Bálint Alice
(Székely-Kovács Alice)

 

1898. június 16. (Budapest) –
1939. augusztus 29. (Manchester, UK)

Pszichoanalitikus, gyermekpszichológus. Székely (Spitzer) Zsigmond és Prosznitz Vilma (a pszichoanalitikus Kovács Vilma) gyermekeként született. Édesanyja Ferenczi Sándor közvetlen munkatársa volt Ferenczi 1933-ban bekövetkezett haláláig. Apja halála után édesanyja újra férjhez ment. Az új férj, Kovács Frigyes örökbe fogadta őt, ezt követően, hivatalos neve Székely-Kovács Alice lett. A budapesti egyetemen matematikát tanult, de fő érdeklődési területe az antropológia és a pedagógia volt. Hallgatott jogot is Bécsben. 1921-ben házasságot kötött a pszichoanalitikus Bálint Mihállyal. A Magyarországon uralkodó antiszemita légkör elől férjével Berlinbe emigráltak. Mindketten Hans Sachsnál kezdték pszichoanalízisüket. Bálint Alice közben a berlini egyetemen etnológiát hallgatott. 1924-ben visszatértek Budapestre. A pszichoanalitikusi kiképzést Ferenczi Sándornál fejezte be. Elsősorban pedagógiai problémák, a nevelés elmélete foglalkoztatta. Analitikus munkája során főleg gyermekpszichológiai témákkal foglalkozott. Széles körű ismeretterjesztő és tanácsadó tevekénységet folytatott. A Gyermeknevelés című folyóirat egyik tanácsadója volt. A gyermek biológiai, testi fejlődésében is meghatározó jelentőséget tulajdonított az édesanyának, az anya-gyermek kapcsolatnak. A Bálint házaspár a magyarországi zsidótörvények hatására az angliai Manchesterbe emigrált. Néhány hónappal az emigrációt követően, 40 éves korában agyvérzésben halt meg.

Publikációk (válogatás)

A gyermekszoba pszichológiája (Előszó: Ferenczi Sándor). Budapest: Pantheon. (1931)

A szeretet fejlődése és a válóságérzék. In: Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről. Budapest: Somló Béla, 30-40. o. (1933).

Uber eine besondere Form der infantilen Angst. Zeitschrift fur Psychoanalitische Pedagogik, 8, 414-417 o. (1933)

Balint M. & Balint, A. Ubertragung und Gegenubertragung. In: Balint Mihaly (Michael): Die Urformen der Liebe ind die Technik der Psychoanalyse. Klett-Cotta im Ullstein (1939).

Anya és Gyermek, Tanulmányok, Budapest: Pantheon. (1941). 

The Psycho-Analysis of the Nursery. London: Routledge and Kegan Paul (1953).

Bálint, M. és Bálint Alice (1999). Az átvitelről es a viszontátvitelről. In: Balint Mihály: Elsődleges szeretet es pszichoanalitikus technika. Vol. II, Budapest: Animula. 62–69 o.

Források

Kép:
https://www.euppublishing.com/action/showImage?doi=10.3366/pah.2019.0280&iName=master.img-000.jpg&w=140&h=209

Balint, M. (1940), Alice Balint. International Journal of Psychoanalysis, Vol. 21, 115-116. o.

Dupont, J. (1993). A Kovács-Bálint dinasztia. In: Fortunatus öröksége, Budapest: Párbeszéd, 7-22. o.

Szilagyi, J. (2018). Bálint Alice. Retrived on May 17, 2021 from
http://ferenczisandor.hu/wp-content/uploads/2018/11/Balint-Alice.pdf

Wikipedia: Bálint Alice
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lint_Alice

Vajda, Zsuzsanna (1988). A pszichoanalízis hatása a magyar pszichológiára es pedagógiára A Jövő Útjain c. folyóirat tükrében, Psychiatria Hungarica, 3, 329-333. o.

Vajda, Zsuzsanna (1995), Balint Alice: „A gyermekszoba a legtitkosabb dolgok egyike”. In: A pszichoanalízis Budapesti Iskolája és a nevelés, Budapest: Sík Kiadó, 47-62. o.