az adleri terápia a freudi mélylélektan dominanciája miatt sokáig kevésbé terjedt el.
Idézetek Adlertől
„Ne a rosszat üldözd, hanem a jót terjeszd.
Az érzelmek kormányozhatók.
Nem az a fontos, amit magunkkal hozunk a világba, hanem az amit csinálunk belőle.
Ha gyermekednek javát akarod, állítsd nehézségek elé.”
Adler (1931) What Life Could Mean to You. Idézi Stepp, 2011.
https://www.vision.org/alfred-adler-psychology-change-441
Adler és Jahn (1933). Religion and Individual Psychology
(a book coauthored with Lutheran minister Ernst Jahn). Idézi Stepp, 2011.
https://www.vision.org/alfred-adler-psychology-change-441
PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÁS A GYAKORLATBAN
Adler arra törekedett, hogy a pszichológiai ellátás egyszerűsödjön és elérhetővé váljon a közemberek számára. Az individuálpszichológiai klinikákon a freudi pszichoanalitikus terápiával szemben a rövidebb távon jelentkező, a tudatosságon keresztül elérhető változások előidézése lett a cél.
A klinikákon a családok életét széles körben érintő témákban (egészségügyi, szociális, gyermeknevelési, pályaválasztási, érzelmi-kapcsolati problémák) lehetett szakemberekkel konzultálni. Az üléseken gyakran az egész család részt vett.
Adler hatása egybeforrt a progresszív nevelési mozgalom előretörésével. Az Egyesült Államokban már az 1920-as évektől kezdve létesültek ”child guidance” klinikák. Ez a mozgalom könnyen integrálta az adleri individuálpszichológiát.
Tanácsadás egy klinikán.
Forrás: https://www.findandconnect.gov.au/entity/child-guidance-clinics/
ADLER TANAINAK FELHASZNÁLÁSA A NÁCI NÉMETORSZÁGBAN
A náci rezsim gyors úton kívánt egy új árja pszichológát megteremteni. Ennek során átértelmezve felhasználtak korábbi pszichológiai fogalmakat és elméleteket is, mégha zsidó pszichológusoktól származtak is.
Adler követői közül néhányan az új követelményeknek megfelelően értelmezték az adleri tanításokat. Például Matthias Göring pszichiáter (Hermann Göring rokona) a Német Orvosi és Pszichoterápiás Társaság élére kerülve dolgozott az “új német lélektudomány” keretein. Ennek érdekében felhasználta Adler Gemeinschaftsgefühl (közösségi érzés) fogalmát, összeboronálva azt a náci értelmezésű Volksgemeinschaft (nép- és fajközösség) fogalmával, hangoztatva a közösségnek alárendelt egyént és a közösség szolgálatának fontosságát.
Vö.ö. Arnold (2022) 4. fejezet .
ADLER MEGÍTÉLÉSE A SZOVJETÚNIÓBAN
A bolsevikok – köztük Adler volt tanítványai is,már az 1917-es forradalom előtt meghirdették, hogy nincs helye a politikailag semleges pszichológiának. Manès Sperber, Adler tanítványa és korábbi barátja, a berlini Individuálpszichológiai Társaság vezetője és a Kommunista Internacionálé munkatársa, 1932-ben elítélte Adlert. Igaz, hogy Adler szimpatizál a marxizmussal, írta, de valójában kispolgári nézeteket vall, amiket a szociáldemokraták (akiket a bolsevikok ekkor már fő ellenségnek tartottak) karolnak fel. Sperber odáig ment, hogy kijelentette, az adleri tanok a szociálfasizmus eszözei lettek.
Vö.ö. Manés Sperber, 1932. “The Present State of Psychology,” Fachgruppe Für Dialetisch Materialische Psychologie, 1932. Idézi Arnold (2022) 67.o.
A Szovjetúnióban az 1930-as évek elején betiltották Adler tanait a Freud-i pszichoanalízissel együtt mint burzsoá nézetet, baloldali és közösségi vonásai ellenére.
ADLER HATÁSA A PSZICHOLÓGIÁRA