A Vörösmarty utcai szabadkőműves székház
Budapest VI. ker, Vörösmarty utca 77.
A 1896-ban épített szabadkűműves székház. VI. ker. Vörösmarty utca 77. Podmaniczky és Vörösmarty utcák sarka, ma luxus szállóként felújítva.
Forrás:
https://24.hu/kultura/2015/11/13/tudta-hogy-a-nyugati-palyaudvar-mellett-all-a-magyar-szabadkomuvesseg-egykori-kozpontja/
Napjainkban így fest
Forrás:
Saját
A 1896-ban épített szabadkűműves székház. VI. ker. Vörösmarty utca 77. Podmaniczky és Vörösmarty utcák sarka, ma luxus szállóként felújítva.
Forrás:
https://24.hu/kultura/2015/11/13/tudta-hogy-a-nyugati-palyaudvar-mellett-all-a-magyar-szabadkomuvesseg-egykori-kozpontja/
A 1896-ban épített szabadkűműves székház. VI. ker. Vörösmarty utca 77. Podmaniczky és Vörösmarty utcák sarka, ma luxus szállóként felújítva.
Forrás:
https://24.hu/kultura/2015/11/13/tudta-hogy-a-nyugati-palyaudvar-mellett-all-a-magyar-szabadkomuvesseg-egykori-kozpontja/
A hely jelentősége
Ranschburg Pál 1897-ben kérte felvételét a szabadkőműves Demokrácia Páholyba, hogy „a szép, a jó és igaz” politikától mentes szolgálatát vállalja (ugyanabban az évben kötött házasságot Hajós Irénnel). Ettől kezdődően szabadkőművesként is feladatokat vállalt, például 1911-től főorvosként dolgozott a Csanády u.68 szám alatti Charite Poliklinikán (Budapest, VI., Csanády u.68), ahol a szabadkőművesek ingyen szegény-ellátást biztosítottak a gyermekeknek (itt ma is egészségügyi intézet van).
A szabadkőműves székház helyszínként való választását Ranschburg szabadkőművességhez való tartozása indokolja. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy ő a székház épületben járt volna, de arra sincs adat, hogy hol működött a Demokrácia Páholy, amelynek Ranschburg tagja volt. (Ez a páholy dr. Bakonyi Kálmán vezetése alatt működött, helyettese dr. Auer Pál ügyvéd volt). A páholy Pikler Gyula szerkesztőségében kiadta az „Állam és polgár” című lapot, és fenntartotta az Országos Gyermekvédő és Fröbel Egyesületet. Az egyesület Bajza u. 35. számú házban leányotthont tartott fenn szegény sorsú leányok számára, ezen a helyen értékes szabadkőműves könyvtár is működött.
A hely története
Magyarországon a szabadkőműves mozgalom a 18. századtól kezdve jelen volt, azzal a céllal, hogy a felvilágosodás eszméit hirdesse, és faji, vallási és politikai tekintet nélkül testvéri szövetségbe egyesítse mindazokat, akik a tudás, felvilágosítás, haladás és a jótékonyság érdekében dolgozni óhajtanak (a leghíresebb magyar szabadkőműves Kossuth Lajos volt).
A szabadságharcot követő betiltás után, a kiegyezést követően 1868-ban a belügyminiszter engedélyezte a páholyok alapítását, ekkor francia és angol mintára működő társaságok (páholyok) alakultak.1886-ban a két különböző orientációjú nagypáholy egyesülésével megalakult a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy. Innentől 1919-ig datálható a magyar szabadkőművesség virágkora: közel száz páholyban mintegy 11 ezer szabadkőműves működött, közöttük az irodalom, a tudomány, a gazdasági- és közélet vezető személyiségei (pl. Ady Endre, Ignotus, Kernstock Károly és Mechwart András, Pikler Gyula). 1896-ban építtették meg székházukat a Vörösmarty utca 77. szám alatt.
A proletárdiktatúra, majd a Horthy rendszer is korlátozta a szabadkőművesség működését a polgári szabadság és egyenlőség eszméinek terjedésétől tartva, és mivel a páholyok egy része politikai feladatokat is tűzött maga elé (általános titkos választói jog, szekularizáció, ingyenoktatás, békepropaganda).
Tevékenységüket titkosrendőri módszerekkel megfigyelték. Mindamellett a szabadkőműves páholyok kiterjedt jótékonysági tevékenységet folytattak és karitatív intézményeket tartottak fenn (pl. Országos Gyermekvédő és Fröbel Egyesület, Rab-segélyzőegylet, Hajléktalanok menhelye, Népkonyha, Szünidei gyermektelep, Siketnémákat gyámolító egyesület, Ingyen jogvédő egyesület, Ingyen tej, Ingyen kenyér egyesület). Az egyes páholyok gyakran lakásokon tartották összejöveteleiket.
Források
Berényi Zsuzsanna (2001). A szabadkőművességkézikönyve. Budapest, Heraldika Kiadó
Miskolczi Ambrus (2020). A régi magyarországi szabadkőművesség kozmopolitizmus és nacionalizmus között –
RÁH, etc.